Főoldal » Óda egy öreg Platánról

Óda egy öreg Platánról

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Óda egy öreg PLATÁN – ról. Így, CSUPA NAGY BETŰVEL.

Nagyon szeretem a városligeti platánokat….és mindenféle platánokat. Ezt az öreget különösen. A Városligeti tó partján áll és tavaly kapott egy emléktáblát.

Ő a Városliget egyik legöregebb fája, kb. 150 éves. 

Nekem róla is Petőfi verse jut eszembe:

„Oh, természet, oh, dicső természet,

mely nyelv merne versenyezni véled,

mily nagy vagy te, s mennél inkább hallgatsz,

annál többet, annál szebbet mondasz.”

Naponta látom, hogy sétálók, gyerek- és kutyasétáltatók, öregek és fiatalok üldögélnek alatta, friss levegőt szívnak, hűsölnek és feltöltődve mennek tovább. Közhely számba megy, hogy a fák tisztítják a levegőt. De ha a táblácska alapján utána számolunk, nem kis teljesítménye felett sem egykönnyen térünk napirendre. Hogy 20 db ekkora fa képes az én széndioxid kibocsájtásomat ellensúlyozni? ( Ezt nem mindet én lélegzem ki, mert benne van a közlekedés, az energia felhasználás is.)

150 éve, egyre növekvő lomkorona-kapacitással igyekszik felvenni a versenyt a növekvő lakosság számmal, a közlekedés és energia felhasználás ugrásszerű emelkedésével. Ha egy lakos CO2 kibocsájtásának elnyeléséhez 20 ekkora platán kell, akkor Budapest 1 775 203 lakója számára pontosan 35 504 060 db óriás platán tudná biztosítani a tisztított, por és nitrogén-dioxid-mentesített levegőt. Ezt a famennyiséget a fővárosi parkok, fasorok és a Budapest környéki erdők együttesen sem képesek biztosítani.

A legújabb kutatások szerint, a fák és a cserjék 8-szor hatékonyabban képesek tisztítani a levegőt, mint azt korábban hittük. Lásd Demeter Mónika cikkét.

Még nagyobb hódolat és megbecsülés az ünnepelt platánnak és minden kedves rokonának. Reméljük, hogy a legújabb kutatásoknak van igazuk, és a fenti értékek nyolcszorosának megfelelő szennyeződéstől szabadítanak meg bennünket. Mert itt nem 1,7 millióan vagyunk ám, hanem az agglomerációból bejárókkal és az átutazókkal, turistákkal együtt egy-egy hétköznapon csaknem kétszer ennyien!

Na de akkor miért is nem ültetünk minden kiszáradt fa helyére azonnal egy másikat?????Aki majd 150 év múlva képes lesz erre!

Miért vágunk ki száz éves fákat betegségre, és a panoráma elrontására való hivatkozással? Miért hisszük azt, hogy elég, ha papíron maradnak meg a zöld felületek/területek? Miért hazudunk önmagunknak és egymásnak? Miért nem nézünk szembe a tényekkel? Miért nem értékeljük azokat az élőlényeket, növényeket, akik a mi életünknek a négy-ötszörösét töltik hasznos, ámbár nem látványos tevékenységgel a földön?
Mert kimondtuk magunkról, hogy mi vagyunk a homo sapiens?

Vajon platán barátaink is ezt mondanák? Vagy inkább csak Homo? aki a bölcsességét sutba dobja, ha gazdasági hasznot remél?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.