Főoldal » Óceánokon innen, környezetvédelmen túl

Óceánokon innen, környezetvédelmen túl

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Azért adtam ezt a hangzatos, kissé meseszerű címet írásomnak, mert éppen 2 világnap között vagyunk. Az egyik elmúlt, a másik közeleg. Vasárnap (június 5.) a környezetvédelem világnapja volt, szerdán (június 8.) az óceánok világnapja lesz.

1972-ben az első Ember és bioszféra című környezetvédelmi konferencia éppen június 5-én kezdődött, ennek tiszteletére nyilvánította ezt a napot az ENSZ közgyűlés környezetvédelmi világnappá.

A környezetvédelem világnapján minden országban vannak rendezvények, megemlékezések. A nemzetközi világnapot minden évben más országban rendezik meg, idén éppen Indiában. A rendezvény idei mottója: Az erdők: a természet a szolgálatunkra áll.

A mottó annyiban igaz, hogy az erdők valóban szolgálják az embert. Az árnyékot és gyümölcsöt adó, tűzifaként gyűjthető, bútor- és papíriparban (és még sok más módon) felhasználható fákon kívül vannak az erdőben más értékes növények (pl. gyógynövények, fűszernövények), gombák (amelyekről nem köztudott, hogy nem növények, ahogy azt sokáig hittük, hanem egy önálló, a növényektől és az állatoktól is eltérő csoport), állatok. De a természet nem szolgálja korlátlanul az embert, az erdő tűrőképességének is vannak határai. Az erdőket napjainkban főleg a szándékos erdőirtás (fakitermelési célú tarvágások, szántóföld nyerését szolgáló felperzselések), a fajok kipusztulása és kipusztítása (pl. növények túlzott gyűjtése, állatok túlzott vadászata), az éghajlatváltozás, az erdőben lerakott hulladék, az emberi eredetű környezetszennyezés, a savas eső, az ózonréteg megritkulása (helytelen népi nevén: ózonlyuk), az elsivatagosodás, és a városok terjeszkedése veszélyezteti.

A rendezvény helyszíne nem véletlenül lett éppen India. A szárazföldi fajok legnagyobb része erdőben él. Kétféle erdő létezik, az egyik a mérsékelt égövi erdő (lehet lombos erdő vagy fenyőerdő), a másik a trópusi esőerdő. A legnagyobb mérsékelt égövi erdők az európai és észak-amerikai hegyvidékeken, és Ázsiában (főleg Oroszországban) vannak. A trópusi esőerdők megtalálhatók Afrika középső részén, Dél-Amerikában (főleg az Amazonas vidékén), és Ázsia déli részén (főleg Indiában és Délkelet-Ázsiában). A mérsékelt égövi erdők talán nagyobb kiterjedésűek, de a trópusi erdők fajgazdagabbak és veszélyeztetettebbek. Közülük ugyan nem az indiai erdők a legnagyobbak, de India a Föld második legnépesebb országa (több, mint 1 milliárd fő), ezért Indiában a legintenzívebb az erdő és az emberek kapcsolata. Idén tehát az erdők fontosságára hívta fel a figyelmet ez a nap.

2010-ben a helyszín Ruanda. A mottó: Sok faj, egy bolygó, egy jövő.

2009, Mexikó: Bolygódnak szüksége van rád.

2008, Új-Zéland: Törj ki a megszokásból! Az alacsony szén-alapú gazdaság felé

2007, Norvégia: Olvadó jég – egy forró téma?

2006, Algéria: Sivatagok és elsivatagosodás

Látható, hogy 2006-tól 2008-ig a globális éghajlatváltozás különböző hatásairól volt szó, majd fokozatosan áttértek a természetvédelem és a biológiai sokféleség témájára. A rendezvényeket mindig egy olyan országban tartották, amelyeket különösen érint a világnap aktuális témája.

  • Algéria a Szahara szélén fekszik, tehát ott érdemes beszélni az elsivatagosodásról.
  • Norvégiában a fjordokat veszélyezteti a felmelegedés, amelyek kialakították az ország természetföldrajzi képét, és amelyekben az ország édesvízkészletének nagy része található.
  • Új-Zéland az egyik legnagyobb széndioxid-termelő a déli féltekén, és közvetlenül veszélyezteti a globális éghajlatváltozás (tengerszint-emelkedés, az Ausztráliát körülvevő Nagy Korallzátony pusztulása az éghajlatváltozás és a szennyezés miatt, elsivatagosodás), és a másik nagy légköri probléma, az ózonréteg elvékonyodása is fokozottan veszélyezteti.
  • Mexikót több környezetvédelmi probléma veszélyezteti: félúton van az Amerikai Egyesült Államok (az egyik legiparosodottabb, leginkább szennyező, és széndioxid-termelő ország) és a veszélyeztetett amazonasi esőerdők között, területének nagy része sivatag, tehát fontos kérdés ott az elsivatagosodás, de két óceán határolja, ezért az óceánok problémái is érintik, ott ered a Golf-áramlat, amelynek a léte vagy nemléte az éghajlatváltozás nagy kérdése, és amely Európa éghajlatát is nagy mértékben befolyásolja, és a Mexikói-öbölben keletkeznek a hurrikánok is, amelyek az éghajlatváltozás miatt egyre erősebbé és gyakoribbá válnak. Tehát bolygónk szinte minden környezeti problémája érzékelhető Mexikóban.
  • Ruandát sem véletlenül választották a biológiai sokféleségről szóló rendezvények helyszínéül, hiszen Afrikában, a trópusokon sok veszélyeztetett faj él, köztük talán olyanok is, amelyeket még fel sem fedeztek.

Nálunk, Magyarországon is megemlékeznek a környezetvédelmi világnapról. Ezen a napon adják át a környezetvédelmi díjakat, kitüntetéseket. Idén a legtöbb környezetvédelmi díjat a tavaly őszi vörösiszap-katasztrófa elhárításában részt vevőknek adták át. A katasztrófáról én is részletesen írtam az Emberi hiba volt! című blogbejegyzésemben április végén. A kitüntetettek névsora itt olvasható: http://greenfo.hu/hirek/2011/06/04/dijeso-a-vorosiszap-karmentesitesert

A szerdai világnap az óceánokról szól. Az óceán a kontinenseket körülvevő, egymástól elválasztó tenger, amely nem minősül beltengernek, nagy kiterjedésű (több tízmillió km²), nagy átlagos mélységű (több ezer méter), óceánközepi hátsággal és önálló áramlási rendszerrel rendelkezik. A Földön 3 óceán található, a Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán. Összterületük a Föld felszínének 70,8%-a, 361 millió km². Területüknek több, mint a fele 3000 méternél mélyebb. 

Az ENSZ által 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott globális környezetvédelmi csúcstalálkozón június 8-át az óceánok védelmére az Óceánok Világnapjának jelölték ki.

Mivel a Föld nagy részét víz (óceán) borítja, fontos védeni az óceánokat. Mai tudásunk szerint a földi élet a vízben keletkezett, onnan terjedt tovább a szárazföldekre. És még ma is minden élőlénynek szüksége van vízre az élethez. Az óceánok nélkül tehát nem lenne élet a Földön. Itt, Magyarországon, az óceánoktól távol talán kevésbé tűnik fontosnak ez a nap (éppen ezért kevésbé közismert hazánkban), mégsem mehetünk el mellette szó nélkül, mert az óceánok a mi életünket is befyolyásolják. Főleg a legközelebbi, az Atlanti-óceán. Mi ugyan messze vagyunk a Golf-áramlattól, amely Nyugat- és Észak-Európa éghajlatát nagy mértékben meghatározza (az áramlat nélkül Nagy-Britannia és Skandinávia éghajlata Szibériához hasonlóan hideg lenne), de az óceánból párolgó víz hozzánk is eljut csapadék formájában, ezért fontos egy szárazföldi országban is az óceánok állapota. (Érdekes véletlen, hogy éppen azon a napon emlékezünk meg ENSZ határozat alapján a szárazföldnek esőt adó óceánokról, amely Magyarországon az esőhöz kapcsolódik. Június 8. Medárd napja, ami népi időjósló nap. A népi megfigyelés szerint: „Ha Medárd napkor esik, 40 napig esik.” Magyarázat: ilyenkor az óceánok felől, nyugatról fúj a szél, és esőt hozhat. Az időjárás nyár közepén, kb. 40 nap múlva megváltozik és szárazabbra fordul. De ettől a megfigyeléstől teljesen függetlenül tették éppen erre a napra az óceánok világnapját.)

Mi veszélyezteti az óceánokat?

  • A tengeri élővilág irtása (halászat, bálnavadászat, stb.). Különösen veszélyes a nagy halászhajókkal végzett hálós tengeri halászat, mert a hálóba nemcsak az éppen kifogni tervezett faj egyedei akadnak bele, hanem mások is, sokszor ritka és veszélyeztetett fajok példányai is, amelyek elpusztulnak, mire kihúzzák a hálót a vízből.
  • A környezetszennyezés (hulladékok, olajfoltok, stb.). A hulladékok vagy a hajókról, vagy a folyókból kerülhetnek a tengerekbe, óceánokba. Az olajfoltok vagy tartályhajókból, vagy tenger alatti olajkutakból kerülnek az óceánokba. A tengerekbe, óceánokba ömlő folyók is egyre szennyezettebbek, főleg a csatornázatlan vidékeken, ahol a szennyvíz tisztítás nélkül ömlik a folyókba. (És ez nem csak a fejletlen országokban jellemző. Nemrég még Budapest csatornahálózatából is tisztítatlan szennyvíz ömlött a Dunába. Nemrég épült egy új, nagy szennyvíztisztító, ami ezt a problémát megoldja, azóta szemmel láthatóan tisztább a Duna, bár még messze nem ivóvíz minőségű.) De ipari szennyezés is kerülhet a folyóvizekbe, főleg balesetek miatt, vagy akkor, ha a folyékony hulladékokat, szennyezőanyagokat felelőtlenül, profitszerzési céllal tisztítás nélkül engedik a folyókba. Ezeknek a szennyezéseknek egy része kiülepszik a folyóban, más része a természetes öntisztulás következtében lebomlik, de nagy részük az óceánokba kerül, ahol szennyezik a vizet, eutrofizációt (magyarul: algák, moszatok planktonok és más apró élőlények, főleg növények túlzott elszaporodását és ennek következtében a víz oxigén- és tápanyaghiányos állapotát) és fajpusztulásokat okozhatnak.
  • A globális éghajlatváltozás, amelynek következtében elolvadnak a sarki jégsapkák, amelyekből édesvíz kerül a tengerbe, tehát hígul, csökken a sótartalma. A vízszint is megnő az éghajlatváltozás hatására, részben hőtágulás, részben a megolvadt sarki jégből származó víztömeg miatt. A vízszint és a sótartalom jelentősen befolyásolja az élővilágot. A megváltozott vízszint hatására átalakulhat a sekélyvízi és mélytengeri élőlények térbeli elhelyezkedése, élőhelye, eloszlása. A sótartalom csökkenése is átalakítja az élővilágot, gondoljunk csak arra, hogy ma is más-más fajok élnek az édesvizekben és a tengerekben.

Mit lehetne tenni az óceánok védelmében?

  • Kicsiben csak annyit, hogy tisztán tartjuk környezetünket, nem tengerből kifogott, hanem tenyésztett tengeri halat vásárolunk (de még jobb a hazai hal, mert ezzel a hazai termelést segítjük és szállítani sem kell a halat), és nem dobunk hulladékot a vízbe.
  • Az ipari vállalatoknak ajánlott megtisztítaniuk az üzemben keletkezett szennyvizet, hasznosítani vagy ártalmatlanítani a folyékony hulladékokat, melléktermékeket, és fontos, hogy a települések is megfelelően tisztítsák a lakosság szennyvizét.
  • A tengeri halászatot kisüzemi méretű halászattal vagy haltenyésztéssel érdemes felváltani (utóbbi esetben vigyázni kell rá, hogy a tenyésztett halak ne szaporodjanak el a tenyészterületen kívül, ne borítsák fel az ökológiai egyensúlyt), ez a halászati társaságok felelőssége lenne. De felelősek a tengerparti országok is: nekik kellene szabályozni a kifogható halak mennyiségét fajtánként, a halászat módját, idejét (pl. párzási időszakban ne lehessen halászni), hogy a halászat ne veszélyeztesse a tengerek élővilágának fennmaradását és egyensúlyát.
  • A tenger alatti olajbányászatot, az olaj tengeri szállítását (és általában a fosszilis energiahordozók használatát) érdemes mellőzni, az olajmezőket inkább a szárazföld felől érdemes megfúrni, és előnyösebb csővezetéken szállítani tartályhajó helyett.
  • Az éghajlatváltozás talán a legösszetettebb téma, ennek visszafogásáért mindenki tehet kicsiben és nagyban is, ezzel már foglalkoztam a Fűtési szezon vége és a Májusi világnapok című blogbejegyzéseimben.

A témához kapcsolódik még az Amit a vízről tudni kell című blogbejegyzésem is.

Környezetünk és az óceánok védelme fontos közös érdekünk. Vigyázzunk rájuk, de ne csak ezeken a napokon!

Forrás:

  1.  http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rnyezetv%C3%A9delmi_vil%C3%A1gnap
  2.  http://greenfo.hu/hirek/2011/06/04/dijeso-a-vorosiszap-karmentesitesert
  3.  http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93ce%C3%A1n

Kép forrása: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/84/Rogaland_hav.jpg/400px-Rogaland_hav.jpg

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.