Főoldal » Morzsák a Földről (1. rész)

Morzsák a Földről (1. rész)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

„A Föld. 4,6 milliárd éves, és még most is alakulóban van. Kontinensek távolodnak és ütköznek, vulkánok törnek ki, gleccserek keletkeznek és húzódnak vissza. A földkéreg számtalan lenyűgöző módon darabolódott fel geológiai rejtélyek sorát hagyva hátra.” (A Föld kialakulása c. sorozat)

 

Mióta kisbolygónk „megszületett”, rengeteg dolgot élt/él át, miket felsorolni sem lehet. Születésekor csapódott bele másik bolygó, meteor, volt „tüzes korong”, „hólabda”, lenyűgözően sokféle élőlények otthona.

 

Hogy mióta él pontosan ember a bolygón, még bizonytalan. Egyes elméletek szerint 5, másik 4, a harmadik 2 millió évet mond. Akárhogyan is, mi csupán egy nanométeres szeletét adjuk a földnek. Vagy mégsem? Találtak olyan kőzetet, melyben emberi és dinoszaurusz lábnyom fekszik egymás mellett (holott nem szabadna egy kőzetrétegben lenniük). Akkor 65 millió éves az emberiség, vagy a dinoszauruszok felejtettek el kihalni? Vannak kérdések, amikre talán sose kapunk választ!

Most viszont nem is ezekről szeretnék mesélni.

 

Ezúttal egy ismeretterjesztő sorozat egyik epizódjáról írnék ismertetőt. A műsor címe: A Föld, ahogy még sosem láttad!

 

Tudtátok, hogy…

  • a legnagyobb mennyiségű CO2 a fitoplankton szívja el?
  • a dél-amerikai erdőtüzek Ausztráliában is megnövelik a CO szintet?
  • a Góbi-sivatag homokvihara Colorado és Utah államban okozza a legtöbb asztmarohamot?
  • Grönland évi 160 gigatonna jeget zúz a tengerekbe?

 

Járjunk is utánuk!

A már említett sorozatban ezúttal a műholdak hasznosításáról volt szó. Mint kiderült, nem csupán űrszemétnek kiválóak, de bolygónk állandóan változó arcának megértését is segítik.

 

Kezdjük a tengerekkel! Ha ránéznénk a bolygóra, szembetűnne, milyen szinten uralkodik a víz a szárazföld felett. Mint tudjuk, a Föld felszínének 71%-a víz, míg 29% szárazföld. Ezért is hívják a Földet, Kék bolygónak. Ám a tengerek, óceánok színskálája nem csupán kékből áll.  Ugyanúgy található benne nagy mennyiségű zöld, illetve sárga szín is. Mitől is lesz zöld? Az ún. fitoplankton segítségével, mely nagy mennyiségű klorofilt tartalmaz. Ezen színsávok mentén alakul ki a legnagyobb a vízi élet. Ha a képekre vetünk egy pillantást, láthatjuk, ezek inkább a part menti részek. A Sirius műhold dolga, hogy a vízkészletünket figyelje. A leglátványosabb színörvényeket a kovamoszatok adják. De miért is emlegetem őket ennyire? Mert a keletkezett szén-dioxid gázokat a növények kötik meg, majd ebből nyernek oxigént. A legnagyobb „CO2 porszívó” pont a fitoplankton.

Ugye mennyit segít egy primitív életforma?

Sajnálatos módon azonban a felmelegedés miatt egyre kevesebb gázt tudnak magukba szívni.

 

Maradjunk víz közelben…

Hurrikánok: Az Észak-Amerikában tomboló hurrikánok Afrikában, ott is az Etióp-magasföldön keletkeznek. Az ottani felszálló légtömeg a nyugati szelek hatására az Atlanti-óceán felé indul. Amerika partjai mentén elhelyezkedő meleg tengervíz (úgy 25-27oC) páradús felszálló levegője az, ami felturbózza a légtömeget, melyből hurrikán alakul ki, majd a Mexikói-öbölben tör be Észak-Amerikába, ahol kitombolja magát.

 

Távolodjunk kicsit, de maradjunk part közelben…

Amazónia: A világ legnagyobb összefüggő esőerdeje. Csodálatos, és a mai napig nem tudtuk feltérképezni minden zugát. Bár, ha a fairtás továbbra is így halad, nem lesz ilyen probléma! A tudósok és a diákok a műholdképek segítségével határozzák meg a faállományt. A műholdas képeket átkalibrálják, majd az így megjelent színfoltok és fényátengedés által meg tudják állapítani a lombkorona (a levelek) mennyiségét, amiből a klorofil szintet számolják ki. Ezekből az adatokból kiderült, hogy az esőerdők a szárazabb időszakban zöldellnek inkább, nem pedig az esősben. Így a napfény teszi a legjobb hatást erre a növényzettípusra. (Talán köze van annak is ehhez, hogy a túlzott csapadék kimossa a tápanyagot a talajból.)

Hála a műholdnak, a tudósoknak egyszerűbb dolguk van az őserdőt tanulmányozni.

És talán mi magunk is jobban megérthetjük, milyen csodálatosan működik a Föld.

 

A műhold felvételeknek köszönhetően most láthattuk egy icipici szeletet a víz uralta világunkból. De ezzel még korán sincs vége. A folytatásba betekinthetünk a tűz és a jég birodalmába. Hogy is befolyásolják a bozóttüzek, a vulkán kitörések az üvegházhatást? És mi is zajlik Grönlandon? Valamint ízelítőt kapunk a Terra, az Aqua műholdak, illetve a GRACE rendszer munkájáról.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.