Főoldal » Nejlonzacskó-mentes világnap

Nejlonzacskó-mentes világnap

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Július 3. a nejlonzacskó-mentes világnap.

Vásárláskor, ha kérjük, ha nem, rengeteg műanyagzacskót sóznak ránk. Aki szerint ciki autóstáskával járni, annak nejlonszatyrot sem volna ajánlatos hordania. Nemcsak azért, az is ciki, hanem mert akár négyszáz évig is eltarthat a lebomlása, gyártásakor széndioxid szabadul fel, lebomló részei pedig veszélyeztetik az élővilágot. A vékonyfalú műanyagzacskó a hetvenes években terjedt el, kezdetben Amerikában, majd nagyon gyorsan az egész világon. Magyarországon naponta közel egymillió darab fogy belőle, ami a hipermarketek korában egyáltalán nem meglepő.

A bevásárlószatyor néhány helyen még ingyenes, ezért a vásárló hajlamos azt hinni, hogy nem hulladék.

A nejlonzacskó ma már szinte mindenhol megtalálható. Alacsony súlya, olcsósága, vízállósága hamar a háziasszonyok kedvencévé tette és a vásárlás sokaknak ma már szinte elképzelhetetlen nélküle. Ráadásul néhány helyen még „ingyen” jár a vásárláshoz. ĺgy nem csoda, ha elképesztő mennyiségű zacskót gyűjtünk be hétről hétre.

Mint annyi mindennek, a nejlonzacskó születési helye is az Egyesült Államok, itt kezdték el 1957-ben elsőként műanyag szatyrok forgalmazását a kenyér, szendvics és gyümölcsök csomagolásának megkönnyítésére. A 60-as évekre aztán elterjedtek a szemeteszsákok is, de a nejlonszatyor igazi térhódítása az 1970-es évek közepére tehető. Az ekkor bevezetésre kerülő új és olcsó gyártási technológia arra késztette a boltokat és szupermarketeket, hogy a papírzacskót nejlonra cseréljék.

A nejlonzacskó alapanyaga nyersolaj és gázok, valamint más petrolkémiai származékok, amelyeket a műanyaggyárakban polimerekké formálnak. Egy nejlonzacskó mindössze pár gramm, vastagsága sem haladja meg a néhány millimétert. A környezet szempontjából ez okozza a legnagyobb gondot: hajlamosak vagyunk ugyanis azt hinni, hogy egy nejlonzacskó szinte ártalmatlan, és nem is vehető hulladékszámba. Pedig a zacskókat ma már nagyüzemben gyártják szerte a világon, és becslések szerint egy év alatt 4-5 trillió nejlonzacskó kerül forgalomba a bevásárlószatyroktól kezdve a szemetes zsákokig – legalábbis a Chemical Market Associates szerint. Ennek a mennyiségnek a 80 százaléka az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában kerül forgalomba. Csak az amerikaiak évente 100 milliárd nejlonzacskót dobnak ki a szemétbe, de a zacskók száma a fejlődő országokban is egyre több lesz. Az Ázsiában gyártott nejlonzacskók száma például már egy negyede a jómódú országokban használt szatyrok számának.

Az igaz, hogy a nejlonzacskó gyártása mintegy 20-40 százalékkal kevesebb energia és vízhasználatot követel, mint a papírzacskóé, és a légszennyezés is kisebb, sőt a műanyaggyártó cégek azt is szívesen hangoztatják, hogy a hulladéklerakók jelenlegi körülményei között a papírzsákok sem bomlanak le (ami így van, bár ha megfelelőek lennének a lerakók körülményei, a papír könnyen lebomlana, míg a nejlonzacskó soha). A legnagyobb baj azonban az, hogy a nejlonzacskók többsége el sem jut a lerakóig, hanem a szél segítségével szétszóródik szerte a világon. Kenyában például egyre több farmer és környezetvédő panaszkodik, hogy földek, kerítések, és a fák ágai is tele vannak nejlonzacskókkal, sőt sokszor a madarak torkából kell kiszedni az eldobott zacskókat. Több országban kampányok segítségével próbálják rávenni a lakosságot, hogy mindig kössenek csomót a zacskók fülére, hogy ne repüljenek el olyan könnyen. ĺrországban a nép már csak nemzeti lobogóként emlegeti a repkedő nejlonszatyrokat, Dél-Afrikában pedig „nemzeti virágnak” tekintik.

Néhány gyártó már próbálkozott biológiailag lebomló műanyagzacskók bevezetésével. E gyártók között van a BASF vegyipari óriás is, amely egy minapi prágai sajtókonferencián bejelentette: már a közeljövőben megkezdi az általuk kikísérletezett környezetkímélő Ecovio műanyag gyártását. Az Ecovio majdnem felerészben kukoricából nyert keményítőből készül és 3-4 hét alatt teljesen lebomlik. Bevásárlószatyrok és természetben lebomló szemeteszsákok készülnek majd belőle. De hamarosan burgonyakeményítőből is készülhetnek majd bevásárlószatyrok. Legalábbis az említett prágai rendezvényen lapunk úgy értesült: immár Csehországban is kikísérleteztek egy olyan burgonyafajtát, amely táplálkozásra ugyan nem alkalmas, ám kiemelkedő keményítőtartalmánál fogva a biológiailag könnyen lebomló műanyagzacskók alapanyagává válhat. A cseh szakértők úgy fogalmaztak: a szakhatóságok minden bizonnyal zöldet adnak majd e génmódosítással nyert burgonya csehországi termesztésének. Helyi pletykák szerint az idén csak azért nem sikerült nagyobb területen vetni belőle, mert a keményítőgyár vérszemet kapott, és kevesellte a bevételet. Egyébként a környezetkímélő zacskók gyártása világviszonylatban a piac alig 1 százalékát foglalják el. Gyártásuk ugyanis jóval drágább, mint a polietilén zacskóké.

Sikeres kezdeményezésnek számított, hogy az Ausztrál Olimpiai játékok idején minden étel csomagolását biológiailag lebomló műanyagból készítették, így a csomagolás 76 százalékát tudták visszagyűjteni és komposztként újrahasznosítani.

Máshol is próbálnak küzdeni a nejlonszatyrok ellen. Van olyan hely, ahol például nejlonszatyor-mentes napot jelöltek ki. Banglades is igyekszik tiltani a műanyag zacskókat, mivel azok gyakran eltömítik a vízvezetékeket és szennyvízcsatornákat, ami dugulást és áradást okoz, és ennek következtében betegségeket terjeszt.

2002. januárjában a dél-afrikai kormány kampányt kezdeményezett, amelynek keretében arra szólították fel a gyártókat, hogy drágább, ámde tartósabb nejlonszatyrokat gyártsanak, mert úgy gondolták, akkor kevésbé fogják az emberek eldobni a szatyrokat. Az elgondolás működött, a drágább zacskókból ugyanis mintegy 90 százalékkal kevesebbet használtak az emberek. ĺrországban adót vetettek ki a nejlonszatyrokra, így 95 százalékkal csökkent a „szatyorhasználat“, így most több ország fontolgatja hasonló adó bevezetését.

Számos szupermarketben is láthatunk már olyan kezdeményezéseket, hogy nem ingyen, hanem jelentős összegért árulják a szatyrokat, vagy éppen tartós vászonszatyrokat kínálnak csökkentett áron. A legjobb megoldás persze az, ha viszünk magunkkal szatyrot a bevásárláshoz. Ennek a látszólag kis dolognak igen nagy környezeti hatása lehet.

Lebomló biozacskó használatával nyugtathatjuk lelkiismeretünket. Szakértők szerint ez a fajta, drágább gyártású szatyor csak akkor nem ártalmas a környezetre, ha a természetben széthagyva mállik szét. Na de ki dobálna szét szatyrokat az erdőben, hogy az környezetkímélő módon bomoljon? Pedig ha a biozacskót égetéssel próbálják megsemmisíteni, a keletkező anyagok legalább olyan veszélyesek, mint a nejlon esetében.

Zöld szívünk annak sem örülhet felhőtlenül, ha vásárláskor műanyagzacskó helyett papírzacskót nyomnak a kezünkbe. Előállításuk közel sem olyan energiatakarékos, mint a nejlonzacskóké, és ha sok-sok papírzacskót gyártanak, akkor a fáknak mondhatunk búcsút. Igaz, ha megfelelőek a körülmények és a terep, úgy a műanyagnál sokkal gyorsabban lebomlanak. Ezek helyett válasszunk inkább kosarat, kisszatyrot vagy újrahasznosítható bevásárlótáskát, így máris megoldottuk az úgynevezett „egyutas-hulladék” problémáját, a szatyor egy használat után nem kerül rögtön a szemétbe. A gyöngyfűzés vagy a lampionkészítés mintájára, talán nem ciki lenszínű textiltáskákat beszerezni, azokkal vásárolni menni, kimosni, díszíteni. Ráadásul nemcsak környezetvédő egyesületek kínálnak hasonló zsákokat, de a Tesco is. Nagy zöld táska nevű sorozatuk ugyan kékszínű, de szintén náluk választhatunk bájos, katicabogaras vagy egyszerű fekete zsákot is – ráadásul mind visszaváltható.

Ma már több ország ró ki adót a műanyagszatyrokra vagy tiltja be azok gyártását. Kínában, Romániában, Írországban, Ausztráliában, Ruandában, valamint San Francisco városában már megunták, hogy a szélfútta nejlonzacskókat nézegessék a fák lombkoronáin, vagy madarak tollai közül, teknősök torkából kelljen kibányászniuk. Az említett helyeken már nem lehet gyártani, használni a nejlonszatyrot, csak teljesen a lebomló illetve papírzacskó engedélyezett.

Magyarországon 2005-ben emelték drasztikusan a nejlonszatyrok termékdíját. A korábbi harminc forintos kilogrammár helyett, darabonként fizethetünk ennyit a zacskókért. Erősen elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a mai szabályozás szerint, ha az előállított mennyiség egy kis része környezetbarát, akkor a teljes mennyiség után adómentességet kap. Hasonló kiskapu az árukra megszerezhető „Környezetbarát Termék” védjegy is. Ezt az ökocímkét azok árucikkek kaphatják meg, melyek a kategóriájukban környezetkímélőbbnek minősíthetők, mint társaik. Ekkor az áru után termékdíjat sem kell fizetni. Környezetvédők szerint nehezen védhető álláspont, ha egy zacskót a vékonysága vagy az alacsonyabb klórtartalma miatt minősítenek környezetkímélőnek.

Megoldás lehet az is, ha az üzletek visszaváltják a nejlon szatyrokat, ahogy egyes bevásárlóközpontokban már most is teszik.

Nagybevásárlásunk végeztével kisebb hegynyi ajándék műanyagszatyorral tértünk haza? Használjuk őket szemetesnek! Ha még így is tele zacskóval a fiók, legyünk kreatívak. Vasalóval, zsírpapírral és tűvel-cérnával kistáskát, bicajostáskát, bizsut, ruhát készíthetünk. Ha meg nincs saját ötletünk, kövessük az ötletadókat! A környezetvédelemre, újrahasznosításra és energiatakarékosságra számos kreatív példával igyekszenek felhívni a figyelmet. A reusablebags.com nyitóoldalán egy folyamatosan pörgő számskála mutatja, hogy ebben az évben várhatóan hány nejlonzacskót fogyaszt a világ. Ha valaki ránéz, látni fogja: alapanyagból idén sem lesz hiány.

Forrás:

  1. http://ujszo.com/cimkek/vasaroljon-velunk/2006/07/19/kornyezetkimelobb-taskakat
  2. http://www.fogyasztok.hu/cikk/20080626/nejlonzacsko_szatyor_hasznalat_veszely_es_ujrahasznositas

Kép: http://olaszorszagbajottem.files.wordpress.com/2011/01/sacchetti-biodegradabili.jpg

Érdemes még elolvasni a következő cikkeket is:

  1. https://www.felsofokon.hu/zold-lendulet/2011/06/26/nulla-hulladek-2-koszonom-nem-kerek-zacskot
  2. http://www.szabadfold.hu/zoldfold/megsem_olyan_szennyezo_a_nejlonzacsko
  3. http://tudatosvasarlo.hu/cikk/szinfalak-mogott-nejlonzacsko
  4. http://antalvali.com/hirek/a-nejlonzacsko.html
  5. http://index.hu/bulvar/co2zacsi08/

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.