Főoldal » Mentsük meg a Csarna-völgyet!

Mentsük meg a Csarna-völgyet!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A WWF Magyarország petíciót indít Magyarország egyetlen nagy kiterjedésű háborítatlan erdejének megmentésére! A közel ezerhektáros, túlnyomó részt fokozottan védett Csarna-völgyben nemcsak ritka hal- kétéltű- és madárfajok élnek, de az országban mindössze 5-10 egyedet számláló hiúz is előfordul. Nyílt levelet írtak a miniszternek. Az Ipoly-Erdő Zrt. termelne a terület kétharmadán, a Duna-Ipoly Nemzeti Park határozott tiltakozása ellenére.

A kezdeményezéshez a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is csatlakozott. A szervezetek nyílt levélben kérik a Vidékfejlesztési Minisztert(), hogy vizsgálja meg a Csarna-völgy kérdését, és ne járuljon hozzá a gazdasági célú faanyagtermeléshez! A levelet május 7-ig magánemberek és szervezetek is aláírásukkal nyomatékosíthatják, ezután adják át azt a miniszternek.

Magyarország egyetlen, nagy kiterjedésű háborítatlan erdejében, a Börzsöny északi részén található Csarna-völgyben, harminc év szünet után újra megindulna a fakitermelés. A közelítőleg ezerhektáros, túlnyomó részt fokozottan védett területen nemcsak ritka hal- kétéltű- és madárfajok élnek, de az országban mindössze 5-10 egyedet számláló hiúz is előfordul. Az Ipoly Erdő Zrt. a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság határozott tiltakozása ellenére tervez fakitermelést, amely utak építésével, intenzív erózióval, a patakok elszennyeződésével és az erdő életközösségének megváltoztatásával járhat.

A szakmai egyeztetések során nem született megegyezés a terület jövőjéről. A Csarna-völgy sorsa most a vidékfejlesztési miniszter kezében van. A következő bizottsági ülés a témában május 8-án lesz, így a petíció és nyílt levél aznap kerül átadásra. A kezdeményezők a nyílt levélben arra is rámutatnak, hogy a nemzetközi irányelvek és a Magyarországon hatályos jogszabályok értelmében valamennyi nemzeti parkban övezeti besorolást kell érvényesíteni. A legbelső, ún. természeti övezetben a nemzetközi gyakorlat szerint nincs nyersanyagtermelő tevékenység. Sajnálatos, hogy a törvény életbe lépése óta eltelt több mint tizenöt esztendő során nem sikerült érvényt szerezni a jogszabálynak. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban a Csarna-völgy a tervezett természeti övezet része. A terület biológiai sokfélesége nemzeti örökség, amely összehasonlíthatatlanul nagyobb értéket képvisel, mint az onnan kitermelhető faanyag.

„Kérünk mindenkit, hogy amennyiben egyetért azzal, hogy Magyarország legnagyobb háborítatlan erdejében továbbra se legyen gazdasági célú faanyagtermelés, valamint azzal, hogy valamennyi nemzeti parkunkban hozzanak létre megfelelő nagyságú háborítatlan természeti övezeteket, amelyek gazdag élővilágnak adhatnak otthont, az írja alá petíciónkat!” – buzdít csatlakozásra Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

Itt lehet csatlakozni a kezdeményezéshez:

http://wwf.hu/peticiok/nyilt-level-a-miniszternek-mentsuk-meg-a-csarna-volgyet

  A hetvenes évek végén a terület fokozott védettséget kapott, és fakitermelés elvétve volt már csak benne. Ennek köszönhetően a Csarna-völgy jelenleg Magyarország egyetlen nagyobb kiterjedésű háborítatlan erdeje. Számos ritka faj találta meg itt újra életfeltételeit. Nem csak a parlagi sas kering időnként a völgy fölött, nem csak a fekete gólya tekintélyes nagyságú fészkét tartja egy-némely itteni faóriás. A Börzsöny foltos szalamandráinak egyharmada ugyancsak itt él, ahogyan tiszta vizeiben ritka rák- és halfajok találhatók meg. És amire néhány évtizede még nem sokan számítottak: Magyarország egyik legritkább védett állata, a tíznél kevesebb egyedet számláló hiúz szintén felbukkant a völgyben. Nem túlzás megállapítani tehát, hogy a harminc éve meghozott döntés, amely gátat szabott hosszú évszázadok fakitermelésének, valóban a természet talpraállását eredményezte.

A többnyire nemzeti parkokon belül található fokozottan védett erdőterületeket  döntően állami erdészeti részvénytársaságok kezelik. Az ország védett erdeinek többségét sújtja tehát az áldatlan kettőség, mely szerint a területnek „két gazdája” van: a védelmet érvényesíteni akaró nemzeti park, és a vagyonkezelést ténylegesen végző állami erdőgazdaság.

Az európai nemzeti parkokban általános gyakorlat, hogy kezelési szempontból zóna-rendszert hoznak létre.Ezek alapján a védett területek állnak egy magterületből, és azt körülvevő puffer-zónából.

 Magterületek
A magterületek általában a bizonyos mérettartományt elérő, jelentős mértékű biológiai sokféleséget őrző, természetes, természetközeli vagy féltermészetes élőhelyek. A magterületeken elsődleges cél a biodiverzitás komplex védelme. Kijelölésüknél alapvető szempont az adott terület természetközelisége és diverzitása mellett a hosszú távú stabilitás és védhetőség. Ezek a területek lényegében érintetlenül őrizendők meg, itt a gazdasági hasznosítás sem megengedett csak a szükséges állapotstabilizáló beavatkozások, kutatási és monitoring tevékenységek.
Puffer zónák
A puffer zónák a magterületek stabilitását biztosító élőhelyek. A puffer zónáknak lehetőleg szintén természetközeli vagy féltermészetes állapotúaknak kell lenniük, azonban megfelelő kezelés esetén a rekonstruált vagy rekonstruálható, kevéssé degradált természetszerű élőhelyek is biztosíthatják a magterületek megfelelő védelmét.
Rehabilitációs területek
A rehabilitációs területek olyan élőhelyek, amelyek még nem tekinthetők magterületeknek,
mivel a természetességi és degradáltsági kritériumok, melyek a magterületté minősítést lehetővé tennék, ma még nem teljesülnek. Azonban megfelelő kezeléssel magterület értékű élőhelyekké alakíthatók.

Magyarországon – talán kevesen tudják – a hatályos természetvédelmi törvény ugyancsak előírja a nemzeti parki zónák kialakítását. A belső, néhányezer hektáros ún. természeti övezetet fokozott védettség illetné; az itt található erdőkben be kellene szüntetni a fakitermelést. A törvényi előírást azonban nem követte gyakorlati megvalósítás.Látszólag adminisztratív akadályok fékezik a folyamatot, több mint tizenöt éve. A döntésben érintettek, köztük az állami erdőgazdaságok és az erdészeti hatóságok nem támogatják a zónák kialakítását. A börzsönyi Csarna-völgy körül kialakuló vitát éppen ez az ágazatpolitikai feszültség hevítette végül a forráspontig.

Vajon sikerül a petícióval megóvni a Csarna-völgyét? Ennek kapcsán megoldódik e a magterületek gyakorlati védelme is?

Forrás:

http://www.ecolinst.hu/letoltok/kiadvanyok/elohelyek_okolfolyosok.pdf

Mentsük meg a Csarna-völgyet!

Galéria forrása:

kepeslap.net

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.