Főoldal » Partvédelmi stratégia az Egyesült Államokban

Partvédelmi stratégia az Egyesült Államokban

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A víz az élet elengedhetetlen feltétele a Földön. Minőségének, tisztaságának védelme az emberiség egyre fontosabb feladata. Minden felszíni víznek különleges részét képezi partvonala, melyen sajátos, érzékeny ökoszisztéma alakulhat ki. A szárazföld és a víz találkozásának ütközőzónájánál jellegzetes mikroklíma figyelhető meg: sok esetben jellemző a magasabb páratartalom, az erősebb széljárásnak köszönhető viharosabb időjárás, a tisztább levegő, a víztest hőkapacitása végett a kisebb napi hőingás, a jellegzetes part menti élővilág. Számos vízhez köthető emberi tevékenység is hatással lehet a víztestre, mint a hajózás, a halászat, a fürdőzés, a vízi sportok, vagy a különböző vízhasználati tevékenységek (pl. öntözés). Mára különösen fontos feladattá vált a vízpartok fenntartható használata.

Az Egyesült Államok-beli Wisconsin állam stratégiája megfelelő példaként szolgál a parti ökoszisztéma védelmére, a tudatos tervezésre. Wisconsin a Nagy Tavak államainak egyike, területén a Felső-tó és a Michigan-tó partvonalának összesen 1637 km-e húzódik. Ezen kívül összesen 80 465 km-nyi vízfolyás, több mint 15 000 tó, és mintegy 5,3 millió hektárnyi vizenyős terület található az állam területén. A Természeti Erőforrások Minisztériuma külön koncepciót dolgozott ki a part menti területek övezetekre osztására, és a gazdasági beruházásokkal és a letelepedéssel kapcsolatos jogi irányításra ezeken a területeken (Wisconsin Department of Natural Resources, 2005). A program 1968-ban lépett életbe, azóta folyamatos fejlesztés alatt áll. Az állam partvonalait övezetekre osztották, melyeken belül pontosan meghatározták, hogy a területen milyen tevékenységek engedélyezettek. A legveszélyeztetettebb területeken teljesen meg van tiltva az építkezés a parttól bizonyos távolságig, hogy visszaállhasson a környezet természetes ökológiai állapota. Ezek az intézkedések komoly tudományos háttéranyagra épülnek.

A Nagy Tavak ökoszisztémája folyamatos kutatások tárgya, melyeket többek között az 1994 óta két évenként megrendezett SOLEC (State of the Lakes Ecosystem Conferences) konferencián mutatnak be. Az amerikai-kanadai együttműködésnek az azóta eltelt 17 év alatt igen eredményes vizsgálatok sorozata köszönhető. Folyamatosan végeznek monitoring vizsgálatokat a természeti viszonyokat meghatározó tényezőkről, mint a területhasználat, szennyezőanyagok, vízi és part menti élővilág, emberi egészséget fenyegető veszélyforrások, invazív fajok, klímaváltozás. 1998-ban kezdték el kidolgozni azokat a konkrét indikátorokat, melyek segítségével kétévente rendszeresen megjelenő riportjaikban figyelemmel kísérhetőek a Nagy Tavak állapotának változásai. Külön kutatócsoportok foglalkoznak a terület különböző élettereivel, mint a nyílt vízi, a part menti, a parttól távolabbi vizenyős és a szárazföldi területek, így nem csak a befolyásoló tényezők, hanem a különböző jellegű területtípusok szempontjából is vizsgálják a tavakat. Mindegyik esetében felmérik a terület ökológiai állapotát, a létező veszélyforrásokat, majd összevetik a már meglévő környezetvédelmi intézkedésekkel, eredményességükkel, végül összehasonlító elemzéseket végeznek a korábbi évek eredményeihez képest. Céljuk, hogy az önkormányzatok, döntéshozó szervek számára megfelelő információt nyújtsanak a tavak állapotáról, hiszen elsősorban az ő döntéseik határozzák meg a környezet jövőbeni alakulását.

Az emberi tevékenység hatására felgyorsuló klímaváltozás elleni küzdelem megköveteli, hogy minél több területen kerüljön vizsgálat alá a vízpart is. Ennek érdekében fontos, hogy a tudományos kutatás és a társadalmi-gazdasági döntéshozás együttműködve alakíthasson ki a Wisconsinihoz hasonló védelmi intézkedéseket, hogy minél nagyobb biztonságban tarthassuk Földünk vizeit.

Források:

Wisconsin Department of Natural Resources (2005): Floodplain and Shoreland Zoning – A Guidebook for Local Officials; Dam Safety; Floodplain and Shoreland Management, 2005 Edition, Wisconsin, USA

http://dnr.wi.gov/org/water/wm/dsfm/Documents/FloodplainShorelandZoningGuidebook.pdf

Bernthal, T. W., Susan A. Jones (1998): Shoreland Management Program Assessment, Apprendixes and Index, Department of Natural Resources, Wisconsin.

www.dnr.wi.gov

http://www.epa.gov/solec

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.