Főoldal » Pozitív gondolkodás és környezetvédelem

Pozitív gondolkodás és környezetvédelem

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Gondolom, mindenki hallott már a pozitív gondolkodásról, és a környezetvédelemről is. Sokak szemében mindkettő csak egy divathullám. A legtöbb ember mindkettőhöz kishitűen áll hozzá. “Én pozitívan gondolkodom, de minek? Mások úgysem változnak, egyedül kevés vagyok ahhoz, hogy jobb legyen.” “Hiába védem a környezetet, egyedül nem tehetek semmit, attól nem lesz jobb.” Az is közös a környezetvédelemben és a pozitív gondolkodásban, hogy ez a lemondó, önbizalom-hiányos hozzáállás mindkettőnek a legnagyobb ellensége. Ebben a cikkben megpróbálom bemutatni, hogyan függ össze a pozitív gondolkodás és a környezetvédelem, miért kell pozitív szemlélet a környezetvédelemhez, és miért nem lehet valaki igazán pozitív személyiség környezetvédő szemlélet nélkül.

agy

A pozitív gondolkodás lényege az elfogadás, a dolgok jó oldalának megkeresése, a tudatos örömszerzés magunknak és másoknak, és a remény. Persze a pozitívan gondolkodó ember sem ostoba, felkészül mindenre, van B terve a legrosszabb esetre is, de mégis a jóra számít, és igyekszik tanulni a rosszabb esetekből is. A pozitív gondolkodás lényege az, hogy őrizzük meg a jót a világban, lássunk meg mindent, ami szép, és mutassuk meg másoknak is. Fontos az optimizmus, a nyitottság, az elfogadás, az alkalmazkodás. Egy pozitív ember elfogad másokat, észreveszi a világ és az emberek sokszínűségét, és igyekszik ezt a változatosságot, sokszínűséget fenntartani, mert ő maga is mindenre is mindenkire nyitott, színes egyéniség.

A környezetvédelem is valami hasonló, csak szűkebb, szakmaibb terület. De ennek is a szemlélet a lényege, csak utána jön a technológia. Sokszor nem is kell semmilyen környezetvédelmi eszköz, fogás vagy technika, mert tudatos odafigyeléssel megelőzzük a bajt. Ha pl. kevesebb hulladékot termelünk, és mindent hasznosítunk, amit csak tudunk, akkor nem kell hulladékégetőt és lerakót építeni. Ha etetjük a madarakat, vigyázunk a fészkükre, nem vágjuk ki azt a fát, ahol élnek, akkor szabadon élhetnek, szaporodhatnak, és nem kell semmilyen fajmentő program, vagy védetté nyilvánítás. Ezért a szemlélet a lényeg. De ha baj van, akkor jöhet a szakma és a technológia.

A környezetvédelem lényege is az, hogy lássuk meg és őrizzük meg a szépet és jót a világban. Hogyan lehet megőrizni? Ha nem szennyezzük a levegőt, vizet, talajt, nem termelünk le nem bomló hulladékokat, és nem termelünk ki minden erőforrást. Szennyezésmegelőzés, hulladékgazdálkodás, anyag-, energia- és víztakarékosság. Ez mind a környezetvédelem fontos ága. Mi az értelme? Megőrizni a világon mindent, ami szép. A sokszínűség elfogadása és megőrzése is a pozitív gondolkodás jellemzője. Mit véd leginkább a környezetvédelem egyik legfontosabb ága, a természetvédelem? Éppen ezt a sokszínűséget. A fajok biológiai sokféleségét!

Optimizmus, elfogadás, alkalmazkodás: ez is a pozitív gondolkodás része. Az optimizmus a környezetvédelemre is jellemző, különben nem létezne a zöld mozgalom! Aki védi a környezetet, az hisz abban, hogy megéri, mert mások is melléállnak, és együtt nagy dolgokat érhetünk el. Mindenki meg tudja tenni egyénileg, hogy takarékoskodik a vízzel és az energiával. És ha mindenki takarékoskodna, akkor észrevehető hatása lenne! Mindenki meg tudja tenni, hogy kevesebbet vásárol, helyi terméket vesz, és nem keresi a becsomagolt termékeket. És ha mindenki így tenne, akkor láthatóan kevesebb természeti erőforrás fogyna, sokkal kevesebb hulladék keletkezne (és a helyi gazdaság is fellendülne). Mindenki meg tudja tenni egyedül is, hogy télen eteti a madarakat. És ha mindenki etetné, akkor talán nem is pusztulnának el. És a környezetvédők, a zöld mozgalmak hisznek abban, hogy felismerve saját érdekeinket, egyre többen teszünk így. Ez az optimizmus. Enélkül nincs környezetvédelem. De elfogadjuk azt is, aki nem így tesz, és alkalmazkodunk hozzá. Minél kevesebbet tesz más, annál többet kell tenni a zöld mozgalmaknak, és a hivatásos környezetvédőknek, a környezetvédelmi szakembereknek. És arra is van már technológia, ha senki nem tesz semmit a környezetért. Ez az alkalmazkodás.

Tehát a környezetvédelem alapértékei ugyanazok, mint a pozitív gondolkodásé. És akinek fontos a környezetvédelem, annak pozitívan kell gondolkodnia. Enélkül marad az elején idézett önbizalom-hiányos, lemondó “Hiába védem a környezetet, egyedül nem tehetek semmit, attól nem lesz jobb.” szemlélet. De igazi pozitív gondolkodó sem lehet senki környezetkímélő életmód nélkül. Lehet-e hitelesen szemlélni és másoknak megmutatni a világ szépségeit, ha közben olyan eszközöket használunk, olyan cégektől vásárolunk, és olyan szennyezéseket bocsátunk ki, amelyek éppen ezeket a szépségeket pusztítják? Szerintem nem. Hiteles-e mindennek a jó oldalát nézni, ha közben éppen mi, emberek okozzuk a legnagyobb katasztrófákat a fogyasztásunkkal, szennyezéseinkkel, hulladékainkkal? Nem hinném. És beszélhetünk-e addig a sokféleség megőrzéséről, a sokszínű érdekes világról, ameddig naponta pusztulnak ki újabb fajok, és ezáltal éppen ez a sokszínűség kerül veszélybe? Egyértelműen nem! És lehetünk-e optimisták, ha közben pusztítjuk a Földet? Nincs rá okunk. Ebből is látszik, hogy nem csak a környezetvédelemhez kell a pozitív gondolkodás, hanem a pozitív gondolkodásnak is része a környezetvédő szemlélet.

Környezetvédelem és pozitív gondolkodás tehát szorosan összefügg, és egyik sem csak divathullám, hanem mindkettő szükséges ahhoz, hogy a világunk szépségeit megőrizzük, sokszínűségét fenntartsuk, és maradjon a dolgoknak jó oldala, amit nézhetünk.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.