Főoldal » Október 4.

Október 4.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Október 4. az állatok világnapja, és egyben a kolontári vörösiszap-katasztrófa évfordulója is. Képemen egy vörösiszappal borított kutya látható. Nagyobb kép itt. Ezzel részben az állatok szenvedéseire, az állatvédelem fontosságára (tehát az állatok világnapjának üzenetére), részben a vörösiszap-katasztrófa súlyosságára szeretném felhívni a figyelmet.

Az állatok világnapját október 4-én ünnepeljük. Ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének halála napja. Ez a nap tisztelgés Assisi Szent Ferenc előtt, aki már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körül vesz minket, legyen az élő vagy élettelen. Gondolkodásának és tetteinek középpontjában a feltétel nélküli szeretet állt. Már életében legendák születtek az állatoknak szóló prédikációiról, az állatokkal való beszélgetéseiről.A halálát követő második évben, 1228-ban szentté avatták, de a 20. század derekán VI. Pál pápa a környezetvédők védőszentjévé is felavatta. Éppen ezért október 4-én világszerte nemcsak a ferences rendi szerzetesek emlékeznek meg rendalapítójukról, hanem az állatok világnapja rendezvényeivel, az állat- és természetvédők is. Magyarországon 1991-től, elsősorban állatvédő szervezetek és állatkertek rendezésében tartanak rendszeresen Állatok világnapja megemlékezéseket. Az utóbbi években azonban e jeles napot már az óvodák, iskolák és a természetvédelemmel foglalkozó sokféle más szervezet is szívesen beveszi zöld ünnepei sorába.

Az ember a környezetében található háziasított és vadállat-állományt a mindennapi élet során, széles körben használja. A körülöttünk élő állatokat tesszük ételként az asztalra, belőlük készülnek ipari módon termékek. Némely ember prémjükkel védi hidegben a testét, sokan az erdőkben hobbiból lövik őket, de vannak, akik állatukat családtagként tartják. Annyira hozzájuk szoktunk, hogy egyre kevesebb szó esik az állati élet tiszteletéről, pedig az állatok felhasználásának az ember sokat köszönhet.

Október 4-én, az Állatok Világnapján, és az év egészében éljünk úgy, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Hozzuk létre az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti kultúrát, hogy aztán majd mi emberek egymással szemben is hasonló elvárásokat támaszthassunk.

A másik esemény, amely ugyancsak sok állatot érintett (és az embereknek is sok kárt okozott), a tavalyi vörösiszap-katasztrófa. A katasztrófa okairól és következményeiről már írtam egyszer az Emberi hiba volt! című blogbejegyzésemben. Nem szeretném ismétleni magam, inkább egy friss hírrel foglalkoznék, amely a vörösiszappal borított helyek mai állapotáról szól.

Szó szerint idézem a cikket, mert tanulságos:

Vörösiszap-katasztrófa: Illés optimista

A tavaly októberi vörösiszap-katasztrófát követően mindenféle szennyeződéstől sikerült megmenteni a folyókat és más élővizeket, ezt az elmúlt egy év mérési eredményei is bizonyítják – mondta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezeti ügyekért felelős államtitkára Kolontáron.

Az államtitkár sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a Rábát, a Mosoni-Dunát és a Dunát a gipszezésen és a magnézium-nitrát adagolásán túl biosavazással is mentesítették a szennyezésektől, és a pH-érték állandó szinten tartásával is biztosították, hogy a nehézfémek ne legyenek vízben oldhatóak. A kárfelszámolási munkák következtében Kolontáron a kettes gát környezetében szennyezett a terület, mivel a vörösiszap eltakarításán dolgoznak. Az államtitkár szó szerint idézte a Greenpeace közleményéből Herwig Schustert, a Greenpeace Ausztria szóvivőjét, aki szerdán közölte: a kukorica és a talaj szennyezettsége az általuk vártnál – és a katasztrófa súlyosságát figyelembe véve – kedvezőbben alakult, ugyanakkor ahhoz, hogy a folyók ismét működő ökológiai rendszerré alakulhassanak, el kell távolítani a felhalmozódott szennyező anyagokat. Illés Zoltán úgy fogalmazott: “jelentjük, ez mind megtörtént”.

A Torna-patak alumíniumkoncentrációjára vonatkozó vádakra a politikus azt felelte, hogy a tudomány mai állása szerint 8 és 14-es pH érték között az alumínium mindig aluminát formájában van jelen. Az egyes és kettes kolontári védőgátak közötti mentesített terület talajának pH-értéke biztosan e kettő között van. A mentesítéskor el kellett dönteni, hogy ott marad a kiömlött vörösiszap és ott szennyez, vagy eltávolítják, és akkor nem szennyez a jövőben, és ez utóbbit választották – mondta. Hangsúlyozta: a felszíni vizek alumíniumtartalmára vonatkozóan sem az unióban sem Magyarországon nincs határérték.

A Greenpeace Ausztria szeptemberben végzett vizsgálatai eredménye alapján szerdán azt közölte, hogy a vörösiszap-katasztrófa után csaknem egy évvel is magas, a határértéket jóval meghaladó az alumíniumkoncentráció a Torna patakban. A Greenpeace a Torna patakból, valamint a Kolontár és Devecser között fekvő kukoricaföldek talajából, illetve a kukoricából vett mintát, és ezeket vizsgáltatta meg a bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatallal. A Torna patakból vett mintában literenként 670 mikrogramm alumíniumot mutattak ki a vizsgálatok, miközben már 100 mikrogramm/liter is káros egyes halfajták számára, mivel az alumínium a kopoltyúban elraktározódik – írta a zöldszervezet a honlapján található összefoglalóban.

Illés Zoltán sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy Bécsnél mintát vettek a Dunából, és az eredmények semmivel sem jobbak a nehézfémeket tekintve, mint a Duna magyarországi szakaszán.(mindkét helyen a határértékek alatt vannak)  A sajtótájékoztatón Dobson Tibor dandártábornok, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalvezetője és Muhoray Árpád vezérőrnagy, az újjáépítési kormányzati koordinációs törzs parancsnoka a katasztrófavédelem térségben végzett munkáját összefoglalva elmondta, hogy az elmúlt évben összesen 145 ezer ember dolgozott a károk felszámolásán. A katasztrófavédelem munkája a tragédia évfordulóját követően befejeződik, a kormány kártalanította az embereket – tették hozzá.

A Torna-patak kolontári hídjánál megtartott sajtótájékoztatót követően egy tucatnyi Greenpeace-aktivistából és külföldi újságírókból álló csoport tagjai az iszapömlés óta megtett intézkedésekről és a kárfelszámolásról kérdezték a környezetvédelmi államtitkárt.”

Érdekes, hogy ennyire eltér egymástól az illetékes államtitkár és a környezetvédő szervezetek véleménye. Tény, hogy már a katasztrófát követő napokban elkezdték az ártalmatlanítást, és valóban igyekeztek semlegesíteni a vörösiszapot. Érdemes megfigyelni, hogy Illés Zoltán arra hivatkozik, hogy a Dunában nem magasabb a nehézfémek koncentrációja, mint Ausztriában, a Greenpeace pedig a Torna-patakban talált veszélyes mennyiségű szennyezést. Ez látszólag ellentmond egymásnak, de nem zárja ki egymást, és van rá logikus magyarázat. A Duna messzebb van a helyszíntől, mint a Torna-patak, és a helyszíntől távolodva csökken a szennyezés mennyisége. Kiülepszik, hígul, tehát tisztul. A patak szennyezettsége és a Duna tisztasága is tény, de a patak szennyezettsége a környezetvédőknek fontos, akik a katasztrófa nagyságára és a környezetvédelem fontosságára akarják felhívni a figyelmet, a Duna tisztasága pedig az államtitkárnak jó hír, aki tisztségénél fogva megnyugtatná az embereket. Így tehát mindenki másképp magyarázza a tényeket. A határérték kérdésében sem egyeznek a vélemények, amit nem értek. Vagy van határérték, vagy nincs, ezt nem lehet kétféleképpen értelmezni. (Ezt az ellentmondást kiemeltem.) Ennek talán az lehet a magyarázata, hogy hivatalos határérték nincs, de van egy olyan alumínium-koncentráció, amely már veszélyes az élővilágra. Ezt a nem hivatalos határértéket lépi túl az alumínium mennyisége a patakban.

A katasztrófa sokat ártott, de még többet árthatnak az egymásnak ellentmondó hírek, vélemények, és a kétféleképpen magyarázott tények. Hiteles tájékoztatás nélkül nehéz felszámolni a károkat és megelőzni a további katasztrófákat. A környezet helyreállítása és a további hasonló esetek elkerülése mindannyiunk közös érdeke.

További tudnivalók az állatok világnapjáról:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/az_allatok_vilagnapja

http://www.haziallat.hu/ace-ventura/allatvedo/oktober-4-az-allatok-vilagnapja/750/

http://www.zoldholnap.hu/esemenyek/94/2011/10/05/Az_Allatok_Vilagnapja

Veszprémi program az állatkertben:

Felhívás

„Állatok Világnapja” (állatismereti vetélkedő) rendezvényre

Meghirdeti a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, általános iskolák alsó és felső tagozatos diákjai számára.

Időpont: 2011. október 7. (péntek) délután 13.30-kor, gyülekezés az Állatkert főbejárata előtti téren (13.00. órától)

Korcsoportok:
1. 2. 3. osztály
4. 5. 6. osztály
7. 8. osztály

Az első osztályosok osztályonként alkotnak egy csapa-tot.
2. -tól 8. osztályosokig kérjük 6 fős csapatok kialakítá-sát.
Minden csapatnak 4 állomás feladatai kell megoldani.

Kérünk minden csapatot, hogy előzetesen elkészített, 4 állomásra tervezett menetlevelét a regisztrációnál adja le. A menetlevelek 0-10 pontig kerülnek értékelésre a végeredmény megállapításánál.

A vetélkedő központi témái:
2011 az Emberszabásúak Éve. A Veszprémi Állatkert mindmáig leghíresebb emberszabásúja: Böbe, a csimpánz.
Afrika, konkrétabban az afrikai szavanna, mint élőhely jellemzői és állatvilága (különös tekintettel a Veszprémi Állatkert szavanna kifutó állataira).
Általános ismeret:
állatkert történet, a névadóhoz kapcsolódó fontosabb ismeretek.

A rendezvényen önkéntesként segítséget nyújtanak a Vetési Albert Gimnázium tanulói és a Pannon Egyetem hallgatói.

Jelentkezési határidő:
2011. október 3-án 16.00 óráig e-mailben (web@veszpremzoo.hu) vagy faxon (88/327-002)

Kiegészítő információ:
A honlap (www.veszpremzoo.hu) Rólunk, Zoopedagógia címszó alatt megtalálható a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark zoopedagógiai koncepciója és a 2011. évi komplex foglalkozási tematika.

További kérdéseikkel forduljanak bizalommal zoopedagógusunkhoz, Csizmadia Károlyhoz a 06-70/253-85-48-as telefonszámon.

A rendezvény támogatója a Kittenberger Zoo Alapítvány.

Sikeres tanévet, eredményes felkészülést kívánunk!

A vörösiszap-katasztrófáról:

http://www.greenfo.hu/hirek/2011/10/01/vorosiszap-katasztrofa-illes-optimista

https://www.felsofokon.hu/meszaros-andras-blogja/2011/04/27/emberi-hiba-volt

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.