Főoldal » Május a környezetvédelemben – környezetvédelem májusban

Május a környezetvédelemben – környezetvédelem májusban

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Május az utolsó tavaszi hónap. A tavasz a természet megújulásának időszaka. Ilyenkor az emberek a természetbe mennek, a természetre gondolnak. A természet tavaszi megújulása okot ad az ünneplésre is. Nem véletlen, hogy májusban sokféle ünnep van, és nagy részük környezetvédelmi nap.

  • Május 1. a munka ünnepe.
  • Május 10.  Madarak és fák napja.
  • Május 15. Nemzetközi klíma akciónap.
  • Május 24. Az európai nemzeti parkok napja.
  • Május 27-28. pünkösd (mozgóünnep, májusban vagy júniusban lehet).

Május elsején szokás májusfát állítani, de szerintem ez régebbi szokás, mint a munka ünnepe. (Jóba Kati biztos többet tudna erről mondani, ő minden hónapról szokott blogot írni.)  A vezérkép stílszerűen egy májusfa: http://www.sulihalo.hu/kepek/5099-majalis-majus-1-majus-elseje-majusfa-allitas.jpg

A munka ünnepe ugyan nem kifejezetten környezetvédelmi ünnep, de a mai világan már ünneplésre ad okot, ha van munkája az embernek. Egyelőre még a környezetvédelemben is nehéz elhelyezkedni, de az emberek környezettudatosságának javulásával ez a helyzet lassan, de biztosan változni fog. A környezettudatossághoz a környezetvédelmi napok is hozzájárulhatnak.

A Madarak és fák napja egy magyar eredetű nemzetközi természetvédelmi nap, de a madarakra és a fákra nem csak ezen a napon kell gondolnunk, ők mindig a természet fontos részei. Talán a fák a legfontosabbak, mert ők termelik a legtöbb oxigént, és sok fajnak (köztük madaraknak is) otthont és táplálékot adnak. Magyarországon már a legtöbb madár védett, de a fák terén még mindig rosszul állunk. Még faanyagból sem vagyunk önellátók (ehhez az ország területének legalább 25%-án erdőnek kellene borítania a mai 18% helyett), de szerencsére egyre több a fa a városi parkokban, és vannak előremutató kezdeményezések is: Veszprémben pl. már régóta hatályos az az önkormányzati rendelet, amely szerint minden kivágott fa helyére 2 másikat kell ültetni.

A nemzetközi klíma akciónap is szorosan összekapcsolódik a növényzet állapotával. Minél jobban melegszik a Föld, annál kevésbé bírják a növények, de minél kevesebb a növény, annál kevesebb szén-dioxidot kötnek meg, annál gyorsabb lesz a felmelegedés. Ez a nap főleg a klímaváltozás megelőzéséről, lassításáról, szén-dioxid kibocsátásunk csökkentéséről, energiatakarékosságról, alternatív energiáról, melegedő éghajlatról, szélsőségessé váló időjárásról időjárásról és a szélsőségek következményeiről szól. A klímaváltozás káros következményeit sokan légkondicionáló berendezésekkel próbálják átvészelni. Ez a legrosszabb, amit tehetünk! A klímaberendezések ugyanis a klíma ellenségei! Pillanatnyilag csökkentik a meleget, de árammal működnek, aminek a angy részét még mindig fosszilis tüzelőanyagokból állítják elő, tehát szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, amivel növelik a felmelegedés mértékét. Tehát hosszú távon éppen azt a jelenséget erősítik, amelynek az átvészelésére használjuk őket rövid távon…

Az európai nemzeti parkok napja szintén fontos természetvédelmi világnap. Ez a nap a természet védelméről és az európai összefogásról szól. A nemzeti parkok létesítése, egy-egy terület védetté nyilvánítása fontos a természetvédelem szempontjából, sőt talán még fontosabb is, mint egy-egy faj megmentése, mert a terület védelmével nem csak egy fajt, hanem az ott élő összes fajt megmegnthetjük a kipusztulástól. Ez a nap tehát a madarak és fák napjának “kibővített változata”, azt üzeni nekünk, hogy nem csak a madarakat és fákat, hanem minden sérülékeny fajt és területet védeni kell az emberi tevékenység káros hatásaitól (akár olyan káros hatásoktól is, mint pl. a klímaváltozás és más természeti katasztrófák, de olyan behatásoktól is, mint az egyes fajok vadászata és orvvadászata, a faállomány elpusztítása, a növények leszedése, letaposása, stb.).

A végére maradt a pünkösd, ami nem környezetvédelmi, hanem keresztény egyházi ünnep, és a magyar kultúra ezeréves keresztény gyökereinek köszönhetően a mai napig ünneplik hazánkban a keresztények, a más vallásúak és ateisták is. Persze mindenki másképp. A mi szempontunkból talán nem is fontos, hogy pontosan mit ünnepelnek az egyházak pünkösdkor, inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy a keresztény vallás elsősorban a szeretetet hirdeti, az emberek közti béke és harmónia megteremtése érdekében. Ezt az alapeszmét még a hozzám hasonlóan hitetlen, meg nem keresztelt embereknek is érdemes követni. Ugyanezt hirdeti tágabban értelmezve a környezetvédelem is: a természet és az emberek szeretetét, az ember és környezete közti béke és harmónia, valamint az ember és természet fennmaradása érdekében. Ennek eszközei a levegő, víz, talaj tisztaságának védelme, a hatékony víz- energia- és hulladékgazdálkodás, az alternatív energiaforrások használata, az újrahasznosítás, a szennyezésmegelőzés, a nyersanyag- energia- és víztakarékosság, a természetvédelem (fajok, életközösségek és élőhelyek védelme), tájvédelem, a környezetkímélő technológiák használata, stb. Ezekkel a módszerekkel biztosítható hosszú távon az ember és környezete közti béke és harmónia, az ember és a természet békés, zavartalan és szeretetteljes együttélése, ami a kereszténység (és más vallások) alapeszméjének, a békének és a szeretetnek a globális kiterjesztése.

Ezért fontosak ezek a környezetvédelmi napok májusban, és ezért fontos hónap május a környezetvédelemben.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.