Főoldal » Legyen béke!

Legyen béke!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Holnap (november 6-án) lesz a “nemzetközi nap a környezet háború és fegyveres konfliktus során történő kifosztásának megelőzéséért”.

A háborúkról és más fegyveres konfliktusokról mindenkinek az emberéletben okozott kár jut eszébe először: a halálesetek, csonkítások maradandó testi és lelki sérülések; és rögtön utána az anyagi károk jelennek meg lelki szemeink előtt: összedőlt házak, felrobbantott hidak, felperzselt föld, lebombázott gyárak, stb. Csak kevesen gondolnak arra, hogy a háborúnak súlyos környezeti hatása is van.

Előrebocsátom, hogy én csak a környezetvédelemhez értek, a hadászathoz nem. Arra külön szakterületünk van. De annyit még én is tudok, hogy a hadiipar rendkívül nyersanyag-, energia- és tudásigényes iparág. Ebből nekünk a nyersanyag és az energia fontos. A nyersanyagot ki kell termelni (ezért elfogyhat, és még tájsebet is okozhatunk, főleg, ha bányászattal jutunk hozzá a nyersanyaghoz), felhasználható formára kell alakítani (pl. az ércekből kinyerni a fémet), és eszközöket kell készíteni belőle. A nyersanyagok kitermelése, átalakítása, és az eszközök gyártása során melléktermékek és hulladékok keletkeznek. Ezek a melléktermékek és hulladékok szennyezik a környezetet. A nyersanyagok kitermeléséhez, feldolgozásához és az eszközök gyártásához energiára is szükség van. Ez az energia lehet hőenergia és elektromos áram. (Legtöbbször mindkettőre szükség van.) A hőenergia legnagyobb részét égetéssel termelik, amiből környezetszennyező (üvegházhatást, szmogot és savas esőt okozó) szén-dioxid keletkezik. Az elektromos áram nagy részét szintén ugyanígy termelik: elégetnek valamit, ezzel vizet forralnak, a vízgőz meghajtja a turbinát, a turbina forgatja a generátort, és a generátor termeli az áramot. Az áramtermelés másik elterjedt módja az atomerőművek használata. Ezek abban különböznek a hagyományos erőművektől, hogy a vizet atomenergiával melegítik. Így ugyan nem keletkezik szén-dioxid, de keletkezhet sugárzó hulladék, ami szintén veszélyes a környezetre, főleg az élővilágra. Tehát a gyártási folyamatok során nyersanyaghiány, tájseb, szén-dioxid és esetleg még sugárzó szennyeződés is keletkezik.

De nem csak a hadiipar veszélyezteti a környezetet. Még ennél is veszélyesebb az iparban előállított fegyverek használata. A hagyományos tűzfegyverek is okozhatnak környezeti károkat, akár még a kézi fegyverek is (ha rosszul célzunk, akkor eltalálhatunk egy védett állatot vagy egy értékes természeti képződményt is), de sokkal nagyobb kárt okoznak a robbanást okozó eszközök, a kézigránáttól a különböző bombatípusokig. A robbanás energiája szétszakíthat embert, állatot, fákat dönthet ki, és egy megfelelő erősségű robbanás akár hegyomlást is előidézhet.

Még ennél is veszélyesebbek a több országban betiltott vagy korlátozott ABC fegyverek, vagyis atom, biológiai és vegyi fegyverek.

Az atombomba vagy hidrogénbomba robbanása már a lökéshullám ereje miatt is veszélyes, de ennél is nagyobb és maradandóbb veszély a sugárszennyeződés. Hirosimában a 66 évvel ezelőtti robbanást túlélők még mindig gyakrabban betegednek meg rákban, mint más, és a leszármazottaik között is gyakoribbak a születési rendellenességek. Csernobilban 1986-ban ugyan nem hadi esemény történt, és nem is szándékos robbanás volt (hanem az emberi felelőtlenség okozta), sőt, nem is atomrobbanás, hanem vegyi robbanás szórt szét sugárzó anyagokat a környezetben, de még mindig életveszélyes 30 km-nél jobban megközelíteni, és a betonszarkofágra még évezredek múlva is szükség lesz, hogy ne kerüljön káros sugárzás a környezetbe. Hasonló a helyzet Japánban is, ahol földrengés rombolt le egy atomerőművet. A sugárzás minden élőlényre veszélyes, embert, állatot és növényt is elpusztíthat.

A biológiai fegyverek legtöbbször valamilyen kórokozót juttatnak a környezetbe, ami járványokat okozhat. Ezek a betegségek is veszélyesek lehetnek emberre, állatra egyaránt. A biológiai hadviselés egyik legegyszerűbb változata, amikor terrorsiták lépfene vírust küldenek áldozatuknak (és amióta bemondták a hírekben, hogy a lépfene vírus fehér por, azóta mások is gyakran küldenek fehér port lezárt borítékban általuk nem kedvelt személyeknek, amivel nemcsak a másik embert ijesztik meg, hanem bűncselekményt is elkövetnek). Az az elterjedt összeesküvés-elmélet viszont valószínűleg nem állja meg a helyét, hogy a madár- és sertésinfluenzát is emberek okozták.

A vegyi fegyverek legtöbbször mérges gázok, amelyek emberre, állatra (és néha növényre is) veszélyesek. A vegyi fegyverek használata nem új, már az első világháborúban is használtak mustárgázt. Ezek a gázok belélegezve mérgezők, ha egy ember vagy egy állat belélegzi, akkor nem marad életben. A háborúban emberek kiirtására használják ezeket a gázokat, de az arra érzékeny állatokra (esetleg állatfajokra) is végzetesek lehetnek, ezzel környezeti károkat is okozhatnak.

Látjuk tehát, hogy a háború nem csak emberéletekben és anyagi javakban okozhat kárt, hanem súlyos környezeti károkat is okozhat, a környezeti károk pedig visszahatnak az emberre is. Ezért fontos környezetvédelmi szempontból is a világbéke. Jó lenne, ha mindenki letenné a fegyvert, és békében élnénk egymással legalább ezen az egy napon (aztán a többi napon is).

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.