Főoldal » Szalmaláng?

Szalmaláng?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Fellobbant a szalmaláng a pécsi erőműben – olvasom a PécsmA -> Hírzóna rovatában a cikket egy alapjában véve nagyszerű dologról. Történetesen arról, hogy a pécsi hőerőműben egy új kazán próbaüzeme sikeresen indult. 

“Újabb jelentős és látványos állomásán van túl a PANNONPOWER új biomassza-tüzelésű kazánjának beüzemelése: a napokban már szalmabálákkal táplálták a kazánban égő tüzet. Ezzel egy sikeres próbán jutott túl az új pécsi erőmű egyik legbonyolultabb eszközcsoportja, a bálázott lágyszárú mezőgazdasági melléktermékeket a kazánig juttató automata logisztikai rendszer. A beüzemelés ezekben a napokban is tart annak érdekében, hogy az egyes részek sikeres próbáját és azok finomhangolását követően a próbaüzem a lehető legrövidebb időn belül megkezdődhessen.”

[token node title-raw]

A teljes cikk itt olvasható —> http://www.pecsma.hu/hirzona/fellobbant-a-szalmalang-az-uj-pecsi-eromuben/ ami egyébként majdnem teljes egészében megegyezik az erőmű tulajdonosák a PANNONPOWER Holding Zrt. honlapján lévő HÍREK írásával.

Amiért ezt a kis írásomat nem az energetika, vagy a megújuló energia, hanem a bányászat és rekultiváció szakágba sorolom annak több oka is van. 

Szép és jó dolog az, hogy a pécsi erőmű tulajdonosai teljes mértékben elkötelezték magukat a megújuló energia-termelés iránt. A fent hivatkozott cikkből idézve: “A társaság a Mecsek ásványvagyonára építve csaknem fél évszázadig széntüzeléssel állított elő villamos- és hőenergiát. A tulajdonosok 2004-ben döntöttek az erőmű átalakítása mellett, ekkor a széntüzelésről részben faapríték alapú biomassza-, részben pedig földgáztüzelésre tértek át. A megújuló energia-termelés iránt elkötelezett nagyvállalatként a Pannonpower folytatja az erőmű átalakítását: a 2010-ben megkezdte második biomassza-tüzelésű blokkjának építését. A bálázható lágyszárú mezőgazdasági melléktermékeket felhasználó erőművi blokk átadását követően a földgáztüzelésű kazánok stratégiai tartalékká válnak.

Azt hiszem Baranya megyeszékhelye nyerni fog ezzel, talán tisztább lesz Pécs levegője, talán kevesebb lesz a szén-dioxid “termelése” valóban, talán kevesebb lesz a szmogos, naptalan nap. A faaprítékos biomasszás tüzelést – ami a mecseki erdők egy részének eltűnését is jelenti – jól kiegészíti ez a szalmabálás technika. Ez mind – mind pozitív, a környezetünk védelméhez hozzájáruló tevékenység, ami valószínűleg olcsóbb is lesz, mint a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása. Ezek a jó dolgok itt a 2012-es év végére….

De! Mert mindig és mindenhol van egy-két DE! Tudvalevő, hogy a pécsi erőmű tulajdonosának vannak örökségei. Olyan örökségei, amik a Keleti – Mecsek egykor igencsak meghatározó ipari tevékenységéhez kötődtek. A szénbányászatra gondolok itt, és első sorban a külfejtéses szénbányászatra. Mert van Pécsen illetve a város határában két nagy gödör, két nem üzemelő külfejtési gödör. A Karolina Pécsbányán, és a Vasasi külszíni fejtési gödör. 

[token node title-raw]

Ezen a fotón a Pécsbánya – Gyükés környezetében lévő Karolina külfejtés egy része látható, és itt —> a PANNONPOWER oldalán olvasható róla bővebben, pár igencsak érdekes információ. Hatalmas méreteivel (1200 m hosszú és 600 m széles 120 ha-os terület) igencsak “impozáns” tájseb itt a város keleti szélén, ami a Misináról kitűnően látható is. Ez a külfejtés a teljes tájrendezésre vár, amit itt leművelhettek, azt leművelték, elvileg nem is bányászták volna tovább. Anno a termelés áthelyeződött a másik – a Vasas bányatelken levő és jelenleg szüneteltetés alatt tartott területre. A vasasi külfejtésről korábban már írtam itt a Hétköznapok blogomban – Gondolatok egy külfejtésről címmel.

[token node title-raw]

Itt azóta sem történt semmi változás. A gödör ott ÁLL, és vár… 

Az erőmű új, szalmabálás kazánjának üzembeállításával azon kevesek is végső választ kaptak, akik még valamiért abban bíztak, hogy “majd valamikor” újra szenet fognak itt bányászni. Bár a ‘NEMfogunkot‘ (sic) már ott, a 2011. februárban tartott lakossági fórumon – közmeghallgatáson is kihangsúlyozták a nagyvállalat képviselői. 

Tudom és tudjuk nagyon jól, hogy az ilyen hatalmas volumenű rekultivációs tevékenységek irgalmatlan nagy pénzeket emésztenek fel. Azt is tudjuk, hogy a tájrendezéshez szükséges anyagi források előteremtése döntő többségében állami kötelezettség, amire kormányhatározat is kötelez. Azt is tudjuk, hogy most, erre nincs pénzügyi keret. Azt is tudjuk, hogy minden határidőt valamelyest lehet módosítani – valameddig.  

De meddig?

felhasznált anyagok: http://www.pecsma.hu ,   http://www.pannonpower.hu  anyagai.

Fényképek a szerző saját fotói – a galériában a Karolina külfejtés környezetéről pár további kép.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.