Főoldal » Nem szégyen a szemét szedés!

Nem szégyen a szemét szedés!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Iskolám kis városában sétálva egy gyönyörű parkba tértem be. Eszméletlen szép! Nem is park igazán, hanem egy kis erdőcske a város közepén. Kis tavak ahol vidrák, halak élnek. Hatalmas fák amin mókusok szaladgálnak s madarak szállnak. Őzek, szarvasok s sündisznók hada a talajon :) Az út mentén padok s kukák, valamint egy tavacska mellett két glorietthez hasonlítható fa építmény ahol egy tűzrakó hely s kuka telepszik. Külön közmunkások járják az erdőt.

Kezdtem büszke lenni kortársaimra a korábban említett játszótéri szemétszedő akcióm után. Már már nagyon jól éreztem magam, hogy egy ilyen fenséges helyet tisztán tartanak, de ez csak egy pillanat volt. Míg nem szóba nem elegyedtem egy közmunkással aki elmesélte, hogy szégyen szemre mit művelnek az erdőben a fiatalok. Leginkább a lányokat szidta. A sörös üvegek, csikkek s miegymás még a tisztábbik szemét, de van hogy Cotton gumik, emberi ürülékek, betétek hada fekszik szanaszét. Nem gyengén tátva maradt a szám! Nem sokkal ez után 2 újabb közmunkásba botlottam. A hölgyekkel már nem első alkalommal találkoztunk. Óva intettek a kis erdőben való egyedüli sétámhoz. Azt tanácsolták egyedül soha! Ide csövesek, rossz akaratú fiatalok járnak!

Másnap reggel mégis visszatértem kicsit körbe lesni maradt-e minden tiszta. Nagy bánatomra sajnos nem…Az időt látva, tudtam h a közmunkások már egyszer jártak itt legközelebb majd csak délután jönnek. Gondoltam hagyom és visszajövök én is délután.  Egy iskola társammal tértem vissza. Nem sokat hezitáltam azon kit vigyek magammal. Nem egy erős alkatú, de annál rosszabb viselkedés kultúrával rendelkező fiatal srác. Szégyen ide vagy oda 2 szál cigivel és kávéval „lefizettem”, hogy jöjjön velem sétálni. Majd az erdőbe érve megmutattam neki mit is művelnek a hozzá hasonló emberek, hiába volt ott kuka mégis mellette volt a szemét, üvegszilánkok szerte a földön és persze a padok voltak a legrosszabbak. Valakik azokat gyújtották meg így hatalmas kiégett foltok keletkeztek a fapadokon.

Majd bemutattam neki mókus barátaimat, meghallgatattam vele a harkályok kopgását, a vidrákat és a szarvasbögéseket. Messzi távolból még láttunk is egy őz párat. S elmondtam neki csak akkor leszek jó barátja, ha segít összeszedni velem a szemetet. Tán mondanom sem kell kinevetett s bolondnak nézett, eztán ott hagyott.

Ismét találkoztam a közmunkásokkal s beálltam velük tisztítani az erdőt. 2 fekete zsákra valót szedtünk össze. Fél óra elteltével a srác megjelent s bocsánatot kért. Elmondása szerint többen akarták jó útra terelni, de esetemben elgondolkozott. Körbe nézett s annyit kérdett tehetek valamit? Az asszonyok seprűt s lapátot adtak a kezébe h a „gloriettek” környékén seperje össze az üveg szilánkokat s szégyellje magát, hogy ott hagyott! Takarításunk végén elárulta a fiú; soha nem gondolta volna, hogy ilyen jól esik majd segíteni, jó úton járva barátkozni és ennyire örülni két vadidegen hölgy köszönömjének.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.