Főoldal » Nemzetközi víz monitoring nap

Nemzetközi víz monitoring nap

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ma újabb környezetvédelmi világnap jött el. Szeptember 18., nemzetközi víz monitoring nap.

Mi az a monitoring? Mérés, megfigyelés. Valamilyen környezeti elem (levegő, víz, talaj, élővilág) fizikai, kémiai és biológiai jellemzőinek megfigyelése, és a kapott adatok folyamatos rögzítése, feldolgozása. Az adatokból következtetni lehet az adott környezeti elem, pl. víz természetes összetételére, szennyezettségének mértékére, a szennyezések összetételére, forrására, a benne élő fajok és egyedeik egészségi állapotára és ezen keresztül a szennyezések mérgező hatására, a fajok közti egyensúlyra (ami könnyen megbomolhat, ha bizonyos fajok eltűnnek, pl. szennyezés miatt, vagy ha máshonnan származó fajok kerülnek a vízbe), stb. Ez az első lépés a vízbe (vagy a környezet más elemeibe) került szennyezések ártalmatlanításában. Ha tudjuk, mivel van dolgunk, akkor könnyebb tenni ellene és megóvni a tiszta környezetet.

Néha nem is a mérés az első, hanem valamilyen egyszerű megfigyelés. Pl. ha szennyvíz kerül egy folyóba, pl. egy nem működő szennyvíztisztítóból, az színről és szagról is megállapítható. Utána jöhet a komolyabb mérés, a baj okának felderítése és a szennyezés ártalmatlanítása. Már az ilyen egyszerű megfigyelés is a monitoring részének tekinthető.

És miért éppen a víz monitoring kapott világnapot? Mert a víz az élet alapja. Az első élőlények a vízben alakultak ki, és minden élőlénynek, még a szárazföldön, sőt, akár a sivatagban is kell a víz. Az élőlények testének nagy része vízből áll, az embernek kb. 2/3 része víz, a medúzákban viszont már 90%-nál is több víz van. A ritka esők után kivirágzó sivatagok a legszebb példái a víz fontosságának. Ezért az egyik legfontosabb környezeti elem a víz, ezért fontos a tisztaságát megóvni, és az állapotát folyamatosan figyelni.

A megfigyelés persze csak egy 3 lépéses folyamat középső része. Az első lépés mindig a gondos odafigyelés, a szennyezés megelőzése. Magyarországon erre még nem sok figyelmet fordítanak sem az emberek, sem a cégek, de szerencsére már egyre inkább terjed ez a szemlélet. (A megelőzés sokszor megnehezíti a folyamatokat, de sokszor egyszerűbb és legtöbbször még olcsóbb is, mint a problémák utólagos megoldása.) A második lépés folyamatosan figyelni a környezetet, hogy nincs-e mégis baj. Ezt nevezik szaknyelven monitorozásnak. Minél több tényezőt mérünk, minél gyakrabban és minél hosszabb távon rögzítjük az adatokat, annál többet tudunk a szennyezésekről, és annál könnyebb észlelni és elhárítani a bajt. A harmadik lépés az ártalmatlanítás, a szennyezések felszámolása. Persze itt visszacsatolás van az elejére. Ha tudjuk, mi a baj, akkor a forrásnál is oda tudunk figyelni a megelőzésre, és folyamatosan mérjük, megfigyeljük a környezet állapotát, hogy sikerült-e megoldani a problémát. De az ártalmatlanításnak is lehetnek hatásai. Ezekre is oda kell figyelni, és folyamatosan monitorozni kell a környezet állapotát a szennyezések elhárítása után is. Részben azért, mert lehet, hogy nagyobb gondot okoztunk, mint amekkorát megoldottunk (szerencsére ez ritka eset, de a kellő odafigyelés hiánya miatt néha előfordul), részben meg az is érdekes, hogy mennyi idő alatt áll vissza a természet eredeti vagy ahhoz közeli állapota.

Ezért fontos a vizeket megfigyelni, állapotukat monitorozni, és ezért fontos a nemzetközi víz monitoring nap. De a legfontosabb a gondos odafigyelés lenne, hogy tisztán tartsuk felszíni és felszín alatti vizeinket, mert víz nélkül nincs élet a Földön.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.