Főoldal » Mit tehetünk? (Bányászat és rekultiváció)

Mit tehetünk? (Bányászat és rekultiváció)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ebben a szakágban a hétköznapi átlagember igazán nem is tehet sokat. Gondolná ezt egy felületes szemlélő. De ha közelebbről megnézzük, tehetünk érte! Tehetünk azért, hogy minél kevesebb rekultiválandó tájseb legyen és minél kevesebb káros hatása legyen a bányászatnak.

A bányászat ugyan társadalmilag hasznos tevékenység, de elkerülhetetlenül tájsebek okozásával jár. Persze bizonyos módszerek kisebb, más módszerek nagyobb tájsebeket okoznak, és érdemesebb a kisebb sérüléssel járó technológiát választani, de ez a bányavállalatok dolga, nem a hétköznapi emberé. Egy hétköznapi ember abban tud segíteni, hogy minél kevesebb bányát kelljen nyitni, és egyéb tevékenységekből is minél kevesebb rekultiválandó tájseb keletkezzen. Most főleg a környezeti károk megelőzéséről írok, a rekultivációról csak érintőlegesen, mert azért egy hétköznapi ember tényleg nem sokat tehet, az a megfelelően szakosodott cégek dolga.Mi okozhat rekultiválandó tájsebeket?

  1. Bányászat
  2. Természeti katasztrófák
  3. Tűz
  4. Legális és illegális hulladéklerakó.

A természeti katasztrófák ellen nem sokat tehetünk, legfeljebb a következményeiket enyhíthetjük némi odafigyeléssel és megfelelő védekezéssel.

A tüzek nagy részét emberek okozzák, ez ellen odafigyeléssel tehetünk. Figyeljünk oda arra, hogy mit teszünk, és figyeljünk oda, hogy mások mit tesznek szándékosan.

A legális és illegális lerakók tájsebeit némi környezettudatossággal könnyen megelőzhetjük. Az illegálisat a legkönnyebben: egyszerűen nem tesszük a bokor alá a megunt használati tárgyainkat, hanem oda visszük, ahol hasznosítani tudják (a hulladékudvarokban 1 köbméterig ingyenes a lerakás). De a legális lerakók méretnövekedését is megállíthatjuk, ha nem vásárolunk felesleges dolgokat, mindent addig használunk, ameddig lehet, annyiféle célra, ahányra csak lehet, és utána is annyit hasznosítunk újra belőle, amennyit csak lehet, a többit meg szelektíven gyűjtjük.

Marad még a bányászat, ami a legtöbb tájsebet okozza. A kibányászott anyagok nagyrészt ipari alapanyagként, másrészt az energiatermelés alapanyagaként hasznosulnak. A bányákat feloszthatjuk még külszíni és mélyművelésű bányákra is. A külszíniek (pl. kavicsbányák) nagyobb tájsebeket okoznak, de a mélyművelésű sem veszélytelen, ott is keletjezhet pl. meddőhányó. De a tájsebek megelőzésének módja nem attól függ, hogy hogyan bányásznak, hanem attól hogy mit bányásznak. Tehát attól, hogy ipari vagy energetikai alapanyag kerül ki a bányából.

Hogyan lesz szükségünk kevesebb ipari alapanyagra? A fogyasztásunk visszafogásával, takarékossággal, és a másodnyersanyagok hasznosításával! És mit tehet ezért egy hétköznapi ember? Kevesebbet vásárol, újrahasznosít, szelektíven gyűjt, és mindent annyiszor használ, ahányszor csak lehet. De sajnos a kibányászott ipari alapanyagoknak csak egy részéből lesz fogyasztási cikk. A legnagyobb tájsebeket okozó kavics- és murvabányák termékeit főleg az építőiparban és útépítésben hasznosítják. Ez ellen egy hétköznapi ember nem sokat tehet. De annyit mégis megtehetünk, hogy alternatív, természetes anyagokból építkezünk, és nem koptatjuk gépkocsival az utakat, hanem rövid távon gyalog vagy kerékpárral, hosszabb távon busszal vagy vonattal közlekedünk.

A bányák egy másik része, amelyből ma Magyarországon egyre kevesebb van, energetikai alapanyagokat termel ki: uránt és fosszilis tüzelőanyagokat (szenet, kőolajat, földgázt). Az ezekből származó tájsebeket is megelőzhetjük energiatakarékos életmóddal: kevesebbet fűtünk, lekapcsoljuk a villanyt, ha kimegyünk egy szobából, energiatakarékos fényforrásokat használunk, stb.

A fosszilis energiahordozók közül a kőolaj felhasználását csökkenthetjük, és ezzel a bányászatból és az olajfoltokból eredő tájsebeket is megelőzhetjük, ha nem 4, hanem 2 keréken, vagy gyalog közlekedünk, hosszabb távolságokra pedig a tömegközlekedést vesszük igénybe. (Ezen belül is inkább vonattal utazzunk, mint busszal, mert környezetbarátabb jármű.)

A fentiek tanulsága talán az lehet, hogy ne érezzük kevésnek magunkat a környezetvédelemhez, mert egy kis odafigyeléssel nagyon sokat tehetünk még egy, a legtöbb embertől annyira távoli területen is, mint a bányászat és rekultiváció.

Vezérkép: http://mobiltrans.hu/sites/default/files/Image00030.jpg (Google képtalálat Bányászat és rekultiváció keresőszóval.) Minden más saját szerzemény, és a lakosságnak szóló cikksorozatban ez nem is lesz másként. A cégekről, cégeknek szóló részben különböző cégek ötleteit is felhasználom majd.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.