Főoldal » Néhány gondolat a fenntarthatóságról

Néhány gondolat a fenntarthatóságról

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A mai blogbejegyzéseket olvasgatva feltűnt, hogy nagyon változatosak ezek az írások, de mind nagyon színvonalas, és a legtöbb mai bejegyzésben van egy közös pont: a fenntarthatóság. Tulajdonképpen az egész környezetvédelem erről szól: megvédeni a környezetet az emberi tevékenység káros hatásaitól a természet és az ember közös érdekében. Így maradhat fenn a természet és benne az emberiség. Ezt nevezzük mi, környezetvédők fenntarthatóságnak.

A mai 8 bejegyzésből legalább 6, de talán a 7. is erről szól. A 8. egy állásajánlat, amit én találtam interneten. Menjünk végig ezeken a bejegyzéseken!

Az első Demeter Mónika cikke: Az erdőgazdálkodás új irányzata. Ő az erdők érdekében írt egy cikket az újfajta erdőgazdálkodásról. A tarvágás helyett csak foltokban ritkítják az erdőt mindig máshol, így az erdő képe nem változik, mindenhol lesznek fiatalabb fák is és idősebbek is, van napfény, van elég élőhely az állatoknak, és van faanyag is. Ez az erdőgazdálkodás nem csak az emberek érdekeit nézi, nem csak a gazdasági haszon mozgatja, és hosszú távon fenntartható.

A mai legérdekesebb cikk (főleg a benne lévő videó miatt, amit 52 perces terjedelme ellenére végignéztem), Kocsis Zoltán műve: Csődbe menni önként és dalolva. A videó a tervezett elavulás története, arról a jelenségről szól, hogy a termékeket nem olyan jó minőségben gyártják, mint amilyen minőségben lehetne, előre tervezett élettartamuk van, és mindez a fogyasztói társadalom következménye (és egyben oka), a folyamatos gazdasági növekedés érdekében, hogy legyen folyamatos kereslet és bevétel. A cikk egésze nem csak erről szól, hanem arról is, hogy Kubának hogyan sikerült kivonulnia a fogyasztói társadalomból egy válság hatására. Magyarországnak is követendő példa lehet ez a változás, a fogyasztói társadalom elvetése és a kubaiak fenntartható életmódja.

Van még egy követendő és figyelemre méltó cikk, egy mindennapi, de nagyon fontos témáról, a gyereknevelésről. Magyari-Meskó Réka: Környezettudatosan a kezdetektől. Ez a cikk hasznos útmutató a szülőknek, hogy hogyan nevelhetik fenntarthatóan és környezettudatosan a gyerekeiket szó szerint a születéstől kezdve. Minél kevesebb eszközt használunk, annál jobb, nem létszükséglet sem a babakocsi, sem a cumi.

Az állatvilág fenntarthatóságáról is szól egy cikk, Lepesi Nikolett írta (ő is veszprémi, mint én): A múlt és a jelen elefántjai. Ez a cikk azt sugallja, hogy érdemes a fajokat megmenteni. Ez is egyfajta fenntarthatóság. A fajok és az élővilág hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Horváth Boglárka ma több cikket is írt, az egyiket a komposztálásról. Mi is az a komposztálás? Ez az ősi módszer szintén a fenntarthatóság egyik eszköze, a vegyszermentes gazdálkodás fenntartható és hosszú távon is hatékony módszere.

Szintén Boglárka írt egy másik blogjában egy bejegyzést Egységes lesz a REACH címmel. A REACH a veszélyes anyagok kezelésével foglalkozó uniós rendelet. A cikk lényege szerintem a következő 2 mondat: “Az anyagokkal kapcsolatos adatok elérhetők lesznek a nyilvánosság számára, ami vélhetően fejleszteni fogja a tudatos fogyasztói magatartást. Ugyancsak fejlődni fog a veszélyes anyagokat helyettesítő lehetőségeket célba vevő kutatás és fejlesztés is: számos, jelenleg használt veszélyes anyag alternatívájaként kevésbé egészség- és környezetkárosító anyagok kerülhetnek forgalomba.” A tudatosság és a helyettesítő anyagok használata fenntarthatóbbá teszi a rendszert.

Van még egy bejegyzés a földkéreg vastagságáról is, Antics Katalintól: Elkészült a legrészletesebb térkép a földkéregről. Ez jó hír, és talán segíthet a nyersanyag-kutatásban, a tektonikában, és talán a geotermikus energia kifürkészésében is.

Ezek a bejegyzések mind a fenntartható fejlődésről szólnak, és ezekből a cikkekből is látható, hogy miről is szól a fenntarthatóság. Arról, hogy jut is, marad is. És arról, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Az előbbi szólást úgy értem, hogy nem csak a jelenre, hanem a jövőnkre is figyelni kell. Fontos, hogy a jelenben is kielégítsük a szükségleteinket, de maradjon a jövő nemzedékeinek is nyersanyag, energia, tiszta ivóvíz, levegő, stb. A másik szólás a kecskéről és a káposztáról azt jelenti, hogy a szükségleteinket úgy kell fedezni, hogy a természet is megmaradjon. Ezt jelenti a fenntarthatóság. És miről szólnak a cikkek? Arról, hogy az ember is a természet része. Természet nélkül nem lenne ember, de ember nélkül lehet természet (ahogy volt is néhány milliárd évig és lesz még a fajunk kihalása után is). A társadalom a természet része, a gazdaság pedig a társadalom része. Csak akkor fenntartható egy rendszer, ha ezt belátjuk, és nem avatkozunk be a természet folyamataiba, hanem inkább a mesterséges folyamatokat is a természet mintájára építjük fel.

A fogyasztói társadalom a természet kihasználásán alapul, ezért nem fenntartható. Kuba mintájára nekünk is le kellene szokni róla. A természetes folyamatok megismerése (akár a földkéreg, akár az erdő megismerése) sokat segíthet ebben. Fontos, hogy ne irtsunk ki mindent, hanem őrizzük meg a természetet (pl. fenntartható erdőgazdálkodással, és ne használjunk veszélyes, mesterséges anyagokat (pl. a REACH hatálya alá tartozó vegyszereket), hanem inkább a természetes módszereket részesítsük előnyben, akár a növénytermesztésben (komposztálás), akár a gyereknevelésben (cumi helyett szoptatás, babakocsi helyett hordozás), és ne a gazdasági növekedés legyen a legfontosabb (egy véges bolygón úgysem lehetséges végtelen növekedés), hanem akár csőd árán, a fogyasztói társadalom mellőzésével őrizzük meg a természetet (akár az erdők természetes állapotát, akár a védett fajokat, pl. elefántokat).

Ezt a szemléletet, és a mai cikkek tanulságát talán egy múlt csütörtöki cikk foglalja össze a legjobban, Kocsis Zoltán írása: A természeti népek bölcsessége 1. rész. Ez a cikk nem a kőkorszakba visszatérésre buzdít, hanem inkább arra, hogy kövessük a természeti népek példáját, és a fogyasztói társadalmat megalapozó felhalmozó életmód (más néven elvevő kultúra) helyett inkább a természeti népek harmonikus és fenntartható, meghagyó kultúrán alapuló életmódját kövessük modern világunkban is. Ez a fenntarthatóság és a környezetvédelem értelme.

(Forrásként csak a linkelt blogbejegyzéseket használtam, a cikkeket összekapcsoló eszmefuttatás teljes mértékben a saját ötletem. A kép forrása: A természeti népek bölcsessége 1. rész.)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.