Főoldal » Morzsák a Földről (2. rész)

Morzsák a Földről (2. rész)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

„A Föld. 4,6 milliárd éves, és még most is alakulóban van. Kontinensek távolodnak és ütköznek, vulkánok törnek ki, gleccserek keletkeznek és húzódnak vissza. A földkéreg számtalan lenyűgöző módon darabolódott fel geológiai rejtélyek sorát hagyva hátra.” (A Föld kialakulása c. sorozat)

 

Mióta kisbolygónk „megszületett”, rengeteg dolgot élt/él át, miket felsorolni sem lehet. Születésekor csapódott bele másik bolygó, meteor, volt „tüzes korong”, „hólabda”, lenyűgözően sokféle élőlények otthona.

 

Hogy mióta él pontosan ember a bolygón, még bizonytalan. Egyes elméletek szerint 5, másik 4, a harmadik 2 millió évet mond. Akárhogyan is, mi csupán egy nanométeres szeletét adjuk a földnek. Vagy mégsem? Találtak olyan kőzetet, melyben emberi és dinoszaurusz lábnyom fekszik egymás mellett (holott nem szabadna egy kőzetrétegben lenniük). Akkor 65 millió éves az emberiség, vagy a dinoszauruszok felejtettek el kihalni? Vannak kérdések, amikre talán sose kapunk választ!

Most viszont nem is ezekről szeretnék mesélni.

 

Az előző részben egy sorozat ismertető kezdtem írni: A Föld, ahogy még sose láttad! Lássuk a folytatást…

 

Bolygónkon időszakosan, a meleg évszakokban nagy számban alakulnak ki erdő- és bozóttüzek. A kialakulásért az ember és a természet egyaránt felelős. A legtöbb tűzesetért természetesen az ember felel. Újabb szántóföldeket még most is az elmaradott területeken (pl. Afrikában, Indiában) égetéssel szerzik meg. Ám az ember után a legnagyobb tűzokozó maga a természet a viharok.

A Föld élővilágát fenyegető tűzvészekről a Terra és az Aqua műholdak készítik a legtöbb felvételt.

Az afrikai Kruger Nemzeti Parknak nagy segítségére van a Terra műhold. Az eszköz által készített felvételek alapján tartják szemmel az azon a környéken kialakult erdő-és bozóttüzeket. Ezeket csak abban az esetben próbálják megfékezni, ha életeket veszélyeztetnek. Dél-Afrikában van egy „szép” közmunkaprogram. Önkéntes tűzoltókat toboroznak, akik hivatásos tűzoltókkal együtt lépnek fel a tűz okozta esetleges veszélyek ellen, mely az állat- és növényvilág védelmére is kiterjed, nem csak az emberi életekre.

 

De milyen veszélyeket rejt az efféle tűz az élővilág veszélyeztetésén kívül?

Nos, a legégetőbb problémánk, melyről mindenki halott, még a december 21-ei világvégénél is híresebb. Ez a globális felmelegedés.

 

De először is tisztázzunk két alapfogalmat. Ezek a tökéletes és tökéletlen égés fogalomkörei.

Leegyszerűsítve tökéletes égés az, mikor a tűz megfelelő mennyiségű oxigénnel érintkezik, illetve az égéstermék akadálytalanul távozik. Azonban, ha az oxigént megvonjuk tőle, vagy lassan adagoljuk, akkor tökéletlen égésről beszélünk. A tökéletes égéskor szabadul fel a szén-dioxid, mag a tökéletlen égés esetén szén-monoxid.

A gázokat pedig a légkör szétteríti, elszállítja.

 

 

Hogy ez miért is veszélyes?

  • Az éghajlatváltozás szélsőséges időjárási viszonyokat okoz
  • Ha így folytatódik a felmelegedés, további 50 millió embert fenyegethet éhezés, és további 3 milliót vízhiány
  • A betegségek nem tartják be a mesterséges országhatárokat. A trópusi betegségek, mint a malária észak felé terjedhetnek
  • Az állat- és növényvilág képtelen alkalmazkodni egyik pillanatról a másikra.
  • A sarki jégsapkák megolvadnak, minek következtében megnő a vízszint, ami a talajminőségére és az ivóvízkészletre is ki fog hatni.

Most lehet, hogy gyerekes leszek, de engedjétek meg, hogy idézzem a Jégkorszak 2-ből Sidet, a lajhárt: „Ennyi víznél pillanatok alatt halakká kéne letörzsfejlődnünk.”

 

Érdekességek:

 

Tudtátok, hogy Ausztrália észak-nyugati részén nagyon gyakoriak az erdőtüzek? És, hogy a szén-dioxid koncentráció mégis Ausztrália közepén a legmagasabb?

Korábban úgy gondolták, az északi tüzek hatása, azonban, mint kiderült, Dél-Amerikából származik.

 

Mennyit tesznek a légáramlatok?

 

Nem egyszer fordult elő száraz vihar, melynek során a viharfelhőzet heves villámlással vonul át a táj felett, azonban csapadékot nem hoz. Az erdőtüzek kialakulásában ezeknek nagy szerepük van.

 

Még egy példa:

Colorado és Utah államban egyik napról a másikra drasztikusan megnövekedett az asztmarohamot kapott emberek száma.

Mitől alakult ki?

A Góbi-sivatagban homokvihar alakult ki, melyet a légáramlatok a Sziklás-hegység felé vezettek, majd a Sziklás- hegység, mint egy szélcsatorna Utah és Colorado állam felé küldte.

 

Ezen gázok növekvő koncentrációja nagyban hozzájárul a felmelegedéshez. Nos, legnagyobb részben ezért mi vagyunk a felelősek a fosszilis tüzelőanyagok égetése és az erdőirtás miatt.  (Az előző részben már említettem, hogy a szén-dioxid legnagyobb részét a fitoplankton nyeli el. Azzal, hogy az erdőket kiirtjuk, tulajdonképp magunk alatt vágjuk a fát.)

Magához a globális felmelegedéshez geológiai okok is hozzájárulnak.

  • Kontinensvándorlás: A kontinensek elhelyezkedése jelentősen befolyásolja a Föld átlaghőmérsékletét. Ha egyetlen nagy kontinens jön létre, akkor a szárazföld belseje forróbb, szárazabb, sivatagosabb.
  • Vulkanizmus: vulkánkitöréskor felszabadult gázok hatása.
  • Napkitörés

 

Még egy érdekesség: A Föld kialakulása- A Szahara című geológiai sorozatban híres geológusok tartottak előadást arról, hogy a Föld nagyjából 20 ezer évente megváltoztatja dőlésszögét. Mi is erre a bizonyíték? A Szaharában növényi maradványokat találtak, pl. lombhullató fáét. A karbon-kormeghatározás segítségével jutattak erre a következtetésre. Így a Szahara 20 ezer évente zöldbe borul, az éghajlati övek pedig kitolódnak. A műsorban elhangzottak alapján most 5-7000 körül járunk.

 

2008 a katasztrófák éve volt.

Januárban és februárban fagy, havazás bénította meg Európa és Észak-Amerika nagy részét. Pusztító tornádók Észak-Amerikában (22 halálos áldozat). Júniusban az indiai monszun miatti áradások 800-nál is több életet követeltek. Októberben Kirgizisztánban a Richter-skála szerinti 6,6 erősségű földrengés 72 halálos áldozatot követelt. Kaliforniában szükségállapotot hirdettek a heves tűzvész miatt. De ezek eltörpülnek a kínai földrengés mellett, mely a Richter- skála szerinti 8-as erősségű volt. 70 ezer halottat és 18 ezer eltűntet hagyva maga után. És még sorolhatnánk a halálos földrengéseket, sárlavinákat, lavinákat, monszunokat, tornádókat.

 

A természeti katasztrófákat sosem fogjuk tudni megjósolni. A Föld szeszélyes, és öntörvényű. Igaza is van!

De a műholdak segítségével mégis nyomon követhetők a hurrikánok kialakulása, a vulkánkitörések és az erdőtüzek mértéke.

 

A harmadik (egyben befejező részben) a föld alakja és tulajdonságai miatt bekövetkezett változásokról lesz szó, valamint a grönlandi jégről.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.