Főoldal » Képernyővédő – haszon vagy kolonc?

Képernyővédő – haszon vagy kolonc?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Akinek számítógépe van, vagy volt, az biztosan használ(t) már különböző képernyővédőket. Rengeteg szép, hasznos, vagy mindkét tulajdonságot egyesítő képernyővédő létezik, de most nem is erre akarok kitérni, mindenki a saját ízlése szerint keres magának megfelelő képernyővédőt.

Mielött belevágnák, a cikk lényegébe, egy kis monitor gyorstalpalót adok mindenkinek.

Az átlag fogyasztó három fajta monitortípusból válogat a CRT, az LCD, és a LED technológiával készültek közül. A TFT-t, ami egy speciális LCD technológia, és a PDP-t ami plazma technológia, nem annyira jellemző.

CRT technológia során egy katódsugarat az egyik végén egy elektronágyúval, a másikon pedig egy foszforral bevont képernyőt találunk. Az elektronágyú elektronnyalábot lő ki, ami a foszforos képernyőn elterül, majd elhalványodik, ha elég sokszor lőnek, akkor a képet folyamatosnak látjuk.

LCD esetén, két átlátszó lap közé folyadékkristályos anyagot raknak, amit vagy fénnyel, vagy feszültséggel manipulálnak, attól függően, hogy világos, vagy sötét képpontot kell megjeleníteni.

LED-es technológia esetén a képernyőfelületet számos leddiódával szórják tele, amit egyenként lehet működtetni.

A kis kitérőnek az volt a lényege, hogy ezután felállíthassunk egy energiafogyasztást a különböző típusok esetén.

CRT,PDP > LCD,TFT > LED

Ezekután jöhet a kérdés, hogy miként függ ez össze a képernyővédőkkel?

A képernyővédők kialakulásának az volt a célja, hogy a monitor, ne egy statikus képet mutasson sokáig. Ennek az volt a lényege, hogy a CRT technológia egyik mellékhatása, ha elég sokáig bombázzuk a foszforréteget, akkor egy idő után rongálódik, és “beég” a kép a monitorba. Ez a jelenség talán a nagy gyártócsarnokokban fedezhető fel a legjobban ma is, ahol még CRT monitorokat használnak a hét minden napján 24 órában folyamatosan, csak egy alig változó folyamatábra mutatására.
Minden képernyővédő amíg fut terheli a processzort, ez függ a képernyővédő grafikájától, feladatától. Sokszor jobban mint, hogy most én a szöveget gépelem ide. A képernyővédők népszerűek a mai napig, de ha használjuk őket, el kell fogadnunk, hogy amíg fut, többletenergiát igényel. Ha csupán a monitorunk védelmére használjuk akkor a mai LCD/LED monitorokat már érdemesebb altatni, ekkor a fogyasztása  is lecsökken, és a monitor sem károsodhat. Az a pár másodperc amíg felébred a monitor, nem nagy ár ezért.

Megéri-e őket használni?

Az én személyes véleményem az, ha egy képernyővédő fut, akkor nem ülök a gép elött, és nem is érdekel, hogy mi megy rajta. Ha ekkor plussz energia fogy, az rossz, ha tudok ekkor spórolni, például a képernyő altatásával, az mindenkinek jó. Ki is kapcsolhatjuk manuálisan a képernyőt, de ez csak részmegoldás, mert a szoftver attól még ugyanúgy el fog indulni.
Persze ott a másik véglet, amikor a képernyővédő futásával mást is végzünk. Például azok a képernyővédők, amik mialatt futnak kölcsönveszik a mi számítási kapacitásunkat, és a cern-nek, vagy más tudományos kutatásoknak segítenek azidő alatt. 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.