Itt az ősz, hullanak a falevelek. Mit tudunk kezdeni velük?

Hagyjuk a fák alatt? Ez jó ötlet ott, ahol megtehetjük. Talán ez a legjobb.

És ha nem maradhat? Égessük el? Azzal csak a levegőt szennyezzük.

Akkor mi a megoldás? Komposztáljuk!

A komposztálás során mesterséges humusz keletkezik, ami táplálja a talajt, és ezen keresztül a növényeket. Komposztálni szinte minden szerves hulladékot lehet. Főleg a növényi eredetűeket.

Komposztálni nem nehéz, csak jól el kell találni a puha, zöld és a kemény, barna alapanyagok arányát. Egyikből se legyen túl sok a komposztban! Ha túl sok zöldséghéjat, hullott gyümölcsöt, vagy levágott füvet tettünk bele, akkor kell hozzá tenni valami szárazabbat, pl. levágott ágakat (persze jól összeaprítva), ha meg túl sok a száraz, akkor kell bele valami zöld. És akár a lehullott faleveleket is komposztálhatjuk.

Fontos, hogy a komposztláda alja nyitott legyen, közvetlenül érintkezzen a talajjal. Így indulnak be igazán a komposztképződési folyamatok, így tudnak akár földigiliszták, akár kisebb, egysejtű élőlények átjutni a talajból a komposztba és segíteni a növényi maradványok lebomlását.

Fontos az is, hogy elég sokáig komposztálódjanak a maradványok, legalább 6-8 hónapig, így alakul humusszá a komposzt. Az érett komposzt tesz igazán jót a növényeknek, azt tudják leginkább feldolgozni.

A komposzt és a szerves trágya kitűnően pótolja a talaj erejét, nem kell a talajt műtrágyázni. Így a komposztálással még a környezetet is védhetjük. Ezért környezetvédelmi nap október 10., a komposztálás napja.