Főoldal » Kukoricából benzin

Kukoricából benzin

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Kukoricából benzin

 „Például egy terepjáró feltankolásához annyi kukoricára van szükség, amennyiből egy ember egy éven keresztül jóllakik. Ráadásul ekkora mennyiségű kukorica kitermeléséhez 33 százalékkal több fosszilis energiára van szükség, mint amennyit végül kinyerhetünk „környezetbarát” módon a bio-üzemanyagok segítségével.” 

A hetvenes években kirobbanó kőolajválság, és az emiatt bekövetkezett fosszilis tüzelőanyagok áremelkedése vezetett a nem fosszilis energiaforrások kutatásához, felfedezéséhez. Mind a hagyományos benzin mind a dízel pótlására találtak alternatív megoldást. Előbbit a bio-etanollal, utóbbit a bio-dízellel szerették volna helyettesíteni. A bio-üzemanyagokat megújuló erőforrásokból, elsősorban repce-, napraforgó-, szójababolaj felhasználásával állítják elő, ezért pozitív tulajdonsága többek között az, hogy elégetésükkor ugyanannyi szén-dioxid jut a környezetünkbe, mint amennyit előtte a növény élete során megkötött. Köztudott ugyanis, hogy a növények zöld színtestük segítségével, fotoszintézis során szén-dioxidot kötnek meg, és oxigént bocsátanak ki a levegőbe. A biodízel csökkentheti, vagy akár teljes egészében megszüntetheti az olajfüggőséget, ami azért jó, mert tudjuk, hogy a világ kőolajkészletei végesek. A bio-üzemanyagok átvehetik a hagyományos dízel, illetve a benzin helyét, és ezzel együtt csökkenthetik az olajmonpolista országoktól való függést is. Mindemellett helyben előállítható, és mivel növényi eredetű, új piacokat nyithat, ezzel javíthat az élelmiszer túlterhelésben szenvedő országok helyzetén. Mindezek hatására az Európai Unió célul tűzte ki 2020-ra a bio-üzemanyagok arányának 10 százalékra emelését, csakhogy egyes szakértők aggodalmukat fejezték ki ez ügyben. Ennek ugyanis olyan következményeinek lehetnek a jövőre nézve, mint az élelmiszer árak növekedése, mert például egy terepjáró feltankolásához annyi kukoricára van szükség, amennyiből egy ember egy éven keresztül jóllakik. Ráadásul ekkora mennyiségű kukorica kitermeléséhez 33 százalékkal több fosszilis energiára van szükség, mint amennyit végül kinyerhetünk „környezetbarát” módon a bio-üzemanyagok segítségével. Emellett az sem elhanyagolható, hogy még több esőerdőt használunk fel, márpedig a termeléshez szükséges erdőmennyiség égetése már önmagában kiolthatja a bio-üzemanyagokból származó előnyöket. Wolfgang Eichhammer, a Rendszer- és Innováció kutatás Frauenhofer-Intézet tudósának kutatása szerint a nem fosszilis energiahordozók felhasználása során négyszer annyi szén-hidrogén juthat környezetünkbe, mintha fosszilis energiahordozókkal hajtanánk meg gépjárművünket. Amerikában például egy szójabab alapú biodízel indirekt szénlábnyoma négyszerese is lehet a hagyományos dízelének. Az Európában termelt repcéből készült biodízel szénlábnyoma 150,3, a cukorrépából előállított bioetanolé 100,3, míg a hagyományos dízelé illetve benziné 85 kg széndioxiddal egyenlő giga joule-onként. Jóval kedvezőbb képet mutat a Latin-Amerikából importált cukornád illetve a Dél- Kelet-Ázsiából behozott pálmaolaj, amelyek 82,3 illetve 73,6 kilogrammos szénlábnyommal rendelkeznek. Ráadásul a bio-üzemanyagok felhasználásával több üvegházhatású gáz jut a környezetünkbe, mint ha hagyományos üzemanyagot használnánk fel.

A kérdés az, hogy vajon megéri-e ez az emberiségnek? Megnyugtathatjuk a lelkiismeretünket azzal, hogy nem szennyezzük a környezetet, hiszen autónknak bio-üzemanyag hajtja, de vajon belegondolunk-e a következményekbe, abba, hogy mennyi erdőt égettek el azért, hogy mi eljussunk egyik helyről a másikra, vagy, hogy mennyi nem fosszilis nyersanyagra van hozzá szükségünk. Az felmérések, és az adatok azt bizonyítják, hogy a bio-etanol és a bio-dízel használatával többet ártunk környezetünknek, mint használunk. A lokális klímaváltozás Amerikában megfelelő bizonyíték erre, és ha nem figyelünk oda, ez akár globális problémákhoz is vezethet, úgy, mint például az élelmiszer árak növekedése. Hiszen ha az ételnek szánt növényekből készítünk dízelt, igaz, hogy autónkat lesz mivel meghajtani, talán olcsóbban is, mint a hagyományos üzemanyaggal, csak a saját testünknek nem lesz mivel működnie, illetve testünk üzemanyaga fog drágul. Elgondolkodtató, hogy vajon testünk, vagy autónk meghajtása fontosabb-e számunkra.

Weyde Szandra

Források:

http://index.hu/velemeny/jegyzet/biofuel6810/

http://mmk.hu/?p=3000

http://atakacskft.hu/a-biodizel-kornyezeti-hatasa.html

http://www.zoldauto.info/technologiak/biodizel

Kép:

https://www.felsofokon.hu/sites/default/files/users/environmental-engineer/images/biomasszabol-energia-biodizel-5530.jpg

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.