Főoldal » Nem múlt el problémamentesen a tavaszi hőhullám

Nem múlt el problémamentesen a tavaszi hőhullám

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Nem múlt el (és nem múlik) problémák nélkül az idei év első hőhulláma. Április 28-án a tiszántúli Körösszakálon, 29-én Győrben, 30-án Újpesten, május 1-jén pedig szintén a fővárosban intett búcsút a hőmérséklet több éves vagy évtizedes (29-én pl. 78 éves) meleg rekordoknak. 30-án 32, elsején egészen 32,9 ºc-ig emelkedett a hőmérséklet. A korai kánikula egy a Skandináv-félsziget déli részétől, Közép- és Kelet-Európáig húzódó magas nyomású öv (anticiklon) peremén beáramló afrikai eredetű levegőnek köszönhető.

Míg Nyugat- és Délnyugat-Európában csapadékos és hűvösebb időjárás dominál, addig Közép- és Kelet-Európában a nyár az úr. Moszkvában pl. 26 éve nem volt ilyen meleg az április és szombaton több mint 24 ºc volt az átlaghőmérséklet az orosz fővárosban, de a hosszú hétvégén Lengyelországtól Németországon át Ausztriáig sok helyen mértek 25 fok feletti, sőt kánikulai meleget is.

A hőséggel párosuló erős szél pedig sajnos sok gondot okozott a Duna–Tisza közén és éppen hazánk egyik legérzékenyebb táján, a Homokhátságon, különösen pedig a tájon fekvő Bugacon. Itt 29-én mintegy 1100 hektár kiterjedésű borókás és vegyes erdő kapott lángra, amely jelentős mértékben érintette a Kiskunsági Nemzeti Park területét – a fokozottan védett, jégkorszaki reliktumnak (maradvány) tekintett Bugaci ősborókás (borókás-nyáras) nagy része megsemmisült. A tüzet még május 1-jén sem sikerült teljes mértékben megfékezni a felerősödő szél és a vastag, száraz avar miatt. Az oltásban hivatásos tűzoltók mellett önkéntesek, a nemzeti park munkatársai, polgárőrök és a honvédség is részt vett. A tűz keletkezésének okát-eddig a pillanatig-nem ismerik, bár nem zárják ki a szándékosságot.

A tűz akác, fenyő és nyárfákkal elegyes borókást pusztított. A tűzvész és füstcsóvája a világűrből, 700 km-es magasságban készült felvételen is látható volt (www.idokep.hu) és az időkép.hu munkatársainak becslése szerint a felvételen mintegy 160 km hosszan látható az északi irányba nyúló füstcsóva.

Vasárnap az ország középső részén por- és homokviharokat is észleltek a viharos déli, délkeleti szélben. Ez újabb – igaz, az előbbitől eltérő – problémát okoz, hiszen a viharos szél ebben az időszakban már elősegíti a homokverés növényzetre káros hatásait. A homokverés, mint deflációs (szél okozta eróziós) jelenség károsíthatja a zöld növényi részeket, de a defláció talajelhordása már önmagában is jelentős károkat okoz.

Milyen időjárási tényezők előzték meg a hosszú hétvégén tapasztalt tűzvészt és a porviharokat?

A tűzvész előfeltétele a száraz növényzet, míg a por(homok)viharok előfeltétele a talaj felsőbb rétegének szárazsága volt az aktuálisan erős ill. viharos szél mellett. A tűz kialakulását megelőző időszak csapadék kondíciói határozzák meg, hogy mennyi nedvességet volt képes az adott terület növényzete felvenni, magába szívni. Az elmúlt hónapok csapadékszegény időjárása „megfelelő talajt” teremtett (a porviharok esetében szó szerint) a hétvége időjárásának sajnálatos kísérőjelenségeinek. A hazai erdőtüzek és az időjárás között szoros kapcsolat van. A legtöbb erdőtűz a meleg és száraz nyarú évekhez köthető (pl. 2000-ben, 2007-ben voltak gyakori erdőtüzek) és az erdőtüzek gyakorisága a változó klímával párhuzamosan növekszik. Nem szabad azonban arról sem megfeledkeznünk, hogy a katasztrófavédelmi szakemberek szerint a magyarországi erdőtüzek 99%-át emberi gondatlanság vagy szándékosság okozza.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2011-2012 telére vonatkozó összegzéséből kiderül ugyan, hogy az elmúlt tél a Kiskunság területének nagy részére átlagos csapadékmennyiséget hozott (a táj déli részén átlag fölötti csapadékmennyiségekkel), a tavasz első két hónapja viszont már szárazabb lett.

A március országszerte extrém szárazsággal telt. „Értékelhető” csapadékmennyiség csupán a Dunántúl északi területein fordult elő, de itt is csupán 5-15 mm mennyiségben. Az országban sok felé nem volt ritka a 100%-os csapadékhiány sem. A Homokhátság területét is érintette a szinte teljes csapadékhiány. Az OMSZ csapadékösszeg-arány térképe szerint (www.met.hu) a szokásos csapadékmennyiség (az 1971-2000 közötti évek átlaga) 0-25%-a hullott le a tájon, dél felé növekvő értékekkel.

A metnet.hu észlelései szerint az áprilisi csapadékösszegek a táj keleti részén elérték, sőt bizonyos fokig meg is haladták az átlagot, de a terület nagy részén szárazabb volt a hónap a szokásosnál. Igaz, az erős szél a nagy meleggel párosulva rövid idő alatt is fokozhatta a kiszáradást.

A tűzvész által érintett bugaci borókás állományalkotói fajai közül a közönséges boróka (Juniperus communis) vagy az akác eleve nagy mértékben veszélyeztetettek tűzvédelmi szempontból. A tűlevelűekre, fenyőfélékre (a közönséges boróka ciprusféle) jellemző a magas illóolaj és gyantatartalom, ami miatt könnyebben gyulladnak meg és gyorsabban égnek. Ha pedig egy avartűz lombkoronatűzzé fokozódik, akkor a pusztító hatás tovább erősödik. ( A magyarországi erdőtüzek többsége felszíni/avartűz, a koronatüzek inkább az alföldi fenyvesekre jellemzőek.)

Nem nehéz felismerni, hogy egy erdőtűz környezeti, ökológiai hatása mind a növény, mind az állatvilágra nézve káros.

Ezek mellett egy erdőtűz a talajt is jelentős mértékben képes károsítani, így csökken a terület (erdő) regenerálódó képessége. Már önmagában nagy környezeti problémák forrása lehet a növényzet megsemmisülésével hátramaradó fedetlen talajfelszín. A csupasz, gyorsabban felmelegedő és kiszáradó talajfelszínek védtelenek a deflációval szemben és különösen igaz lehet ez egy homok vagy homokos talajú területre (mint pl. a szóban forgó kiskunsági Bugacpusztára is). Ebből is látható, hogy az erdőtüzek – megfelelő talajtípusok mellett – jelentős dezertifikációt (elsivatagosodást) okozó tényezőkként szerepelhetnek. Az Alföldön általában a száraz, meleg és aszályos időszakokhoz köthető (nyári) erdőtüzek jellemzőek (Csongrád és Bács-Kiskun megyékben szinte minden évben előforduló jelenség). A hirtelen jött nyárias kánikula ezért is tudott „rásegíteni” a pusztító jelenség kialakulásához.

Magyarországon az erdőtüzek átlagos nagysága az esetek többségében nem haladja meg az 50 hektárt, a legtöbb esetben néhány hektárnyi területet érintenek.

A hétvégi erdőtűz méreteire jellemző, hogy pl. 2007 nyarán az Alföldön egy időben pusztítottak mintegy 1100 hektárnyi területen erdőtüzek, most viszont egy helyen.

A hétvége időjárása a por(homok)viharoknak is kedvezett. Ez is dezertifikációt erősítő jelenség és az előfordulásuk általában tavasszal jellemző. A gyérebb tavaszi növényfedettség miatt az erős szelek könnyen mozgásba hozzák a talajszemcséket, erősítve egy adott felszín erodálódását. Porviharok gyakran kora tavasszal jelentkeznek („böjti szelek”) és ilyenkor a szél eróziója nem ritkán a februári-márciusi vetést is tönkreteszi (kifújva azt a talajból). A közelmúltban jelentős por- és homokviharok voltak pl. 2011 áprilisának első harmadában, vagy idén március-április fordulóján is. Egy a hétvégihez hasonló (késői) porvihar, a homok/talajszemcsék csiszoló hatásával (homokverés) már jelentős károkat is okozhat a zöld növényi részekben (akár el is pusztíthatja azokat).

Az idei május 1-jét megelőző hosszú hétvége korai hőhullámában sajnos „klasszikus”, elsivatagosodást okozó „tünetegyüttesek” voltak megfigyelhetőek hazánk dezertifikációs szempontból legérzékenyebb (Duna–Tisza közi) területein. Hazai szakemberek szerint (emberi tényező ide vagy oda) a gyakoribbá és intenzívebbé váló erdőtüzek és az éghajlatváltozás között létezik kimutatható összefüggés.

A fentiek tükrében, az április végi-május eleji „júliusnak” talán csak a turizmusból élők és a nagy számú fürdőhely látogatók örültek felhőtlenül (május 1-jén pl. a Velencei-tó vize 20 fokos volt).

Források és kapcsolódó tartalmak:

www.mgsz.gov.hu

http://koponyeg.hu/hireso/252-5-napja-hosegrekord

http://www.idokep.hu/hirek/szel-es-hoseg

www.met.hu

http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_honapok_idojarasa/

http://www.metnet.hu/?m=terkepek&type=2&map=prec_m&list=3&date=2012-04

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_index

http://mno.hu/hirtvkulfold/26-eve-nem-volt-ilyen-meleg-1072453

http://index.hu/belfold/2012/04/28/megdolt_az_orszagos_melegrekord/

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/05/01/20/Helikopter_segiti_a_langok_oltasat_Bugacon.aspx

http://www.bugacpuszta.hu/?pid=1300

http://www.gyepgazdalkodas.hu/index.php?inc=oldal&csoportID2a=00000089&csoportID2b=00000156

A vezérkép forrása:

http://turizmus.homokhatsag.hu/vonzero.php?id=99

Képek forrásai:

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/29/17/Ember_magassagu_langokat_hajt_a_szel__fotok.aspx

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/30/12/Gigaszi_munka__igy_nez_ki_felulrol_a.aspx

http://www.nyirseghir.hu/kekfeny/1100_hektar_erdo_egett_le_bugac_pusztan/17205

http://www.idokep.hu/hirek/szel-es-hoseg

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/04/08/18/Porvihar__Ilyet_ritkan_latni_Magyarorszagon_fotok_.aspx

http://www.madosz.hu/index.php?mod=9&akc=albumbongesz&lap&albid=43





MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.