Főoldal » Mit tehetünk? (Környezetszennyezés)

Mit tehetünk? (Környezetszennyezés)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ehhez a témához már eleve kitaláltam, hogy a legutóbbi vörösiszapos cikkemből veszem át a képet, mert az utóbbi időben ez a 2 évvel ezelőtti vörösiszap-ömlés volt talán a legnagyobb és leglátványosabb környezetszennyezés Magyarországon. (A másik hasonló nagyságrendű katasztrófa a tiszai cianidszennyezés volt 2001-ben.) De mégis végignéztem a Google képtalálatokat, hogy lássam, milyen kép él egy átlagember fejében a környezetszennyezésről. Sokféle képet láttam, de a 3 leggyakoribb képtípus: füstölő gyárkémény, nagy tömegben felhalmozott hulladék, olajban fürdő madár. De láttam szmogos városokat, más elpusztult állatokat, és elvontabb tartalmú képeket is. Úgy látszik, az átlagember tudja, hogy mi a környezetszennyezés. Már csak tenni kell ellene!

A környezetszennyezés ellen talán a megelőzés terén tehetünk a legtöbbet. Hogyan előzhetjük meg a környezetszennyezést? Úgy, hogy nem szennyezzük a környezetet, minél kevesebb szennyező anyagot termelünk, minél kevesebb szennyező tevékenységet végzünk. Néhány tanács, hogy elkerüljük a szennyezést!

  • A hulladék az egyik legnagyobb szennyezőforrás. Kövessük a hulladékgazdálkodási alapelveket (első a megelőzés, aztán a minimalizálás, újrafelhasználás, újrahasznosítás, majd a hőenergia kinyerés, és végül a lerakás), és ha mégis lerakásra kerül a sor, akkor ne ötletszerűen (utcán, árokban, bokor alján) helyezzük el a hulladékot, hanem a kijelölt helyén: hulladékgyűjtő edényben, hulladékudvarban, engedélyezett hulladéklerakókban! Ha parkban, utcán, erdőben eldobott hulladékot találunk, akkor ne szégyelljük összeszedni és a legközelebbi hulladékgyűjtő edényben elhelyezni!
  • A levegőt sok minden szennyezi. Az egyik ilyen szennyező forrás a gépkocsi, a másik a hajtógázok használata (dezodor, légfrissítő, stb.), a harmadik a dohányzás, stb. Mit tehetünk ezek ellen?
    • A gépkocsihasználatot lehetőleg mellőzzük, van tömegközlekedés is, de 5 km-es távon akár gyalog, 20-30 km-es úton pedig kerékpáron is közlekedhetünk. Ha mégsem tudjuk nélkülözni a “guruló dobozt”, akkor ne egyedül közlekedjünk! Ez pénzben is megéri, 1 embernek kb. ugyanannyi az üzemanyagköltsége, mint amennyibe kerül a busz- vagy vonatjegy, de 2-3 embernek is ugyanennyibe kerül az üzemanyag, a buszjegy viszont 2 embernek 2-szer annyi, mint egynek. De ennél fontosabb szempont, hogy a telekocsi környezetkímélőbb is. Ha csak 2 ember ül benne, már akkor is feleannyi szennyezés jut egy főre, de ülhet benne akár 4-5 ember is…
    • A hajtógázok használatát viszonylag egyszerű elkerülni. Fújós dezodor helyett golyósat használjunk, légfrissítő helyett inkább szellőztessünk, rovarirtó spray helyett ott van a légycsapó (de még jobb, ha egyszerűen csak kiengedjük a rovart az ablakon, akkor ő is életben marad és minket sem zavar), és a kinyomós tejszínt is helyettesíthtjük felverőssel, ami egy kicsit több munka, de sokkal környezetkímélőbb.
    • A dohányzás az egyik legkárosabb szenvedély, nagyon költséges és egészségtelen hobbi. Ha egy dohányos napi 1 dobozzal szív, akkor a mai kb. 600-700 Ft-os árak mellett 1 év alatt 200 ezer Ft-nál is többet füstöl el. (600 Ft-tal számolva 219 ezret, 700 Ft-os áron: 255.500 Ft-ot.) És még a kórházi kezelés költségét nem is számoltam… Pedig a dohányzás súlyos betegségeket okozhat: tüdőrákot, érelmeszesedést és más érrendszeri betegségeket (pl. szívinfarktust, agyvérzést, stb.), és sajnos nem csak a dohányosnak árthat, hanem annak is, aki a környezetében beszívja a füstöt. A füstben lévő kátrány, szén-dioxid, szén-monoxid, aromás vegyületek, stb. pedig a levegőt is szennyezik. Az egyetlen környezetkímélő megoldás (amivel saját egészségünket és másokét is megvédjük): a leszokás.
  • A vizet is sokféleképpen szennyezzük mi, emberek. Ha már a gépkocsit emlegettem: nem a tavak, folyók, patakok vizében érdemes lemosni, hanem autómosóban. Házilag is lemoshatjuk, de csak csatornázott településeken, és ügyeljünk rá, hogy a lemosáshoz használt víz ne érintkezzen szabad vízfelülettel, ne folyjon bele az élővizekbe, ne szennyezze a talajt, hanem a szennyvíz-elvezető csatornába kerüljön. Más folyékony hulladékainkat is érdemes vagy szelektíven gyűjteni (pl. olajat, festéket, hígítót nem öntünk még a csatornába sem, hanem leadjuk a hulladékudvarban, mert veszélyes hulladéknak minősül), vagy amit lehet, a szennyvízcsatornán keresztül elvezetni. Így őrizhetjük meg a vizek tisztaságát.
  • A talajt a szilárd és folyékony hulladékokkal szennyezhetjük, mindkettőről volt már szó. Ne öntsünk ki minden folyadékot csak úgy, ne dobjuk el a hulladékot és vigyázzunk környezetünk tisztaságára!
  • Speciális, környezeti elemekhez (pl. levegő, talaj, víz) kevésbé kötődő, de főleg a légkörben terjedő szennyezések a következők: zajszennyezés, hőszennyezés, sugárszennyezés, fényszennyezés, szagok. Ezek ellen is sokat tehetünk.
    • A zajártalom megszűnik, ha a zajforrást elnémítjuk. A televízió, rádió, magnó, CD-lejátszó csak olyan hangerővel szóljon, amekkora feltétlenül szükséges, hogy mindent jól halljunk, de ne hallatsszon ki a lakásból az utcára! Lehetőleg használjunk fülhallgatót, akkor csak mi halljuk amit szeretnénk hallani, de mást nem zavar a zaj. A háztartási eszközök zaját sajnos nem tudjuk mérsékelni (valaki feltalálhatná már a zajtalan porszívót és hajszárítót…), de a szórakoztató elektronika által keltett zajt igen. Használjuk a hangerőszabályozót, és fedezzük fel a maximálisnál alacsonyabb hangerők halk, megnyugató hangzását!
    • A hőszennyezést megelőzhetjük, ha nem szivárogtatjuk ki a hőt az utcára. Mikor szivárog ki a hő? Ha van minek kiszivárogni, és ha van hol kiszivárogni. A lakás hőmérséklete soha ne legyen túl magas (nappalra 18-21°C, éjszakára 16°C elég), használjuk a hőfokszabályzót (ha van), és otthon is öltözködjünk rétegesen, így kevesebb hőt állítunk elő, nem lesz minek kiszivárogni az utcára. És szigeteljük be jól a lakást, akár utólag is, főleg az ablakok, ajtók mentén, és a falak repedéseinél, hogy ne legyen hol kiszivárogni a hőnek.
    • Sugárszennyezés egy átlagembernél nem keletkezik, hacsak nem ajkai vagy tatabányai kohósalak van a ház szigetelésében. Ezekből radon keletkezik, ami radioaktív gáz, de rendszeres, 6-8 óránkénti szellőztetéssel megfelelően védekezhetünk ellene.
    • A fényszennyezés ellen is védekezhetünk, ha csak ott kapcsolunk villanyt, ahol muszáj, és éjszakára befüggönyözzük ablakunkat, hogy ha még esetleg világít nálunk egy-két fényforrás, akkor is minél kevesebb fény szökjön meg, minél kevesebb fényszennyezés jusson ki az utcára.
    • A szagok ellen is lehet védekezni. Ha valamilyen nagy szaghatással járó tevékenységet végzünk (pl. kertes házban, ahol állatokat is tartunk összegyűjtjük az állati trágyát, hogy beforgassuk a földbe), akkor igyekezzünk minél jobban letakarni, elzárni, hogy ne jussanak ki szagok a környezetbe. Ilyen egyszerűen megelőzhető ez a fajta szennyezés.

Ha ezeket a módszereket alkalmazva megelőzzük a környezetszennyezést, akkor már sokat tettünk a környezet védelméért.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.