Főoldal » Reklám és környezetvédelem

Reklám és környezetvédelem

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ezen a héten egy egyesület megbízásából osztogattam szórólapokat önkéntesként. Közben elgondolkodtam, hogy mit is teszek, és mi történik a szórólapokkal, miután átadom az érdeklődőknek. És elkezdtem végiggondolni, hogy vajon melyik a leginkább környezetkímélő módja a reklámnak, és hogy az egyes hirdetési, hírterjesztési módoknak milyen előnyei és hátrányai vannak környezetvédelmi (és egyéb) szempontból. Erről írok most néhány gondolatot ebben a cikkben.

A legősibb, legegyszerűbb és talán a leginkább környezetkímélő módszer a szájhagyomány.

Hogyan működik? Egyszerűen. Én elmondok valamit a szomszédnak, a szomszéd az unokatestvérének, az unokatestvér a főnökének, a főnök a titkárnőjének, a titkárnő az anyósának, az anyós meg az egész utcának.

Mik az előnyei és hátrányai? Előnye, hogy gyors, eszközfüggetlen, javítja a személyes emberi kapcsolatokat, és egyre gyorsabban terjed a hír. (Ha én elmondok valamit 2 embernek, akkor ők továbbadják fejenként 2-nak, összesen 4-nek, majd az a 4 ember is továbbadja 8-nak, azok 16-nak, stb.) Hátránya, hogy torzít (a 6. továbbmesélés után már biztos nem lesz ugyanaz a hír), személyfüggő (ha a szomszédot nem érdekli a hír, akkor nem adja tovább az unokatestvérének, akit esetleg érdekelne), egy-egy közösségből (pl. egy kisebb faluból) nem biztos, hogy továbbterjed, és mostanában a személyes kapcsolatok visszaszorulása miatt egyre kevésbé hatékony.

És környezetvédelmi szempontból? Teljes mértékben környezetkímélő, mert nem kell hozzá semmilyen eszköz, nem kell energiát befektetni hozzá, nem használunk fel kézzel fogható tárgyakat, tehát nem jár anyag- és energiafelhasználással, környezetszennyezéssel.

Papír alapon is lehet híreket terjeszteni: szórólapon, újságban, óriásplakáton.

Hogyan működik? A szórólapot általában utcán kapja az ember, de bedobhatják postaládába, vagy kitehetik jól látható nyilvános helyre is. Az újságra vagy előfizet az olvasó, vagy megveszi valahol, vagy ingyenes kiadványként bedobják a postaládába. (Nálunk pl. a megyei napilap fizetős, a városi hetilap ingyenes.) Az óriásplakátot pedig egyszerűen csak kiragasztják hirdetőtáblára vagy nagyobb házak falára, ahol már messziről látja mindenki.

Mik az előnyei és hátrányai? Előnye az egyszerűség, és hogy teljesen ismeretlen emberekhez is eljut az üzenet. Hátránya a papír- és festékhasználat (plakát esetében pedig még ragasztó is). További hátrány, főleg a szórólapnál, de valamennyire az újságnál is, hogy a szájhagyományhoz képest csak korlátozott mértékben terjed a hír. Ha csak 100 db szórólapunk van, akkor csak 100 emberhez jut el a hír. De ha csak 5 embernek mondunk el egy hírt (és mindig mindenki továbbadja másik 5-nek), akkor az első körben már 6 ember tudja (én, meg az 5, akinek elmondtam), a második lépésben 31 ember (én + 5 ember, akinek elmondtam, + 25, akinek ők mondták el), a harmadik továbbmesélés után meg már 156 ember (én + 5, akinek elmondtam + 25, akinek az 5 ember mondta el + 125, akinek a 25 ember mondta el). Nagyon gyorsan, már a 3. lépésben átléptük a 100 főt.

Környezetvédelmi szempontból a szórólap minél kisebb, annál jobb. A fekete-fehér valamivel környezetkímélőbb, mint a színes (a színes viszont figyelemfelkeltőbb, így áll ellentétben a marketing és a környezetvédelem), és persze érdemes újrahasznosított papírt használni. Ugyanez az újságokra is igaz. Elsőre az újsághirdetés jobbnak tűnik, mint a szórólap, mert az újság így is, úgy is megjelenik, akár hirdetünk benne, akár nem. De ha már megjelenik az az újság, akkor a méreteivel arányosan nagyobb a környezeti hatása, mint a szórólapnak. Az óriásplakát talán a legrosszabb mind közül, főleg azért, mert az jut el legkevésbé a szelektív hulladékgyűjtőbe, és azt a legnehezebb újrahasznosítani, mivel már nem tiszta papír, hanem ragasztóval szennyeződött (a porról, szmogról, galambürülékről már ne is beszéljünk…). És a méretei miatt is veszélyes. Mondhatjuk, hogy egy óriásplakátot több ember lát, mint egy szórólapot, és nem annyival nagyobb, mint amennyivel többen látják. És ez látszólag igaz is. De amennyi óriásplakát van, az már elég nagy papírfogyasztást jelent, ami általában fakivágással jár (kivéve, ha újrahasznosított papír, de nem tudom, hogy gyártanak-e abból óriásplakátot). Néha akár 3 plakát is lehet egy ház falán. (Veszprém, Munkácsy utca 1.)

Photo4564

Reklámozzunk talán a médiában?

Hogyan működik? A televízió- és rádióműsorokat bosszantó (és tisztességesnek nem nevezhető) módon általában éppen a legizgalmasabb résznél szakítják meg reklámokkal. (Úgy lenne tisztességes, ha csak két műsor között lenne reklámblokk, nem szakítanák félbe a műsorokat. Persze értem, hogy akkor mindenki egyből kikapcsolná a televíziót, rádiót, senkihez nem jutna el a reklám, de így meg kényszerhelyzetbe kerül a néző vagy hallgató, akit érdekelne az a bizonyos műsor, és kénytelen végignézni, végighallgatni a biztosítók ajánlatait, a legújabb mosóporok előnyeit, a gyógyszerek összehasonlítását, vagy a nagyáruházak országos leárazásait.)

Mik az előnyei és hátrányai? Előnye, hogy szinte biztosan eljut mindenkihez, személyes kapcsolat nélkül is. Hátránya, hogy nem tisztességes, mert kényszerhelyzetbe hozza azokat, akiket érdekel egy bizonyos műsor.

Környezetvédelmi szempontból ez valamivel tisztább, mert nem kell hozzá papír, festék, csak némi elektromos áram. De ez az áramfogyasztás szén-dioxidot termel, az elhasznált televízió és rádió pedig elektronikai hulladéknak számít, ami veszélyes hulladék, de nagyrészt újrahasznosítható, ezért szakszerű kezelést igényel. (A szakszerű kezelés pedig nem azt jelenti, hogy lerakjuk az erdőben a legnagyobb bokor alá, ami jól eltakarja, hanem el kell vinni a gyártóhoz, forgalmazóhoz, aki köteles átvenni az elektronikai hulladékot, és eljuttatja az erre szakosodott hulladék-feldolgozó üzembe.)

És végül az internetes reklámokról…

Hogyan működik? Az interneten mindennek megvan a megfelelője. A szájhagyomány pl. a megosztás a közösségi oldalakon. Én megosztom a szomszéddal, a szomszéd az unokatestvérével… A szórólap talán az eseménymeghívó. Az újságoknak a hírportálok felelnek meg, az óriásplakátnak pedig pl. a céges honlapok (főleg a címlapjuk). Az elkerülhetetlen televízió- és rádióreklámoknak pedig az oldalak szélén villogó, sok esetben felugró hirdetések a megfelelői.

Mik az előnyei és hátrányai? Ugyanaz, mint a médiának. Gyorsan, sok emberhez eljut, személyes kapcsolat nélkül is. A felugró reklám pedig kb. ugyanazért nem tisztességes, mint a médiában megjelenő reklámok. Egyiket sem lehet elkerülni. (De a megosztás, személyes üzenet, céges honlap, stb. már tisztességes megoldás, mert figyelmen kívül hagyható, de mégis jól észreveszi az, akit érdekel.)

Környezetvédelmi szempontból szintén a médiánál leírtakra hivatkoznék. Papír és festék nem kell, de elektromosság igen, és elektronikai hulladék keletkezik.

Összességében elmondhatjuk, hogy környezetvédelmi szempontból a legjobb a szájhagyomány (ami a személyes kapcsolatokat is erősíti), vagy a kis méretű, újrahasznosított szórólap. Ez után következnek az elektronikus hirdetési módok (televízió, rádió, internet), a legrosszabbak pedig a nagy méretű (pl. újság, óriásplakát) vagy nem újrahasznosított, fakivágást igénylő papír alapú megoldások.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.