Főoldal » Januári kánikula

Januári kánikula

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

2 fok, olvadó hó, borús idő. A bejegyzés írása közben ez jellemzi lakókörnyezetem időjárását. Térben és időben kicsit távolabbra tekintve pedig átlagos vagy attól kevéssel enyhébb, csapadékos az idei január nálunk. Az északi féltekén, a mérsékelt övben az év ezen szakában tél van, a déli félgömbön pedig nyár. Európai szemmel nézve arrafelé kicsit a „feje tetején áll” a világ, mert amíg mi – hol gyakrabban, hol ritkábban – didergünk ilyenkor, addig a Föld déli felén tombol a nyár. Különösen az idén, mert még 2012 elsősorban Észak-Amerikában hozott időjárási rekordokat, viszont az új év már a kenguruk földjét perzseli (a szó szoros értelmében).

Rekord-döntögető hőséggel kezdődött az idei év az ausztrál kontinensen. A szélsőséges időjárás az ország számos pontján több mint két hétig tartott és ez idő alatt a hőmérsékletek rendszeresen megközelítették vagy átlépték a 48 °C-ot. A periódus legmagasabb hőmérsékletét, 49,6 °C-ot január 12-én a dél-ausztráliai Moomba-ban mérték, ami helyi és napi rekord. Ausztrália meteorológiai szolgálatának (Australian Bureau of Meteorology) a hőtérképek színskáláját új színekkel kellett kiegészítenie. A lila és bíbor színkódok beiktatásával az 52-54 °C-os hőmérsékleteket kívánták érzékeltetni. Az országban megszokottak a nyári hőhullámok, de az idei kilóg a sorból. Az ausztrál éghajlatkutatók és meteorológusok tudnak magyarázatot adni az extrém időjárási jelenségre. A szakemberek a szélsőséges időjárási helyzetet közvetlenül az ausztrál monszun kezdetének késésével és a kontinens feletti lassú mozgású időjárási rendszerekkel magyarázzák.

Ausztráliában a kánikula és a hőség-periódusok a nyarak többségének normális „tartozékai”. A mostani, a kontinens nagy részét érintő kánikula azonban még errefelé is szokatlannak számít. Ennek oka a hőhullám tartósságában keresendő és abban, hogy a hőség szinte az egész kontinenst lefedte. Még a Föld ezen forró vidékén is szokatlanok az ilyen térben kiterjedt és hosszan tartó magas hőmérsékletek. Az idei hőhullám kiterjedésében és időtartamában megelőzi az 1972-73-as nyár hasonlóan forró országos kánikuláját. A kontinensen nem jellemző, hogy az országos átlaghőmérséklet akár két egymást követő napon is meghaladja a 39 °C–ot. Három egymást követő napon több mint 39 °C-os átlag 1910 óta három alkalommal, négy egymást követő napon pedig csupán egyszer, 1972-ben fordult elő. Az idei januáron azonban 7 egymást követő napon fordult ez elő. Az abszolút hőmérsékleti rekord nem dőlt meg (50,7 °C, ezt a dél-ausztráliai Oodnadatta repülőterén mérték 1960. január 2-án), a napi átlaghőmérséklet rekordját viszont január 7-én sikerült túlszárnyalni, amikor is 40,33 °C-ot mértek, búcsút intve ezzel egy 1972-es rekordnak. Több helyen is új hőmérsékleti rekord született, azonban az Ausztrál Meteorológiai Hivatal (ABM) az idő rövidsége miatt még nem tudta mindegyiket jegyzékbe venni. Január 1. és január 14. között a hőmérsékleti maximumok a kontinens több mint 70%-án meghaladták a 42 °C-ot. A fentiek tükrében talán nem meglepő, hogy 2013 januárja tartja a leghosszabb kánikulai periódus rekordját. Az országos napi középhőmérsékleti rekordok január 7-én és 8-án is megdőltek 32,22 és 32,32 °C-kal. A kontinensnyi országot érintő kánikulának talán még a tengerben és partjain hűsölők sem örültek – az időszak alatt Sydneyben pl. 41,8 fokos hőmérsékletet is mértek.

Nagyobb összefüggésben vizsgálva, mi okozhatta a rendkívüli hőséget?

A január első felét jellemző forró periódust egy már 4 hónapja tartó, az átlagosnál jóval melegebb időszak előzte meg. A 2012 szeptemberétől decemberéig tartó periódus volt 1910 óta az eddigi legmelegebb az ezen időszakok sorában. Novemberben már az ország számos pontját érintette tartós hőség. A legmagasabb tavaszi maximumot (ugyebár itt az ősz a tavasz) az ország délkeleti részén, Victoria államban jegyezték fel. Ezek alapján tehát könnyű felismerni, hogy az idei január egy 4 hónapja tartó meleg periódus folytatása.

A meteorológusok egyik magyarázata a már említett monszun késése. Másrészt, mélyebb összefüggéseiben szemlélve a klímaváltozás következményének tartják a szokatlan meleget. A földfelszíni átlaghőmérsékletben egy viszonylag kis változás (emelkedés) is képes megduplázni a szélsőségesen forró időszakok gyakoriságát. Ausztrália az 1940-es évek óta folyamatosan melegszik és ezzel párhuzamosan az extrém melegek valószínűsége az 50 évvel ezelőtti átlag mintegy ötszörösére növekedett. Az elmúlt egy évtizedben a nappali hőmérsékleti maximumok rekordjai majdnem 3:1 arányban múlják felül a minimumok rekordjait, míg az éjszakai hőmérsékleti rekordoknál 5:1 ez az arány. Másképpen fogalmazva, a szélsőségesen forró nappalok gyakorisága 30%-kal, a forró éjszakáké pedig 50%-kal nőtt mostanáig. A szakemberek arra is rámutatnak, hogy világszerte gyakoribbá váltak a szélsőségesen forró nyarak (2003-ban Európában, 2010-ben Oroszországban, 2011-ben és 12-ben az USA-ban volt extrém hőhullám) és ezek nagyon valószínűtlenek lennének a globális éghajlatváltozás hatásai nélkül. A „mega-hőhullámok” 5-ször – 10-szer gyakoribbá válhatnak a következő 40 évben, évtizedenként legalább egyszer előfordulva. Az éghajlatváltozás nem csak a forróbb nyaraknak „ágyaz meg”, hanem az átmeneti évszakok nyárias időszakainak is. Mindezzel párhuzamosan egyre nő a gyakorisága az ország egyik legnagyobb környezeti problémáját jelentő bozót- és avartüzeknek is. A „tűzszezon” mára már hosszabb, ezáltal csökkentve a bozóttüzekre való felkészülési időt is. A felmelegedés fokozódása és a hűvös évszak szárazodása növeli a tűzveszélyt a bozóttüzekre amúgy is hajlamos tájakon. Január elején mintegy 130 erdőtűz keletkezett Ausztrália délkeleti részén, az időszak elejéig Új-Dél-Walesben már 55 ezer hektárnyi terület vált a lángok martalékává és a viharos szél által hajtott „tűzvihar” három szövetségi államot (Új-Dél-Wales, Victoria és Tasmamia) érintett súlyosan.

A tartós hőség már önmagában is óriási humán egészségügyi (pl. 2003-ban Európában, 2010-ben Oroszországban több tízezer ember halálát okozta közvetlenül vagy közvetve a hőség), gazdasági (az aszály és a bozóttüzek mezőgazdasági területeket tesznek tönkre, de a hőség miatt egy ausztrál nukleáris kutatóintézet reaktorát is le kellett állítani) és környezeti károkat (erdő- és bozóttüzek révén is) képes okozni. Az éghajlati változásokra való felkészületlenségünk pedig csak súlyosbíthatja a minket és környezetünket érintő negatív hatásokat. A kérdés nyitott: mennyire leszünk alkalmasak megfelelni mi emberek, termelési eszközeink és (erősen átalakított) környezetünk a jövő környezeti kihívásainak?

Források:

http://theconversation.edu.au/whats-causing-australias-heat-wave-11628

http://www.guardian.co.uk/environment/damian-carrington-blog/2013/jan/08/australia-bush-fires-heatwave-temperature-scale

http://www.bbc.co.uk/news/world-asia-20997139

http://www.abc.net.au/storm/monsoon/what.htm

http://www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=510&hir=Nem_dolt_meg_az_ausztral_abszolut_melegrekord

http://www.origo.hu/idojaras/20130108-szaznal-tobb-erdotuz-pusztit-ausztraliaban-szarazsag-viharos-szel-termeszeti-katasztrofa.html

A vezérkép forrása:

http://www.guardian.co.uk/environment/damian-carrington-blog/2013/jan/08/australia-bush-fires-heatwave-temperature-scale

Képek és ábrák forrásai:

http://theconversation.edu.au/whats-causing-australias-heat-wave-11628

http://www.news.com.au/national/national-heat-record-expected-by-bureau-of-meterology/story-fncynjr2-1226549102215

http://www.guardian.co.uk/world/2013/jan/07/bushfires-in-australia-path-destruction

http://www.abc.net.au/news/2013-01-17/gillard-visits-fire-torn-coonabarabran/4468336

http://www.abc.net.au/news/2013-01-04/bushfires-rage-across-southern-australia/4453280

http://phys.org/news/2013-01-australia-merit-based-funding-bushfire-money.html

http://www.idojaras.hu/ausztraliaban-tombolo-nyarral-koszontottek-2013



MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.