Főoldal » Mit kezdjünk az arzénnal szennyezett vízbázisainkkal?

Mit kezdjünk az arzénnal szennyezett vízbázisainkkal?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Magyarország több mint háromszáz településén több mint 800 ezer ember iszik, főz és öntöz a megengedett határértéknél magasabb arzéntartalmú csapvízzel. Az arzénos víz azért probléma, mert ennek a hosszútávú fogyasztása növeli bizonyos daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A kormányzati tervek szerint az ivóvízminőség-javító program keretében néhány éven belül mindenhol megcsinálják a szükséges víztisztító beruházásokat. Az Európai Bizottság december 25-ig adott haladékot Magyarországnak, hogy biztosítsa az ivóvizek európai uniós határérték alatti arzén, bór, fluorid tartalmát. Az előírt értékeknek 365 magyar településen nem felel meg a vízminőség.

Ugyanakkor az ivóvízminőség-javító program jelentős csúszásban van, a belügy adatai szerint idén december végéig mindössze 92 településen lesz csak az uniós elvárásoknak megfelelő minőségű ivóvíz. A többi településen meg kell oldani az átmeneti vízellátást – erre a Honvédelmi Minisztérium kapott megbízást. Karácsony második napjától tehát honvédségi lajtos kocsik biztosítják majd az egészséges ivóvizet csaknem háromszáz magyar településen.

Mi is az az arzén, és hogy kerül az ivóvízbe?
Az arzén félfém. A periódusos rendszer elemei közül tiszta formában előfordulók közül az arzén a huszadik leggyakoribb, de gyakran jelenik meg kémiai kötésben pl. vassal, rézzel, ólommal. A leggyakoribb arzénmódosulatok az As(III) (arzén-trioxid) és az As(V) (arzén pentoxid) szervetlen vegyületei, az arzenitek, arzenátok. Szerves arzén vegyületek elsősorban biológiai átalakulás során képződnek és tengeri élőlényekben fordulnak elő nagyobb mennyiségben. Az arzén vegyületek előfordulnak minden környezeti elemben: természetes körülmények között 1,5-2 mg/kg koncentrációban mérhetőek a földkéregben, illetve vulkánkitörések által is bekerülhetnek az anyagforgalomba. Az ipari és bányászati tevékenység következtében elszennyezett talajokban koncentrációja akár 500 mg/kg-ot is elérhet. Használják az iparban és gyógyászatban, de mára már korlátozták ennek mértékét.
Tehát az arzén (különböző formáiban) természetes módon, nem emberi hatás következményeként is jelen van környezetünkben ránk káros mértékben. Az ivóvizekben jelentős mértékben csak bizonyos felszín alatti vízbázisok esetén fordul elő. A földtani közegben lévő arzén a redukáló körülmények között vízoldékony arzenitté redukálódik. Vízben jól oldódó vegyületei révén így megszennyezheti felszín alatti vizeinket. Ez többnyire természetes folyamat, és attól a ponttól vált problémává, hogy különböző okok miatt a felszín alól kezdtünk el kinyerni az igényeink kielégítésére ivóvizet. Pl. Bangladeshben több mint 30 millió ember fogyaszt jelentős mértékben arzénnel szennyezett ivóvizet, de a jelenlegi helyzet ivóvíz-ellátottság terén így is jobb, mint korábban.

Melyek az arzén hatásai az emberi szervezetre, és mekkora kockázattal jelentkeznek ezek?
Az arzén élettani szerepe sok vizsgálat tárgya volt, de még mindig akadnak kétségek, és vitás kérdések. Ilyen pl. a genotoxikus hatás, vagy az, hogy nagyon kis mennyiségben szükséges elem-e az élet számára.
Az arzén közismerten mérgező anyag (pl. Napóleon, tiszazugi asszonyok). Kis dózisok tartós expozíciója esetén pedig többféle krónikus betegség kialakulásában játszhat szerepet. Az arzén toxicitása a megjelenési formájától is függ. Szervetlen formában a legnagyobb, ezért is fontos az ivóvízzel foglalkozni, mert abban ilyen formában van jelen.
A daganatos betegségek kockázatára több vizsgálat is rendelkezésre áll az arzén ivóvízben való koncentrációja függvényében. Egyes becslések szerint 50 μg/L-es arzén koncentráció élethossznyi kitettség esetén 21/1000-es kockázatot jelent halálos kimenetelű rákbetegségre. 2,5 μg/L-es koncentráció esetén pedig 1/1000 ez az érték, ami a kb. a passzív dohányzás okozta kockázat mértékével egyezik meg.

Mi a jelenlegi helyzet?
Magyarországon a régi határérték arzénre ivóvízben 50 μg/L volt, ma pedig ez EU-s szabvány szerint 10 μg/L, amely egyébként a WHO ajánlásával is egybeesik. Jelenleg ezt sem tudjuk teljesíteni több mint 200 településen. Ez a határérték viszont csak egy gyakorlati határérték (detektálási, és az eltávolítás gazdaságossága, hatékonysága alapján megállapított). Az egészségre való káros hatás nincs ezzel kizárva, illetve megfelelő kockázatúra csökkentve. A WHO általános szabálya, hogy semmilyen emberrel kapcsolatba lépő anyag halálos kockázata az 1/100 000 – es értéket ne haladhassa meg. Becslések szerint ehhez az 0,2 μg/L-es arzén koncentrációt kellene célul kitűzni.

Kérdés az, hogy ezt el tudjuk-e érni, illetve elvárható-e egyáltalán. Műszakilag megoldható (több módszer létezik: koaguláció/flokkuláció, adszorpció, membrántechnológia, in situ kezelések, stb.). Gazdasági szempontból kérdéses, hogy érdemes-e ezt megvalósítani. Én azt gondolom, hogy a határérték csökkentése elvárható, és el is fogjuk a jövőben várni. Illetve még az jelenthet megoldást, ha a víz észszerű felhasználása felé jobban eltolódunk. Ez alatt azt értem, hogy pl. a tisztálkodáshoz és a közvetlen elfogyasztáshoz használt vizek különkezelésével a környezetből nyert vizek előkezelésének elvárt hatásfoka lecsökkenhet.

forrás:
 http://index.hu/belfold/2012/10/20/rengetegen_isznak_mergezett_vizet_az_orszagban/
 http://kockazatos.hu/anyag/arzén
D. van Halen, S. A. Bakker, G. L. Amy, and J. C. van Dijk (2009) : Arsenic in drinking water: a worldwide water quality concern for water supply companies

vezérkép: http://static4.origos.hu/i/1105/20110519ivovizviz9.jpg

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.