Főoldal » Quo vadis?- merre tovább?

Quo vadis?- merre tovább?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ezt a blog-bejegyzést vitaindítónak szánom a megújuló energiákról.

Először is nézzük, mi is a megújuló energia?

Fa, egyéb biomassza és biohulladék, víz, szél, napenergia, szennyvíziszap és a geotermikus energia tekinthető megújulónak. Én személy szerint az égethető hulladékokat is megújulónak tekintem, hiszen meglehetősen nagy energetikai potenciált képviselnek, és mindennapi életünknek köszönhetően eléggé folyamatos a keletkezésük.

Egyik sem egyszerűen jellemezhető, lényege mindegyiknek az, hogy használat után nem kell elfogyásukkal számolni, de kiszámíthatóságuk és elérhetőségük eléggé függ földrajzi helyünktől.

Tekintsük át a főbb jellemzőket (csak röviden):

  1. Biológiai eredetű energiaforrások: fa (és papír), növényi rostok. Bármilyen fa és növény vagy növényi hulladék szóba jöhet. Előny: gyorsan növekszik, hátrány: mezőgazdasági területeket kell kivonni a termelésből (az energia erdő jó megoldás, lényegében a nyárfás vagy fűzfás szennyvíz-elszivárogtatás jól működik), megdrágítja az élelmezési célú termesztést, és égetése porral jár. Megoldások: anaerob és aerob technikák, biogáz termelés, egyszerű égetés kazánokban.

  2. Víz: a folyók jöhetnek szóba, vízlépcsőt kell építeni. Előny: olcsó áram, hátrány: a komplexum kivitelezése drága, hajózás megszervezése magasabb fokú készültséget igényel. Nem elhanyagolható, hogy a vízhozam ingadozik, a klímaváltozás miatt még a Duna vízhozama is csökken.

  3. Szél: offshore és onshore megoldások léteznek. Offshore: tengerbe telepített szélerőművek, onshore: az erőműveket a termőföld bérbevételével vagy kisajátításával kell telepíteni, kettő közül a bérlés elterjedtebb, hatásfokban nincs különbség. Az előállított áram olcsó, de a lakossági tiltakozás miatt nehezen telepíthető. Egy-egy szélpark megvalósítása több évig is elhúzódik.

  4. Napenergia: kollektorokkal és napelemekkel lehet összegyűjteni a Nap melegét. A kollektorral használati meleg vizet, a napelemmel elektromos áramot termelhetünk. Magas beruházási költsége lassan térül meg, járulékos belső berendezési tárgyak is szükségesek. Alkalmas azonban sok felhasználásra: használati meleg víz termelés, világítás, valamint fűtés és hűtés is megoldható. Sok helyen már olcsó, mezőgazdasági termelésre gyakorlatilag alkalmatlan területeken telepítettek ilyen erőműveket, melyek egy-egy település áramellátását biztosítják.

  5. Szennyvíziszap és folyékony hulladékok: magas víztartalmuk miatt be kell sűríteni. Két megoldás létezik: biogáz termelés komposztálás és rothasztás során, illetve az égetés. Mindkettő energetikai célú hasznosítást jelent. Szennyvíz ugyebár folyamatosan van, mennyisége nagy probléma a felszíni és felszín alatti vizek terhelése miatt. Az iszapot nem lehet korlátlanul termőföldre elhelyezni, ráadásul lerakóra sem lehet vinni.

  6. Kommunális hulladékok (MSW), szelektíven gyűjtött hulladékok, előkezelt hulladékok: óriási energia-potenciál rejlik bennük. Hazánkban jelenleg direkt MSW égetéssel csak egy üzem, a budapesti Hulladékhasznosító Mű foglalkozik, emellett több kisebb üzem is rendelkezik engedélyekkel és együtt-égetési engedélyekkel. Fontos kiemelni, hogy a MSW égetése házilag nem engedélyezett, arra csak megfelelő tisztítási és égetési hatásfokkal rendelkező üzemek jogosultak, azonban a papírégetés otthoni kazánban engedélyezett. A hulladékégetés előnye, hogy a hulladék mennyisége és veszélyessége jelentősen lecsökkenthető, egy korszerű üzemből semmilyen káros anyag nem jön ki, és elektromos és hőenergia termelésre alkalmas. Hátránya, hogy a beruházás csak nagy mennyiségű, kb. 150 000 tonna/év kapacitás környékén térül meg. Megjegyzendő, hogy hazánkban a jelenlegi 420 00t/a kapacitású HUHA és a 360 000 t/a kapacitású Mátrai Erőmű mellett közel 300 000 tonna MSW égetését kell megoldani 2017-ig. a MSW hulladékokkal azonosan az éghető további hulladékfajták hasznosítása is lehetséges: használt sütőolaj, autógumik, stb.

  7. Geotermikus energia: a Föld hőjének kihasználása házunk fűtése érdekében. Maga a hő a különböző izotópok radiaoktív bomlásából és a kőzetlemezek mozgásából keletkezik. Előnye, hogy a közmű szolgáltatóról akár le is csatlakozhatunk, ha megfelelő hőmérsékletű talajvíz található házunk alatt vagy annak közvetlen közelében. Tagadhatatlan hátránya, hogy drága, és hogy a talajvizet vissza kell juttatni a kivételi helyre. Hátrány továbbá, hogy a kivett meleg víz lehűl, és ennek következtében az oldott sók a csövekben fognak lerakódni, a cső eldugul. Télen fűtésre, nyáron hűtésre alkalmazhatjuk.

Személy szerint van elképzelésem arról, hogy milyen megoldásokat kellene keresni a fosszilis energiahordozók kiváltására, vagy legalábbis energetikai felhasználásuk csökkentésére. Véleményem szerint a biomassza energetikai hasznosítása, a szennyvíziszapból biogáz előállítása és az iszap égetése, a szélerőművek létesítése, valamint a hulladékok égetése szóba jöhet.

Nektek mi erről a véleményetek? Melyikben bíztok meg leginkább? Melyik problémás számotokra? Melyik jelent veszélyt az élővilágra és az emberre?

Vitassuk meg, ki mit választana!

Mivel oldanátok meg házatok energia-ellátását? Mivel oldanátok meg egy kis település (kb. 40 000 fő) és egy nagyváros (Miskolc, Pécs, Debrecen méretű városok) energiaellátását?

Mit választana egy házaspár gyerek nélkül? Mit választana egy kis (3 fős) és egy nagy (4 vagy több fős) család?

Vezérkép: különböző napkollektorok. Forrás: lásd a képen.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.