Főoldal » Környezeti nevelés a zánkai Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium intézményében

Környezeti nevelés a zánkai Egry József Középiskola, Szakiskola és Kollégium intézményében

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Abstract

Napjainkban egyre inkább érezhetők a globális változások következményei. Az emberiségnek szembe kell néznie az általa okozott károkkal és kötelessége megakadályozni a környezeti válság elmélyülését. Ehhez arra van szükség, hogy új ökológiai szemléletet alakítsunk ki, illetve ehhez kapcsolódó ismeretrendszert. Ennek megvalósulásának legfontosabb színterei az iskolák, így a pedagógusoknak meghatározó szerepe lesz az ökológiai szemlélet kialakításában. Fontos, hogy környezettudatos polgárok kerüljenek ki az iskolapadokból. A környezeti nevelést interdiszciplináris szaknak, és nem különálló tárgyként kell tekinteni.

Elméleti háttér

A környezeti nevelés szükségességének igénye már az 1960-as években megfogalmazódott, főként a nyugati társadalmakban. Az 1970-es évektől kezdődően már nemzetközi egyezmények témáját képezte. Ahogy nőttek a környezeti problémák, illetve csökkentek a természetes élőhelyek, a környezeti nevelés fogalma is több változáson átesett.

„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN 1970.)

„A környezeti nevelés elvi, elméleti háttere, filozófiai talaja, gyakorlati megvalósulásának módszertana az évek során folyamatosan változott. A környezeti nevelés koncepcióját az UNESCO-konferencia a „Müncheni ajánlás” keretében fogalmazta meg 1979-ben, amely szerint a környezeti nevelés kivezető utat mutat az ökológiai válságból a tudomány és a technika eszközeivel a probléma-megoldási stratégiákban.” (Kováts-Németh M., 2010)

A környezeti nevelés megvalósulásának formái közül kettő tényezőre hívnám fel a figyelmet ebben a munkában.

Az egyik a terepgyakorlatok fontossága. Sajnálatos az a tendencia, hogy a mai iskolák számára fontosabb, hogy a termek megfelelő, modern, korszerű számítástechnikai eszközökkel legyenek felszerelve, a gyakorlókertek, iskolakertek pedig szinte teljesen eltűntek. A környezeti nevelés kapcsán elengedhetetlen, hogy a gyerekek a természettel, a környezetükkel kapcsolatba kerüljenek. Így az ilyen témájú óráknak igenis teret kellene engedni az iskolai munka során, hiszen nemhogy egyenrangú a tantermi órákkal, de a pedagógus számára több felkészülést is kíván egy ilyen típusú óra megtervezése, megtartása.

Kováts-Németh Mária hangsúlyozza: „…a természet közvetlen megismerése a terepmunka során hatékonyabb, mint az iskolai tanórai foglalkozásokon. Tehát a terepgyakorlat az iskolai munka szerves része, mely a tanítási-tanulási folyamat alkotó, tevékenykedtető, az elméletet a gyakorlatban megvalósító egységeként meg kell tervezni és kivitelezni….Az erdő, a nemzeti parkok, a természetvédelmi területek, a vizsgálatra kijelölt természeti terep teszik lehetővé magának a természetnek, vagyis az élőlényeket az élőhelyükön, az evolúció során kialakult rendszerben való tanulmányozását.” (Kováts-Németh M, 2010)

A másik fontos színtér az iskolák által elnyerhető ökoiskola cím. A Magyarországi Ökoiskola Hálózat 2000-ben jött létre az ENSI (Environment and School Initiatives – Iskolai Környezeti Nevelési Kezdeményezések) égisze alatt, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet koordinálása mellett és az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium anyagi támogatásával. (Varga, 2003)

„Az ökoiskola tevékenység elismerése végett az oktatásért és a környezetvédelemért felelős minisztériumok 2005-ben létrehozta az Ökoiskola címet. Az Ökoiskola Cím a fenntarthatóság pedagógiája terén végzett tevékenység legmagasabb szintű, hivatalos elismerése, melyet bármely közoktatási intézmény megpályázhat. A Cím három évre szól, ezt követően az iskoláknak lehetősége van a megújításra. A Cím létrehozása kettős célt szolgált: egyrészt elismerni a fenntarthatóság pedagógiája terén tevékenykedő közoktatási intézmények erőfeszítéseit, másrészt ösztönözni a többi iskolát az ilyen jellegű tevékenységbe történő bekapcsolódásra.” (Horváth D., 2011.)

 

Kutatási anyag

Egy Veszprém megyei középiskola, Zánka, környezeti nevelési programja került áttekintésre, illetve az iskolában működő öko munkacsoport tevékenységét, hatékonyságát igyekeztünk feltárni.

Először az iskolai dokumentumok áttekintésére került sor. Első helyen természetesen a pedagógiai program és azon belül a környezeti programterv.

A programtervről elmondható, hogy összeállítása nagyon precíz, szakszerű, részletes. Először a törvényi háttérrel és a környezetvédelmi és természetvédelmi törvényekkel szembesülünk. Jól kidolgozott, részletes bevezető.

A következő fejezetben az iskolai helyzetképről kapunk információkat. Ebben a fejezetben kerül kifejtésre az iskola tárgyi feltételrendszere, a már megvalósult tevékenységek.

Külön fejezetet szántak az iskolai környezet ismertetésének, mivel az iskola a Balaton partján fekszik, nagyon szép zöld övezetben.

A következőkben az erőforrások táblázatos felsorolása következik, külön kitérve a belső és külső forrásokra. Ez után pedig az alapelvek és célok megfogalmazását találhatjuk, amiknek a megvalósulási színtereiként a különböző tantárgyak részletezése valósul meg, kiegészítve a tanórán kívüli tevékenységekkel.

Az iskolában öko munkacsoport is működik. Ebbe a pedagógusok önkéntes alapon csatlakoztak. A létrejöttét az motiválta, hogy az iskola szerette volna elnyerni az Ökoiskola Címet. Ez az adott természeti körülmények között és a már megvalósult programok alapján jogos elvárás is volt. A csoport 2010-ben jött létre, a Címet 2011-ben meg is kapta az intézmény.

„A szervezet tagjai azok az önként jelentkező kollégák, akik tudatában vannak a fenntarthatóság kérdéskörének, fontosságának és ezt a munkájukban érvényesíthetik.

A munkaközösség feladata, hogy a környezettudatosság, mint kiemelt nevelési cél helyet kapjon valamennyi tantárgy tantervében és a szakképzésben egyaránt. A munkaközösség javaslatot tesz az osztályfőnöki munkaközösség számára, hogy ez a nevelési cél megjelenjen az osztályfőnöki munkában és tanulóink szabadidős tevékenységének szervezésében.

A munkaközösség egyezteti az iskola környezeti nevelési programját és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket.

Kiemelt nevelési feladat, hogy a környezettudatosság megjelenjen valamennyi tantárgy érettségi tételei között.” (idézet a pedagógiai programból, az öko munkacsoportról)

Az öko munkacsoport külön munkatervet is készített, hogy a terveket, célokat pontokba tudják szedni, és ezekhez a csoportból felelősöket is jelöltek.

A csoport 14 fővel alakult meg (amely jó aránynak mondható, egy kis létszámú iskoláról lévén szó). Szembetűnő, hogy a munkaközösség összetétele nagyon vegyes, ami a szakokat érinti. Nemcsak a környezetvédelmet oktató kollégák csatlakoztak, hanem a humán és a reál területekről is többen érezték úgy, hogy szeretnének tenni az iskolai képzésben a diákok szemléletformálásában. Elmondható, hogy sikerült integrált szemléletmódot kialakítani a tagok között, mindenkit motivál a közös cél elérése.

Kérdőívet állítottunk össze, hogy képet kapjunk a különböző szakosok, hogyan élik meg mindezt. Egymástól függetlenül, mégis mindenhol visszaköszön, hogy előnyökkel járt a csoportnak, hogy minden tantárgy képviselteti magát, mert más a szemléletmód, emiatt sokkal több ötlet, terv fogalmazódott meg. A kollégák egymást egy új oldalukról ismerhették meg, ráadásul a csoportkohézió is erősödött. Hátrányát abban látják, hogy nehéz időpontot találni a megbeszélésekre.

A cél megfogalmazásakor is egységes válaszokat kaptunk. Vagyis a legfőbb cél a környezettudatosságra nevelés. Ez személyes példákon, jó gyakorlatok keretében történik. Ezek során a diákokat megismertetik a legelemibb, alapvetőbb lehetőségekkel, hogy öko környezetet tudjanak kialakítani, hogy sok kis lépéssel milyen nagyságokba érhetnek el. Ezáltal elérhetővé válik, hogy környezettudatos polgárokká váljanak.

Amikor arra a kérdésre került sor, hogy a gyakorlatban hogy működnek ezek a tervek, mennyire sikerül megvalósítani a célokat, akkor már negatív tapasztalataink is lettek. Itt már szembesültünk azzal, hogy a kollégák hozzáállása, lelkesedése az idővel csökkent. Egyenlőre nehézkesen valósulnak meg a célok, mindig inkább csak egy-egy motívum lesz kézzelfogható. Év elején kerül sor a feladatok kiosztására, ennek szellemében végzi mindenki a napi teendőit.

A kérdőívben kitértünk arra is, hogy az öko tudatosság kialakítása, formálása mennyi többletmunkát jelent a pedagógusoknak. Ebből kiderül, hogy a munkacsoport vezetőjének és a DÖK munkáját segítő tanárnak van a legtöbb plusz feladata, de a többiek is igyekeznek kivenni a részüket a feladatokból. Viszonylag kevés helyen köszönt vissza az önellenőrzés. Néhány kollégánál viszont ez is szerepel, ez arra enged következtetni, hogy ők valóban mindent megtesznek nem csak a diákok fejlődésének érdekében, de saját magukat is folyton „továbbképzik”. Érdekes volt, hogy ez a humán szakos kollégáknál jelent meg inkább.

Eredmények

A 2010-2012 közötti időszakban lezajlott sikeres projektek, illetve folyamatban lévő teendők. Az első évben minden osztály esetében, (most már csak a bejövő osztályok esetében) környezettudatossági felmérés készül.

Egy nagyon jó kezdeményezésre bukkantunk. A gyerekek körében úgy nevezett Energia Őrjárat szerveződött. Ennek lényege, hogy felsőbb éves és alsóbb évesekből összeállított diákpárok járnak szünetekben teremről teremre és figyelmeztetnek az égve hagyott villanyra, vagy éppen lecsavarják a fűtést.

Fontos a civil szervezetekkel való együttműködés is. A teljesség igénye nélkül például a Csalán egyesülettel, a Gázló Környezetvédelmi Egyesülettel, vagy éppen a Vadásztársasággal.

Jeles napok alkalmával projektnapok megrendezésére kerül sor.

Az egészséges életre nevelés is előkerül a tervezetben, szabadtéri programok, túrák, különböző sportolási lehetőségek kapcsán. Márciusban egészség nap szervezésére kerül sor, előadásokkal, véradási lehetőséggel. Mentálhigiénés előadássorozatra is időt szakítanak a tanév során. Érintik az egészséget fenyegető tényezőket, HPV vírust, a helyes táplálkozást, de a szexuális kultúrára és fogamzásgátlásra is kitérnek.

Évente kétszer kerül megszervezésre a takarítási nap, amely alatt nem csak az iskola környékét tisztítják meg a tanulók, hanem egészen le a Balaton partig felszednek minden elhullajtott szemetet, és a partot is átfésülik.

„Virágozzék száz virág” címmel iskolazöldítési program is zajlik. Ennek lényege, hogy akinek megunt vagy feleslegessé váló növénye van otthon, az hozza be az iskolába. Minden teremben üde színfoltot képeznek ezek a zöldellő növények. Illetve ezekből úgynevezett öko terasz kialakítására is sor került a lépcsőfordulókban, beugrókban.

Öko faliújság minden tanteremben megtalálható. Ezen keresztül értesíthetik egymást a diákok a legfrissebb hírekről, információkról. Másrészt az aulában lévő paravánon jeles napoknak megfelelő téma kerül kidolgozásra. Minden osztály választott egy jeles napot, és annak szellemében készíti el a paravánokat.

A téli hónapokra 9.-es osztályok madáretetőt készítenek, amit a rossz idő beálltával helyeznek ki, és gondoznak egészen tavaszig.

Természetesen szerves részét képezi a versenyeztetés is a környezettudatos formálásnak. Ebben az évben újdonságként az iskola maga is indított két ilyen témájú versenyt, egyet az általános iskolák 7-8. osztálya számára, a másikat pedig középiskolásoknak Veszprém megyében. Meglepő volt tapasztalni, hogy a középiskolás versenyre több mint 50 csapat jelentkezett. Ez is azt mutatja, hogy van a fiataloknak igénye a környezetvédelemmel kapcsolatos információszerzésre.

Az iskolai élet szerves részét képezi a magasabb évfolyamon tanulók számára szakmai kirándulások szervezése. Ebben az évben például már a rákospalotai hulladékégetőben voltak, hamarosan mennek Paksra, az atomerőműbe. Korábbi években a Bakonybéli csillagvizsgálót is megnézhették. Jártak hulladéklerakóban és szennyvíztelepen. Ezek a kirándulások azért is fontosak, mert érettségire készülve nemcsak a tankönyvi ábrákra támaszkodhatnak a fiatalok, hanem a személyes tapasztalatokra is.

Ellenben nagy szívfájdalma a munkaközösségnek, hogy a szelektív hulladékgyűjtést még nem sikerült megvalósítani. Mint kiderült ez nem rajtuk és nem is az iskolán múlt, hanem egyéb gazdasági tényezők miatt nem valósult még meg ez a projekt, de minden évben kicsit közelebb kerülnek hozzá. A jelek szerint ez évben már talán reális célkitűzés lehet.

 

Összegzés

Az iskola pazar környezetben, nagy zöld övezet közepén fekszik, ideális helyszínen a környezettudatos szemlélet kialakítására a diákok körében. Példaértékű lehet a pedagógusok hozzáállása a téma iránt, és az a mennyiségű munka, amit belefektetnek egy-egy projekt megvalósításába. Örömmel tapasztaltuk, hogy a gyerekek is nyitottak a téma iránt, szívesen csatlakoznak a különböző kezdeményezésekhez. Rengeteg célt fogalmaztak meg, és ezek megvalósítása jó úton halad.

 

 

 

 

 

 

Irodalomjegyzék

Kováts-Németh Mária, 2010, Az erdőpedagógiától a környezetpedagógiáig, Comenius Kft, Pécs, 76, 115. o.)

Horváth Dániel, 2011, A magyarországi ökoiskola hálózat In: Kováts-Németh Mária szerk., 2011, Együtt a környezetért, Palatia Nyomda és Kiadó Kft, Győr

Varga Attila, 2003, Környezeti nevelés a magyar közoktatásban – az ökoiskolák szemszögéből, Új Pedagógiai Szemle 2003/5. 55-67.

Az intézmény Pedagógiai Programja, a Környezeti Programterve, és az öko munkacsoport munkaterve.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.