Főoldal » III. Mit komposztáljunk?

III. Mit komposztáljunk?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Azért került a “szakmázó színt” besorolásba, mert nem szimplán a komposzt alapanyagok felsorolását teszem meg!

Szeretném, ha a “zöld” és “barna” szerves hulladékok keverése technikán túl kicsit szakmaibban látnátok át a helyzetet. Nem fogok szerves kémia órát és biológia órát tartani :) De úgy érzem, kicsit tisztában kell látni a komposztba kerülő anyagok összetételét, hogy tudjuk mit csinálunk és miért.

Ezek áttekintése után már csak a tényleges komposztálási folyamat lesz hátra.

Tehát ott kellene kezdenünk, hogy mi kerülhet a komposztba. Én a sorrendet most kicsit megfordítom, ugyanis szerencsére ez a lista hosszabb, mint hogy mi ne kerüljön a komposztba. Illetve a komposzt alapanyagoknak vannak speciális esetei (pl. diófa levél) amit a felsorolás és csoportosítás után bővebben ki kell tárgyalni.

Amik semmikép nem kerülhetnek a komposztba:

  • főtt konyhai hulladék*
  • nyers hús
  • csont
  • fáradt olaj
  • citrusfélék héja* (permetező és egyéb szert tartalmazhat a külső héj)
  • húsevő állatok ürüléke*
  • pelenka
  • cigarettacsikk
  • festett, fehérített papír
  • vegyszerek, gyomirtók (és az ezekkel kezelt Növények)
  • gyógyszermaradékok
  • más veszélyes hulladékok (festékek, elem, gumiabroncs stb.)
  • műanyag hulladék

*Iipari körülmények között, és rettentő gondos kiskerti komposztálás során  komposztálhatjuk, de ha nem teljesülnek a higiénizáció feltételei gond lehet! Így inkább ezeket az anyagokat ne komposztáljuk!

Amik belekerülhetnek a komposztunkba:

  • konyhai zöld hulladék (zöldségek, szárak, levelek)
  • gyümölcsök, héjuk, maguk
  • tojáshéj, kávézacc, teafű
  • vágott virág szobanövény
  • olajos magvak (avas, penészes is)
  • nyers gabona, lisztek
  • ág, gally, nyesedék
  • lomb
  • forgács, szalma
  • fahamu (csak mértékkel!)
  • diófalevél, tuja levél, fenyőtű
  • köröm, haj, toll, szőr

Most egy kis csoportosítás, hogy melyik nyersanyagban melyik összetevő az “uralkodó” :)

Szén tartalmú (“barna anyagok”): cseresznyemag, barackmag, faapríték, forgács, fűrészpor, szalma, sövény, tuja, fenyő, diófalevél, dióhéj, gesztenye héj

Nitrogén tartalmú (“zöld anyagok”): rózsaág, teafilter, kávézacc, uborka, sárgarépa, almacsutka, köröm, haj, fűkasszálék, krumplihéj

Ásványi anyagokat tartalmaz: fahamu, csigaház, tojáshéj, homok, zeolit

Ezeket azért fontos tudnunk, mert a jó komposztálás egyik fő feltétele a helyes Szén/Nitrogén arány beállítása ;)

Az ágak, gallyak általában idényszerűen jelentkeznek (tavasszal, ősszel). Célszerű egy tároló edényben, a kert egyik sarkában ezeket az anyagokat összegyűjteni, tárolni. Tavasztól őszig a konyhai hulladék illetve a nitrogénben gazdag fűnyesedék kerül túlnyomóan a komposztba, így ehhez a korábban félretett nyesedéket, forgácsot, szalmát igény szerint tudjuk adagolni.

A szén az energiát biztosítja. A nitrogén a szervezetek felépítéséhez, szaporodáshoz szükséges.

A friss, zöld növények és gyümölcsmaradékok általában N-ben gazdagok. A csonthéjas magvak C-ben gazdagok.

A homok szerkezet javító.

A leírtak nagy részét a KomposztFórum által tartott Komposztmester képzésen tanultam, jegyzeteltem le.

Kiadványuk egyik részletét feltölöttem nektek. Ezt kinyomtatva és kiragasztva biztos, hogy a megfelelő alapanyagok kerülnek majd a komposztba ;)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.