Főoldal » Morzsák a Földről (3. rész)

Morzsák a Földről (3. rész)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

„A Föld. 4,6 milliárd éves, és még most is alakulóban van. Kontinensek távolodnak és ütköznek, vulkánok törnek ki, gleccserek keletkeznek és húzódnak vissza. A földkéreg számtalan lenyűgöző módon darabolódott fel geológiai rejtélyek sorát hagyva hátra.” (A Föld kialakulása c. sorozat)

 

Mióta kisbolygónk „megszületett”, rengeteg dolgot élt/él át, miket felsorolni sem lehet. Születésekor csapódott bele másik bolygó, meteor, volt „tüzes korong”, „hólabda”, lenyűgözően sokféle élőlények otthona.

 

Hogy mióta él pontosan ember a bolygón, még bizonytalan. Egyes elméletek szerint 5, másik 4, a harmadik 2 millió évet mond. Akárhogyan is, mi csupán egy nanométeres szeletét adjuk a földnek. Vagy mégsem? Találtak olyan kőzetet, melyben emberi és dinoszaurusz lábnyom fekszik egymás mellett (holott nem szabadna egy kőzetrétegben lenniük). Akkor 65 millió éves az emberiség, vagy a dinoszauruszok felejtettek el kihalni? Vannak kérdések, amikre talán sose kapunk választ!

Most viszont nem is ezekről szeretnék mesélni.

 

Az előző részekben egy sorozat ismertetőt kezdtem írni: A Föld, ahogy még sose láttad! Lássuk az utolsó részt…

 

Láthattuk a hurrikánok kialakulását, a levegőszennyezés formáit, az erdőtüzek pusztítását, vagy épp a bolygó dőlésszögének megváltozásával bekövetkezett éghajlat változását. Vannak műholdak, melyek molekulákat látnak az űrből, így követik a szennyeződéseket, vagy épp a napfény útját követik. De olyan műholdak is vannak, melyek nem a látható fényt, vagy az elektromágnesességet vizsgálják. A felszín alá látnak, ezzel változtatva meg a bolygóról alkotott képünket.

 

A Föld dudoros, melyet az eltérő tömegek, a különböző sűrűségek okoznak.

Mint tudjuk, a Föld nem teljesen gömb alakú. A hegyek-völgyek által felszabdalt bolygó valódi alakját geoidnak hívjuk. Ez a földfelszín tényleges, a gravitáció által befolyásolt alakja. Sok helyen vannak gravitációs anomáliák. Ezek az anomáliák idézik elő az egyenetlenségeket. Mint tudjuk, a gravitáció a tömeg növekedésével együtt növekszik. Például a Himalája területén van egy dudor, míg az Indiai-óceánnál bemélyed, ott ugyanis kisebb sűrűségű kőzet alkotja a földkérget.

Gondolkodtatok már rajta, hogy nézne ki a Föld, ha a vizeket leengednénk róla? Rá sem ismernénk!

Ismerjünk meg egy rendszert, mely két műhold összedolgozásával működik. Ez a GRACE (Gravitációmérési és Éghajlati kísérlet kifejezés angol rövidítése), mely a jégtömeg változásait méri. A két műhold azonos röppályán kering egymástól úgy 220 km távolságban. A tömegvonzások következtében mozgásuk egymáshoz képest a rugózáshoz hasonlít. A műholdak közti távolság változásaiból kiszámítható az alattuk fellépő gravitációs anomália. A rendszer fontos felfedezései közé tartozott pl. az óceáni felszín nem egysíkú. A GRACE-hez hasonló rendszerekkel követik nyomon a tudósok a klímaváltozás trendjeit.

Egyik műholdja lézeres magasságmérő műhold, az ICESat 1.

A lézere másodpercenként 40 impulzust bocsát ki. 2cm-es pontossággal képes meghatározni a felszín és a műhold közötti távolságot. Így számolják ki, mennyi jeget veszítettünk, vagy nyertünk. Míg a GRACE évi 183 gigatonna jég elvesztését jelzi Grönlandon, addig az ICESat-1 160 gigatonnát mér. Ezért is kell két műhold összedolgozása. De hogy is képzeljük el ezt a gigatonnát?

1 gigatonna 1 köbkilométer víz. Tehát 1km széles, 1km hosszú és 1km mély. Európában 100 gigatonna jég van kb. Így láthatjuk, hogy Grönland másfélszer annyi jeget veszít, mint amennyi egész Európában megtalálható.

Tulajdonképp a rendszer azt méri, hogy növekednek-e vagy zsugorodnak-e a jégsapkák, és hogy mennyi jég kerül a tengerbe.

 

Jogos lenne a kérdés, hogy miért is erőltetik annyira Grönlandot.

 

Nos, Grönlandon található a szárazföldi vízkészletek nagyjából 1/10 –e. Grönland északi-déli hosszúsága 2500 km. A jégtakaró úgy átlag 1200 m vastag. Mivel a jég valójában folyadék, az egymásra nehezedő nyomás hatására folyadékként kezd folyni, természetesen nagyon lassan, mint a gleccserek.  A jég nagyjából 120 métert halad a part felé. Az elmúlt tíz évben jelentős változások mentek végbe ezen a területen. A gleccserek felgyorsultak, ami azt jelenti, hogy több jég kerül a tengerbe. Ennek következtében Grönland járulhat hozzá a legnagyobb mértékben a tengerszint emelkedéséhez.

Ha ez minket már annyira nem is, de a későbbi generáció életére mindenképp negatív hatással lesz. Több százmillió embert kell majd a part menti régiókból elköltöztetni.

 

Már most több nitrogént állítunk elő, mint a villámok, több ként juttatunk a levegőbe, mint a vulkánok együttvéve, több szén-dioxidot termelünk, mint amit a természet képes felhasználni. A műholdak nagy segítségünkre vannak, hogy mérni tudjuk a változásokat.

Még mindig olvasni olyan kommenteket, miszerint a klímaváltozás csak egy kitaláció. Ez azonban tény. A kérdés, már koránt sem az, hogy létezik-e a jelenség, hanem hogy mit tehetünk az élővilág fenntartásáért, ha már az evolúcióban mi kaptuk a nagyobb észt.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.