Főoldal » Rákellenes világnap

Rákellenes világnap

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Február 4- e Rákellenes Világnap.

Szerencsés vagyok, eddig elkerült a rák, mint betegség, családtagjaim körében és közvetlen környezetemben azonban egyre többször találom vele szemben magam. Ők azok közé tartoznak, akiknek sikerült felgyúgyulni egy (vagy több) műtéti beavatkozásnak köszönheően. De a lelki megrázkódtatás, amit a betegség, illetve maga a műtét (és annak látható következménye) okoz, soha nem fog elmúlni.

Mi ez a rák? Mégis mit képzel magáról, hogy csak úgy jön és befészkeli magát ide vagy oda és okozza megannyi ember (és állat- ezt se felejtsük el) megbetegedését (és sok esetben halálát).

Nézzük a statisztikákat: “A tüdőrák a vezető halálok a férfiak körében a daganatos megbetegedések közül, mintegy 80 százaléka az úgynevezett nem kissejtes tüdőrák, évente 10 ezer az új beteg, 8200 kórkép miatti haláleset. Emlőrák a leggyakoribb – átlagban minden 8. hölgy érintett lehet – daganatos megbetegedés a nők körében, 7500 új beteg/év, 2200 az elhunytak száma. A vastag- és végbélrák mind a férfiak, mind a nők körében a második leggyakoribb daganatféleség, 5000 új beteg/év. A prosztatarák sem sokkal kíméletesebb előfordulása 4000 új beteg/év, az e betegség miatti halál évente 1300. Arról kevesebbet hallani, hogy a fej-nyakrákot csupán egyetlen esztendőben 5200 új betegnél regisztrálnak, s 2300 az elhunytak száma. A gyomorrák is kegyetlen, hiszen 2500 új betegről és 2000 elhalálozásról tudnak minden évben.” (forrás)

A kialakulásának okairól és a megelőzésről már számos információval rendelkezünk. A legtöbben mégis akkor cselekszünk, amikor  már baj van.

Véleményem szerint ennek oka nem első sorban a lustaság, sokkal inkább az, hogy nem hisszük el, velünk is megtörténhet. De ha el is hinnénk, mit kezdünk azzal a hírrel, hogy szomszédunk, aki világ életében egy szál cigarettát nem szívott el, tüdőrákban hunyt el. Sajnálatos, hogy a légszennyező anyagok egyre nagyobb koncentrációban vannak jelen. Hová is futhatnánk ez elől?

Van egy hely, ahova elfuthatnánk (ha lehetőségeink adottak lennének). Egy pakisztáni népcsoport, a hunzák nem ismerik a rákot. “A kutatók a 20. század elejétől az elért magas életkoruk és a kiváló egészségi állapotuk miatt figyeltek fel rájuk. Mindezeket a hunzák természetes életmódjának és táplálkozásának, a tiszta levegőnek és ivóvíznek, a rengeteg mozgásnak és a hosszú éhezési periódusoknak tulajdonították. Korábban a nem elegendő termés a tavaszi időszakokban több heti koplalásra is kényszerítette őket.” (forrás) Bár mostanra náluk is felütötte fejét néhány civilizációs betegség, például a cukorbetegség és a vakbélgyulladás, ennek oka valószínűleg az, hogy néhány élelmiszert importálni kényszerülnek.

Kívánom, hogy mihamarabb megtalálják a rák ellenszerét, azt, amit már évtizedek óta kutatnak. Rohanó világunkban ugyanis nem tartom valószínűnek, hogy a stressz, mint (szerintem) egyik fő oka a rákos megbetegedéseknek a legtöbb embert elkerülje.

Viszont, amennyire csak tehetjük, direkt károsító tevékenységet ne végezzünk, ne bántsuk szervezetünket, figyeljünk oda magunkra. És figyeljünk környezetünkre is.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.