Főoldal » Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az Európai Unió a immár ötödik éve szervezi meg az Európai Fenntartható Energia Hét elnevezésű programját, melynek célja, hogy Európa szerte népszerűsítse a  az energiahatékony és megújuló energiaforrásokat alkalmazó megoldásokat.

Erre az alkalomra tette közzé az Európai Unió statisztikai hivatala a tagállamok energiafelhasználására vonatkozó adatokat.

Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy az EU27-ben még mindig a kőolaj a legfőbb energiaforrás, jelenleg a teljes energiafogyasztás 37%-t adja.

A megújuló energia részaránya majdnem megduplázódott, 5.4%-ról 9%-ra nőtt. A földgáz fogyasztásban szintén megfigyelhető egy enyhe, 2%-os növekedés. A nukleáris energia részaránya 14% körül stagnál.

A megújuló energia tekintetében Lettország áll az élen 36%-os aránnyal, de szintén jelentős a zöld források felhasználásában Svédország (34%),  Ausztria (27.3%).

Hazánk tekintetében elmondhatjuk, hogy 10 év alatt több mint kétszeresére nőtt a megújuló energia aránya (3.3 %-ról 7.3 %-ra), azonban ezzel még mindig az Uniós átlag alatt maradunk.

A megújuló energiák a következők szerint alakultak 2005-ről, 2010-re:

  • Megújuló energiák 2010

De mik is ezek az energia források amik az ábrán szerepelnek?

Biogáz:Zárt kamrában erjesztett istállótrágyából fejlődő gáz, mely a gazdaságban világításra és a gépek üzemeltetésére is használható. Nálunk még csak kísérletek folynak a hasznosítására, Székesfehérvárott állítják fel az ország első ~telepét.

Közlekedés:Az anyagi termelés egyik ága; személyek és javak (főként áruk) szállításával foglalkozik. A társadalmi munka megosztás viszonyai között nélkülözhetetlen közvetítője a termelésnek és fogyasztásnak.  (marx.) Ágai: a vasúti ~, a közúti ~, a belvízi és tengeri hajózás, a légi ~, a csővezetéki szállítás; tágabb értelemben ide számítják a távközlést is.    

    -Gazdasági, politikai és katonai jelentősége igen nagy. A ~ lehetővé teszi az ország közigazgatási és kulturális központjától távol eső területek bekapcsolását a politikai és kulturális életbe, elő mozdítja az országon belüli és az országok közötti kapcsolatok kialakítását. Katonai jelentősége kettős: ~i eszközök egyrészt mini harci eszközök, másrészt mint a felvonulás, átcsoportosítás és után pótlás lebonyolítói kerülnek a háború esetén felhasználásra.

    – Egy ország ~ének fejlettségét a ~i hálózat mennyiségi és minőségi adatai és a ~i teljesítmények magassági szemléletei.

    A különböző ~i ágak jelentősége országonként más és más. A hajózás nagy tömegű áru nagy távolságra való olcsó szállításra alkalmas, de lassú és az időjárás- különösen a belvízi hajózás- befolyásolja. A vasúti ~ az időjárástól gyakorlatilag független, aránylag gyors és olcsó tömegszállítási eszköz. A gépjármű ~ (közúti) térhódítását a háztól házig való gyors, és rövid távolságon olcsó szállító képességének köszönheti.

    A légi ~ nagy távolságra, gyors szállítást és nagy értékű áruk szállítására használható fel gazdaságosan. Folyékony v gáznemű anyagok csővezetéki szállítása viszonylag kis beruházási és üzemeltetési költséget igényel.

    A közlekedési igények nagysága főként az áruszállításban, a különböző gazdasági ágak termelésének a mennyiségétől és a termelés valamint a fogyasztás területi megosztásától függ.

     A személyszállítási igényeket az ipari és közigazgatási centrumok elhelyezkedése, a lakosság gazdasági és kulturális színvonala és az ország földrajzi adottságai határozzák meg.

Víz energia – Vízi erőmű: Erőmű, mely a víz helyzeti energiáját (esését) a turbinában előbb kinetikai energiává (sebességgé) majd mechanikai munkává, turbinával hajtott generátorban pedig villamos energiává alakítja át. A vízfolyások, tavak, tengerek, mechanikai energiakészletét villamos energiává (régebben közvetlenül mechanikai energiává alakító műszaki létesítmény. Gyűjtőfogalomként magában foglalja mindazokat a műtárgyakat és berendezéseket, amelyek a villamosenergia-termeléshez szükségesek. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, esetleg tárolják, és a vízerőtelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot. A hasznosítható esés (vízlépcsőmagasság nagysága szerint megkülönböztetnek kis esésű, közepes esésű és nagy esésű ~vet. Törpe erőműnek a 100 kW-os teljesítmény alattiakat tekintik. A világ vízerőműveiről és gátjairól rendszeres statiszti-kát közöl a Water Power c. angol nyelvű nemzetközi szaklap. Hazánk elméleti víz- erőkészlete 7478 . 106 kWh/a, a hasznosítható vízerőkészlet-teljesítményt 1060 MW-ra becsülik, amely átlagos évben 4500 GWh energiatermelésnek felel meg. A hazánkban működő ~vek száma 37, összes teljesítménye 50 MW, energiatermelésük 177 GWh. Ebből 90% a Tiszára és mellékf.-ira jut. Az egymáshoz csatla-kozó ~vek sorozata a ~lánc. Az energiagazdaságilag egymással együttműködő ~vek neve ~rendszer. – A vízerőművek szerteágazó környezeti hatásai miatt mindenek előtt a kis esésű folyókon létesített erőművek csak igen gondos környezeti hatástanulmányok után létesíthetők.

 Geotermikus energia, geotermális energia: Tágabb értelemben a Föld belsejében keletkező, a földi hő-áramban meghatározott szintig feljutó és ott a kőzetekben, illetve a pórusvízben tárolódó termikus energiamennyiség. Szűkebb értelemben a Ž->felszín alatti víz hőtartalmában rejlő energia ui. a geotermikus energia jelenleg gazdaságosan csak Ž-> hévíz közvetítésével hasznosítható, amit a víz nagy hő-kapacitása tesz lehetővé. A hazai hévíz kutak évente közel 6,5 x 1015 J hőmennyiséget hoznak a felszínre (ez az ország energiamérlegében kevesebb mint 1%). A geotermikus energia gazdaságos kinyerését az után-pótlódó víz, az alkalmas víztartó, valamint a geotermikus gradiens (gg) határozza meg. A gg azt jelenti, hogy a Fö1d középpontja felé 100 m-enként hány °C -kal nő a hőmérséklet. A köznapi életben ennek a reciprokát szokás használni, mértékegysége a m/°C. A geotermikus grádiens térbeli eloszlását geotermikus térképeken ábrázolják. Ha egy kisebb terület geotermikus grádiense eltér a tágabb környezet átlagától, geotermikus anomáliáról beszélünk. Az eltérés oka lehet a földkéreg kivékonyodása (pl. Kárpát-medence), közeli vulkáni tevékenység (pl. Izland) vagy vízszintes hévízmozgás. A geotermális energia kinyerése helyileg jelentős és gazdaságos lehet ott, ahol kedvezőek a földtani adottságok, viszonylag kis mélységben magas hőmérséklet és jó vízadó képződmények találhatók. A geotermikus energia hasznosításának a fenti feltételek megléte esetén is gátja lehet a hévíz gyakran nagy oldott só tartalma, valamint az, hogy a lehűlt kezeletlen víz súlyosan károsíthatja a környezetet. Felszíni elhelyezése legtöbbször csak sótalanítás után lehetséges. Ezért elterjedt a gyakorlatban a felhasznált hévizek visszasajtolása az eredeti víztartóba. A geotermális energia jelenleg elsősorban helyi energiaszükségletek kielégítésében játszik nagyobb szerepet pl. Izlandon, Új – Zélandon, Japánban, Kamcsatkán és É-Amerika Ny-i területein. A hasznosítása elsősorban a felszínre érkező hévíz hőmérsékletétől függ, ami meghatározza a lehetséges hőfoklépcső (a hasznosítható rendszerbe belépő és onnan kilépő víz hőmérséklet-különbsége) nagyságát. A 100 °C feletti hőmérsékletű hévíz alkalmas lehet elektromosenergia-termelésre is. A 100 °C alatti hőmérsékletű hévizek hőcserélőn keresztül történő közvetlen hő-hasznosítása a leggyakoribb (pl. épület, növényház fűtése), majd a 35-20 °C -ra lehűlt vizet balneológiai célokra használják fel. Bár a hévíztermelésre alkalmas kút létesítése költséges, a geotermikus energia á1talában gazdaságos és környezetkímélő energiaforrás. A geotermális energia legjobban a lépcsős hő-kinyeréssel oldható meg: pl. 90 – 60 °C -os vízzel lakást fűtenek, 60 – 35 °C -os vízzel növényházat, majd gyógyvízként használják fel. Az első geotermikus erőművet 1904 -ben Olaszországban építették, ma is üzemel. Izlandon 1930 óta fűtenek lakóházakat geotermikus energiával. A hazai hévíz kutak által felszínre hozott hőmennyiség mintegy 40% -át fürdők, strandok hasznosítják, és közel 30%-át pedig üvegházak fűtésére használják. Ipari, kommunális célra még alig van felhasználás, de már van egy-két jó példa: Szentesen a 79 °C -os vízzel első lépcsőben a kórházat, majd a második 1épcsőben az üvegházakat fűtik, illetve a régi strandfürdőben hasznosítják a meleg vizet. Szegeden 3000 lakás főtését oldották meg ezzel a módszerrel.

Mi is az a hőszivattyú?A hőszivattyú olyan berendezés, mely egy hidegebb helytől hőt von el és azt egy melegebb helynek adja át. Például a hűtőszekrény is hőszivattyú: a belsejéből hőt von el és a külső térnek adja át. A fűtési célú hőszivattyúknál valamilyen külső, a fűtendő tér hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékletű helyről (például egy tó vagy kút vizéből) vonunk el hőenergiát és azt a fűtendő térnek (például szobának) adjuk át. Ez a hőátadás a következő fizikai jelenséggel érhető el: minden folyadék halmazállapotú anyagnak energiára van szüksége ahhoz, hogy gázneművé alakuljon. Ha elég alacsony forráspontú folyadékkal dolgozunk, az képes az alacsony hőmérsékletű környezetéből elvont hő hatására elpárologni, légneművé alakulni. Ezzel a folyamattal érjük el a hőelvonást alacsonyabb hőmérsékletű helyről. És hogyan tudjuk az így begyűjtött, még mindig viszonylag alacsony hőmérsékletű gáznemű anyagból kivonni a többletenergiát? Az mindenki számára ismert, hogy ha egy gáz kitágul, a környezetéből hőt von el. Ezt láthatjuk például a szifonpatron felületén, amikor beleengedjük a gázt a kis méretű patronból a nála jóval nagyobb méretű szifonba. A patron felülete zúzmarás lesz. Ennek a jelenségnek a fordítottja is igaz, ha egy nagyobb térfogatú gázt összenyomunk, az hőt ad le. Ezt tapasztalhatjuk például a biciklipumpánál: pumpálás közben felmelegszik. Ha a mi légneművé átalakult anyagunkat összenyomjuk egy kompresszorral, az is felmelegszik. Ezt a hőt vonjuk el az anyag környezetéből egy hőcserélő segítségével, így hasznosítva azt a hőmennyiséget, amelyet a külső környezetéből vont el. Az így lehűtött anyag hűlés közben visszaalakul gázneműből folyékony halmazállapotúvá, közben a nyomása is csökken. Újra elkezdhető vele a körfolyamat: a környezetétől elvont hő hatására újra gázneművé alakul. Közben a nyomását is csökkentjük, amivel még alacsonyabb lesz a közeg forráspontja, hamarabb történik meg a halmazállapot változás. Aztán ebből a légnemű anyagból újra kinyerjük a hőt, az anyag újra lehűl, újra visszaalakul folyékony halmazállapotúvá, és ez a folyamat ismétlődik a végtelenségig. Ebbe a körfolyamatba nekünk kívülről csak annyi energiát kell betáplálnunk, amennyi a gázneművé alakult anyag összenyomásához kell. A többi energiát a környezettől vonjuk el. Az így kinyerhető energia hatékonysága függ attól, hogy a kinyeréséhez képest mennyivel magasabb hőmérsékleten akarjuk elhasználni. Természetesen minél kisebb a hőmérséklet különbség a kinyerés és a felhasználás között, annál jobb a hatásfok.

napenergia

A Földünkön fellelhető energia túlnyomó részének forrása a Nap. A napenergia egy része közvetlen napsugárzás formájában éri a Földet, és ez már önmagában is nagyon sok energiát hordoz: például Magyarország területét egy év alatt mintegy 400-szor több napenergia éri, mint az ország teljes éves energiafelhasználása. A napenergia közvetlen felhasználásának két leggyakoribb módja az elektromos áram előállítása napelemmel, valamint meleg víz készítés (fürdéshez vagy fűtéshez) napkollektorral. Közvetett módon napenergia a forrása a szélenergiának, a biomasszának és a vízenergiának is.

  Biomassza: biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, egy biocönózisban vagy biomban, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege;  biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka, mellékterméke. Az ember testtömegét nem szokás a biomassza fogalmába vonni. A biomassza elsődleges forrása a növények asszimilációs tevékenysége. Keletkezésének folyamata a produkcióbiológia fő témája. Ennek felmérését szolgálta a Nemzetközi Biológiai Program (IBP) világméretű akciósorozata, amelyben hazánk is részt vett. A növényi biomassza a fitomassza, az állati biomassza a zoo massza. A termelési-felhasználási láncban elfoglalt helyük alapján a biomassza lehet elsődleges, másodlagos és harmadlagos. Az elsődleges biomassza a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. A másodlagos biomassza az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei, hulladékai. A harmadlagos biomassza a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű szerves hulladékai. A biomassza hasznosításának fő iránya az élelmiszertermelés, a takarmányozás, az energetikai hasznosítás és az agráripari termékek alapanyaggyártása. Az energetikai hasznosítás közül jelentős hasznosítási mód az eltüzelés, brikettálás, pirolizálás, gázosítás, és biogáz-előállítás. Az aerob biológiai szennyvíztisztításnál a mikroorganizmusok rohamos elszaporodása megy végbe a rendelkezésre álló tápanyag, a víz oxigén tartalma és a hőmérséklet függvényében. A biomasszát az elpusztult mikroszervezetek testtömege képezi, amit ülepítéssel vagy flotálással lehet eltávolítani (eleven-iszap). A biomassza-képződés oxigénmentes közegben anaerob mikroorganizmusok (anaerob szervezetek) révén is végbe mehet, de lényegesen kisebb sebességgel. A biomassza képződés másik formája a főleg élő vizekben, (hűtővizekben) lejátszódó algavirágzás. Hazánkban 1981-83 között Láng István, akadémikus vezetésével nagyszabású felmérés történt a biomassza helyzetének és lehetőségeinek feltárására. Az eredményeket 1985-ben publikálták, “A biomassza komplex hasznosításának lehetőségei” címmel. Hazánkban évente kb. 53 millió tonna szerves anyagot termelnek a vadon élő és gazdasági növények (szárazanyagban), amelynek több mint fele melléktermék, illetve hulladék. Ezek hasznosítására igen sok lehetőség kínálkozik: talajjavítás, trágyázás, energianyerés, takarmányozás, biotechnológiai hasznosítás, kémiai átalakítás (ipari nyersanyagként) stb. ezek jobb kiaknázása a következő időszak kulcsfontosságú feladatai közé tartozik.

Szélenergia-Szélerőmű: Magas torony tetején elhelyezett szélmotor (szélkerék vagy szélturbina) amely a levegő mozgásának, a szélnek az energiáját hasznosítja. ~vet energiarendszerektől távol eső, tartós és erős széljárásnak kitett vidéken, magaslatokon vagy a tengerpart közelében állítanak fel. Energiahasznosítási módszer, amely folyamatosan erős széljárású területeken, közvetlen munkavégzésre vagy elektromos energia előállítására kialakított szélerőgéppel történik.

Forrás: Új magyar lexikon, Akadémia kiadó, 1981

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.