Főoldal » Kármentesítési koncentrációk és fontos fogalmak

Kármentesítési koncentrációk és fontos fogalmak

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ismét csak visszautalással kezdem: már valóban volt arról szó, hogy bizonyos koncentráció alatt és felett miket kell csinálni, kinek mi a feladata a kármentesítés során, és mit jelent.

Most nézzük meg, mik is ezek a koncentrációk, és milyen gyakori fogalmakkal találkozhatunk a kármentesítés során.

Az egyik legfontosabb fogalom a kármentesítések kivitelezése során maga a kármentesítés fogalma: ez nem más, mint műszaki, gazdasági, igazgatási tevékenységek és intézkedések a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz és földtani közeg megismerésére, a szennyezés és károsodás mértékének csökkentésére, megszüntetésére és utóellenőrzése érdekében a környezetvédelmi célok érvényesítése a KÖZ ÉRDEKÉBEN.

Háttér-koncentráció (A): egyes anyagok természetes, vagy ahhoz közeli állapotot jelző koncentrációja a felszín alatti vizekben vagy a talajban.

A háttér-koncentráció helyett alkalmazzák az adott területre jellemző bizonyított háttér-koncentrációt (Ab), ami a természetes adottságokon, a felszín alatti vízen, földtani közegen kívül más környezeti elemen keresztül történő terhelés hatására alakult ki.

Szennyezettségi határérték (B): jogszabályban, vagy ennek hiányában hatósági határozatban meghatározott kockázatos anyag koncentráció.

Intézkedési szennyezettségi határérték (Ci): jogszabályban, vagy ennek hiányában hatósági határozatban meghatározott kockázatos anyag koncentráció, amelyet meghaladó érték esetén az(E) egyedi szennyezettségi határérték vagy (D) kármentesítési határérték hiányában a környezetvédelmi hatóságnak intézkednie kell.

Kármentesítési szennyezettségi határérték (D): hatósági határozatban előírt koncentráció, amelyet a területhasználat figyelembevételével és az emberi egészség és az ökoszisztéma károsodásának megelőzése érdekében a kármentesítés eredményeként el kell érni.

Meghatározása a kockázatos anyag környezeti elemek közötti megoszlásán, viselkedésén, terjedésén, mennyiségi kockázatfelméréseken, vagy modellszámításokon alapszik.

Egyedi szennyezettségi határérték (E): A helyzet tényleges ismerete alapján mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan felügyelőségi határozatban megállapított szennyezettségi határérték.

Egyes telephelyeken nem a (B) koncentrációt kell alkalmazni a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény életbelépésekor már üzemelő tevékenységekre, vagy azokon a területeken, ahol (Ab) nagyobb, mint (B). (E) nem lehet szigorúbb, mint (B), nem lehet enyhébb a vizsgálattal megállapított tényleges szennyezettségi koncentrációnál és a (D) értéknél.

Az intézkedési szennyezettségi határérték a jogszabályban meghatározott koncentráció, melyet meghaladó érték esetén (D) és (E) hiányában a hatóságnak intézkednie kell.

Sok helyen olvasható az a kifejezés, hogy „földtani közeg”. Ez a fogalom jelenti magát a föld felszínét és felszín alatti részeit (talaj, kőzetek, ásványok). Nem tartozik bele azonban a talajvíz és a rétegvíz.

Minden olyan vizet, mely a földfelszín alatt található, felszín alatti víznek nevezünk: talajvíz és rétegvíz. A talajvíz a legfelső vízzáró réteg felett, de maximum 20 m mélységig található, azaz a felszínközeli képződmények telített zónájában helyezkedik el, a légköri nyomás közvetlen hatást gyakorol rá; a rétegvizek két vízzáró réteg között húzódnak, rájuk nem hat a légköri nyomás.

A talaj a földtani közeg legfelső rétege, szerves és szervetlen összetevőkből, vízből és élő szervezetekből áll.

Amikor a szennyezés a környezetvédelmi hatóság (felügyelőség) tudomására jut (pl. lakossági bejelentés vagy hatósági ellenőrzés során), a hatóság a határozatában kötelezi a szennyezés okozóját (a határozat kiadása előtt ő a szennyező, kiadása után ő lesz a kötelezett) a szennyező tevékenység beszüntetésére, az okozott kár felszámolására, az eredeti tiszta állapot helyreállítására.

A határozat tartalmazza a kötelezett adatait, a terület földrajzi helyét és tulajdonosának adatait, a fenti (D) értéket, a tevékenység elvégzésének folyamatát (tényfeltárás és az arról készült dokumentáció elkészítése és benyújtásának határideje, műszaki beavatkozási terv készítése és benyújtásának határideje), időrendi feladatait, és a végső határidőt.

Vezérképen: Békéscsaba Fényes tanya kármentesítés során a kitermelt szennyezés átmeneti tárolása. Forrás: Körös-vidéki VIZIG

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.