Főoldal » Környezettudatos nevelés helyzete Zalaegerszegen

Környezettudatos nevelés helyzete Zalaegerszegen

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Bevezetés

Zala megye megyeszékhelyén 9 középiskola található, amelyek megoszlása a következő: 5 darab gimnázium, és 4 darab szakközépiskola. Minden intézményben érettségit adó képzések vannak, ám a 3 iskolában szakiskolai képzés is folyik. A különböző profilok ellenére sincs ezen intézményekben külön pedagógiai program.

A Mindszenty iskolapedagógiai programjában a mellékletben szerepel a környezeti nevelés, viszont már hiába kerestem az iskolavezetést, nem találtam senkit. Az Ady iskolának nincs külön pedagógiai programja, az intézményi minőségirányítási programjában találhatók meg a környezeti neveléssel kapcsolatos célok, bár csak egy oldal terjedelemben. Az Apáczai Pedagógiai- Művelődési Porgrammal rendelkezik a 2009-es tanévtől kezdődően. Az iskolában azt az információt kaptam, hogy a program átdolgozásra kerül a nyár folyamán, többek között azért, mert a gimnázium nem tudja fenntartani osztályait, jövőre már csak valószínűleg 2 osztályt fognak tudni indítani, az idei 3 helyett. A Ganz iskola pedagógiai programja is a nyáron fog megújulni, sok elavult tényt tartalmaz, illetve indokolta ezentúl az is, hogy az iskola áttért a modulrendszerű oktatásra.

 Környezeti nevelési

 „A környezeti nevelés elvi, elméleti háttere, filozófiai talaja, gyakorlati megvalósulásának módszertana az évek során folyamatosan változott. A környezeti nevelés koncepcióját az UNESCO-konferencia a „Müncheni ajánlás” keretében fogalmazta meg 1979-ben, amely szerint a környezeti nevelés kivezető utat mutat az ökológiai válságból a tudomány és a technika eszközeivel a probléma-megoldási stratégiákban. 1984-ben az ENSZ Közgyűlés létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottságot, melynek vezetésével a norvég miniszterelnököt Gro Harlem Brundtland asszonyt bízták meg. …. A Brundtland Bizottság jelentése indukálta az ENSZ Közgyűlés döntését, hogy 1992-ben Rio de Janeiroban megszervezzék az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciáját, amelynek célja a világ országainak szorosabb együttműködését elősegíteni a földi környezet és fejlesztés érdekében. …. A Fenntartható Fejlődés Világ Konferenciát Johannesburgban szervezték meg 2002-ben. Témája a fenntartható fejlődés megvalósításának problémaköre volt. A Riói konferencia után eltelt 10 évet elemezték, értékelték az elért eredményt, a kitűzött célok megvalósulását. … Bonnban 2009-ben tartottak világkonferenciát „Oktatás a fenntartható fejlődés érdekében” címmel. A konferencia végén kiadott Bonni Nyilatkozat összegzi a „Fenntarthatóságra Nevelés Évtizedének” eddigi eredményeit és további teendőket fogalmaz meg az aláíró országok döntéshozói számára és a gyakorlati szakembereknek.” (Kováts-Németh Mária, 2010, Az erdőpedagógiától a környezetpedagógiáig, 76-82.o.)

 Az iskolák pedagógiai programjának összehasonlítása

 Az elemzések alapjául minden esetben a pedagógiai programokat vettük. A programokat pedig a központi program alapján készítették el.

 Szabályozás

A 8 iskola (a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium pedagógiai programjába nem nyertem betekintést) összehasonlításában a következő megállapításokat, észrevételeket tehetjük. Négy iskola kezdi a programját úgy, hogy megemlíti az Alkotmányt, ezek közül kettő a megfelelő paragrafust is feltűnteti, de egy iskola sem hivatkozik rá, vagy idéz belőle. Ebben a négyes csoportban két gimnázium és két szakközépiskola van. A szabályozás vonalát követve fontos kiemelni a természetvédelmi jogszabályok fontosságát. Mégis azt tapasztaltam, hogy ezt is csak négy iskola említi meg, melyek közül kettő részletesen taglalja a szabályokat és nem szószerinti idézetet is hoz belőlük. A négy iskola ugyanaz volt, melyek az Alkotmányt is beleírták a programjukba. A következő szint a közoktatási törvények. Erre már csak két szakközépiskolában találunk utalást. Az önkormányzati szabályok pedig ugyancsak ebben a két intézményben vannak megemlítve. Ha a törvényi, szabályozási hátteret vesszük figyelembe, akkor elmondható, hogy az iskolák nem fektetnek kellő hangsúlyt ennek kidolgozására. Mindösszesen két iskola volt, amelyben az összes említett szabályozásról szó esik. Négy iskolában pedig ez a fejezet teljesen hiányzik a pedagógiai programból.

 

Tárgyi feltételek a környezeti nevelésben, megvalósult tevékenységek

A tárgyi feltételekkel mindösszesen 3 dokumentum foglalkozik, de ezek is inkább az egészségre nevelésre térnek ki, illetve a hiányosságokat sorolják fel. Mindhárom iskola típusát tekintve szakközépiskola. A megvalósult tevékenységek pedig csak egy szakközépiskolában található meg külön pontként, ebben a tanulmányi utakra és versenyeztetésre térnek ki. Talán ez a része a pedagógiai programoknak a leginkább nem dokumentált része. A személyes elbeszélgetések során kiderült, hogy minden iskolában bőséggel készítenek fel diákokat versenyre, illetve jó néhány intézmény saját versennyel is rendelkezik, amit évről évre kiírnak, tehát mondhatjuk, hogy hagyományos versenye egy-egy adott iskolának.

 

Zalaegerszeg minősítése, erőforrások

Zalaegerszeg városáról megint csak három szakközépiskola emlékezik meg, mint külső tényezőt szemlélve. A helyi értékek és hiányosságok egy dokumentumban kerülnek elő.

Az erőforrások ismertetésénél ugyanaz a három szakközépiskola említhető, amelyek a fenti pontokat is beleírták munkájukba. Ezt a fejezetet táblázatos formában közlik, külön véve a külső és a belső erőforrásokat. Kiemelendő, hogy sehol nincs név szerint megemlítve a kapcsolattartó neve, egy iskolában utalnak rá a szerepkör megadásával.

Ha ezt leszűkítjük szigorúan a tárgyi feltételekre, akkor már csak két iskola említhető meg, aki foglalkozik ezzel, bár eléggé elnagyoltan. A szaktantermek és multimédiás eszközök kerülnek feltüntetésre.

 

Célok

Minden vizsgált iskolára elmondható, hogy előbb általános majd pedig globális célokat fogalmaz meg. Mindenhol előkerülő fogalom az iskola hitvallása. A témanapok és témahetek tartása is egységesen megjelenő tényező. Azonban itt már érződik különbség a gimnáziumok és szakközépiskolák között. Minden gimnázium programjában fontos szerepet kap a kompetenciák kialakítása, ugyanakkor a szakközépiskolák közül kettőben találjuk meg ezt a kifejezést. Az egyik gimnázium céljai között találunk egy érdekes dolgot, miszerint cél a környezeti nevelés beépítése a tanmenetekbe. A szóbeli elbeszélgetések alkalmával világossá vált, hogy az iskolák nagy része már a gyakorlatban is alkalmazza azokat a tanmeneteket, amelyekben mind a környezeti nevelés, mind pedig az egészséges életre nevelés megtalálható.

A tantárgyi lehetőségek fejezetet mégis mindenki elnagyoltan kezeli. Két iskolában szó sem esik róla, a többi pedig úgy oldotta meg, hogy felsorolja a tanított tantárgyakat.

A tanórán kívüli módszereknél az előbb említett két iskola itt sem közöl semmit. A maradék hat intézmény pedig a versenyeztetést, szakköri munkát emeli ki. Két helyen jelenik meg a szakmai kirándulások lehetősége, egy helyen pedig az üzemlátogatás által nyert tapasztalatszerzési módszer.

 

Módszerek

Érdekes volt megállapítani, hogy három iskola egyáltalán nem taglalja a használt módszereket. A többi intézményben a leggyakrabban említett módszerek a riport módszer, a projekt módszer, a modellezés, a terepi munka. Az egyik szakközépiskolában kerül megemlítésre az attitűdök közvetítése, mint módszer. Egy másikban pedig a kooperatív tanulási technikák. Sajnos elég szegényes ez a fejezet kidolgozása még ezen intézményeknél is. Pedig az egyik legfontosabb lenne, a különböző iskolatípusokban és a különböző kaliberű gyerekekhez a megfelelő módszerek megtalálása, kidolgozása.

 

Taneszközök, iskolai környezet

Ez a része a pedagógiai programoknak mindösszesen négy iskolában található meg. A taneszközök közül főként a különböző albumok kerülnek említésre. Ezenkívül pedig az elemzéshez szükséges kísérleti anyagok, terepi eszközök kapnak említést.

Az iskolai környezet esetében két iskola nem számol be a teendőkről illetve meglévő lépéseikről. Első helyen minden iskola a szelektív hulladékgyűjtést említi. Sajnos ezzel a többségnél kimerül a jellemzés. Három intézményben merül fel az igény a menza és a büfé átalakítására, „zöldesítésére”.

 

Kommunikáció

Az iskolán belüli kommunikációt az iskola rádió, iskolaújság és a faliújságon közzétett hirdetések jelentik. Az iskolán kívüli kapcsolattartásba segítségükre van az intézményeknek a helyi média, szórólapozás útján is sok információ terjed.

 

A környezeti nevelés fontossága

 

Sajnos az általánosságban elmondható, hogy semelyik intézményben nincs felelőse, nincsenek konkrét feladatok, nincs összefogva ez a témakör. Pedig a jövő nemzedék nevelésében kulcsfontosságú lenne ennek a területnek a felkarolása, fejlesztése. Azonban az elmúlt tanév alapján elmondható, hogy csak az elkötelezett ember foglalkozik a témával, más nem.

 

„Magyarországon az 1993. évi LXXIX közoktatásról szóló törvény, a Nemzeti Alaptanterv (1995), a kerettanterv, s a Kormány 202/2007 (VII.31.) rendelete-mely egyúttal a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendeletet is módosította- fogalmazza meg a környezeti nevelés területén elérendő feladatokat.

… A környezeti nevelés tágabb körű jelentése nemcsak a védelmi feladatokat, hanem az ember és a természet közötti harmonikus viszony, a környezettudatos életvitel kialakítását, a világgal való harmonikus együttélésre nevelés célkitűzéseit is tartalmazza. A környezeti nevelés környezetkultúrára való nevelés.”

„A tanulók ismeretei, egyéni sajátosságaik és az őket ért sokféle információ következtében rendkívül különbözőek. Mindez különösen indokolttá teszi a tanítás-tanulás folyamatában, hogy az adott témák feldolgozásakor hangsúlyt kapjon a pedagógus tájékozódása a tanulók előzetes ismereteiről.”

„A hagyományos iskolamodellben az elsődleges információközvetítő a pedagógus volt, akinek tevékenységét alapvetően a tanterv és a tananyagot hordozó taneszközök közül a tankönyv, az oktatási segédeszközök választása jellemezte. … A kompetencia alapú tanítási-tanulási folyamat egy teljesen új, minőségében és tartalmában megváltozott szerepet kíván a pedagógustól. A tudás alapját a valóság kell, hogy képezze. A célokat a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok fogalmazzák meg a fő cél érdekében, vagyis az alkalmazható, használható tudás elérése érdekében. … A kulcskompetenciák mellett a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatokat fogalmaz meg azzal a szándékkal, hogy a kulcskompetenciák megvalósítását elősegítse. … A környezettudatos nevelés nem kulcskompetencia a módosított tantervben, ezért kiemelt fejlesztési feladatként fogalmazza meg azokat az alapvető feladatokat, amelyeket a kulcskompetenciák érintenek” Ilyenek például a az értékek megóvása, a környezettudatos magatartás kialakítása, a gondolkodás fejlesztése. (Kováts-Németh Mária, 2010, Az erdőpedagógiától a környezetpedagógiáig, 92-108. o.)

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.