Főoldal » “Mint egy romos színházi díszlet”

“Mint egy romos színházi díszlet”

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Mint egy romos színházi díszlet…írja róla a Múlt-kor történelmi magazinban Szuhai Barbara.

..” látványosan elhanyagolt, évtizedek óta fel nem újított épületről van szó.”

( Múlt-kor 2013. téli szám Mesélő házak sorozat.)

Igen. Az ember csak ámul, és bámul, hogyan lehetséges, hogy egy ilyen épület kb. 300 méterre a Városligettől, az Ajtósi Dürer sortól,..a Zichy Géza utca 10. szám alatt, a régi tiszti kaszinó mögött, ennyire elhanyagolt, ennyire nem érdekel senkit.

Ha ez a kastély egy gazdagabb, igényesebb és kevésbé szelektív emlékezetű országban állna, sorok kígyóznának a bejáratánál. Csodájára járnának belső berendezési tárgyainak, zenetermének, hatalmas velencei tükrének, márvány burkolatú fürdőszobájának. Kerítését is felújítanák, óvnák a rozsdától, kertjét gondoznák….ha nem Budapesten állna. Azon a Budapesten, ahol előbb építenek valamilyen új, csodásra tervezett kockát, minthogy felújítsanak egy műemléket.

Az építtető László Fülöp és felesége kifinomult ízléssel berendezett kis kastélyának berendezési tárgyai a háborút is túlélték. Nem tudom, hogy ma milyen állapotban van belül.

[token node title-raw]

Kívül láthatóan rettenetes. Amikor a várat őrző platán levele lehullik, látható teljes pompájában. ( Ezzel nem azt akarom mondani, hogy vágják ki a platánt! Nekem elég a téli látvány, az év többi részében sejtelmessé és titokzatossá teszi, ahogyan elbújik a lombok között. Hogy féltem tőle gyerekkoromban a közelében! Itt laktak a mesék ijesztő sárkányai és elvarázsolt királykisasszonyai.)

[token node title-raw] A szűkszavú emléktábla sem árulja el, hogy László Fülöp volt kora leghíresebb magyar festője. 1912-től Londonban élt és 1939-ben bekövetkezett haláláig az angol királyi udvar festője volt.Egy emléktáblára legalább futotta.

Ferenc Józsefről készült portréjáért magyar nemesi címet is kapott, de Görgey portréját vagy XIII. Leó pápa arcmását is keze nyomán ismerhetjük.

Ennyi is elég lenne a sürgős felújításhoz, benne kiállítás megnyitásához, látogathatóvá tételéhez….ha nem Budapesten állna.

Egy időben Molnár Ferenc bérelte a házat, állítólag itt írta a Liliomot.

De ez sem ok a felújításra. Hiszen csak egy romos ház.

A környezete is rémes. Az Abonyi utca túloldalán az ELTE épületeinek hátsó kertjére néz, gaztenger és az romok között élő egereken kövérre hízott macskák Eldorádója. A közeli szórakozóhely szemétlerakónak használja.

[token node title-raw]

Az ELTE uszodáját bezárták, mert életveszélyes. ( ezt a környéket megénekeltem a Turisztikai központ kerete című írásomban.) Málló vakolat, ostorfák, zöld juharok és bálványfák uralkodó bozótosa mögött sírhatnékja támad az embernek, ha meglátja. Nincs az véletlenül, hogy a szomszédban föld alatti alagutakkal akarják elvezetni a turistákat egyik múzeumtól a másikig. Nehogy valaki megkérdezze: Ez meg miért áll itt ilyen siralmas állapotban? A NAGY NEMZETI FLANC szégyeneként?

A kis kastély alapterülete mindössze 350 m2. Nem nagy tehát, de talán egy Fotográfiai múzeum elférne benne.

Két legyet üthetnénk egy csapásra:

– Lenne fotográfiai múzeum,

– Felújítva használatba lehetne venni László Fülöp házát, nem pusztulna tovább;

– a hozzá szükséges raktárak, irodák otthonra lelhetnének az ELTE pusztuló épületeiben,

– közel lenne az Ajtósi Dürer sorra tervezett mélygarázs,

– A Városligetben a helyén igazi zöld lehetne.

Hogy ez nem is két légy, hanem öt? Annál érthetetlenebb!

—-hatodiknak itt a felújítandó uszoda is…nem kellene másikat építeni a Városligetben…

Hogy miért nem tervezett ide senki, semmit?

Nem tudom.

Talán, mert új épületek emelésére kaptak megbízást?

Nem tudom.

Pedig a környék tele van szebbnél szebb üres házakkal, amelyeket a kiegyezés után, az I. világháborúig tartó csodálatos időszakban emeltek. ( A franciák nevet is adtak ennek a kornak: „Belle epoque” = szép korszak. Másképpen „boldog békeidők” voltak ezek Európa lakói számára)

László Fülöp háza ráadásul az elhelyezési ötletpályázat 3-400 méteres keretébe is belefért volna.

Talán az idő rövidsége miatt senkinek nem volt ideje alkalmas épületeket keresni?

Nem tudom.

De azért valaki megpróbálhatna elgondolkodni a dolgon!

 

 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.