Főoldal » Szárazabbá váló klíma-élénkülő foglalkoztatás?

Szárazabbá váló klíma-élénkülő foglalkoztatás?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Magyarországon az éghajlatváltozás kihívásaival párhuzamosan, a változó klimatikus feltételek akár ösztönzően is hathatnak a foglalkoztatásra és ezzel együtt a gazdaságra. A foglalkoztatás növelése azért is különösen fontos, mert a KSH adatai szerint 2012. elején 11,6%-os a munkanélküliségi ráta hazánkban (ksh.hu). Világszerte számos példa van már a “zöld gazdasági konjunktúrára”-a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a „zöld ipar” rengeteg új munkahelyet nyit és nyithat, valamint új növekedési pályákat teremthet a gazdaság számára. Bejegyzésemben két magyarországi példát (lehetőséget) szeretnék kiemelni, melyek (a tervek szerint) igen jelentős mértékben növelhetnék a foglalkoztatásba bevontak számát. Bár közmunka esetén ez csupán átmeneti foglalkoztatást jelent, de a hatás pozitív előjelű.

Körülbelül egy hónappal ezelőtt több sajtóorgánum (pl. alternativenergia.hu, napi.hu) is beszámolt arról, hogy a vissza-vissza térő szárazság miatt bővíteni lehetne a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számát. Varga Árpád a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének főtitkára szerint közmunka programokkal lehetne növelni az öntözött földterületek arányát, ezzel a víztársulatok közvetlen állami támogatással csökkenthetnék a mezőgazdászok öntözéshez köthető anyagi terheit.

Egy másik jelentős foglalkoztatás-élénkítéssel járó beruházás a Duna–Tisza csatorna megépítése lehetne. A csatorna építése mellett érvelők szerint a majdan elkészült létesítmény közvetve akár 350-400 ezer új munkahelyet teremthet. A csatorna első terve már három évszázada elkészült és sokáig a Duna és Tisza közötti hajóút létrehozása és ezáltal az áruszállítás feltételeinek megteremtése volt a terv elsődleges célja. Napjainkban már a száraz Duna–Tisza közi Homokhátság vízellátásának javítása (l. „A Homokhátság, avagy a magyar sivatag (?)” c. blogbejegyzés) a térség gazdaságának élénkítése, a táj és benne a gazdálkodás fenntarthatósága a fő szempontok.

Globális zöld ipari és foglalkoztatási „konjunktúra”-azaz pozitívan is hat az éghajlatváltozás a gazdaságra.

Pl. az „Új növekedési pálya Európa számára” (A New Growth Path for Europe) c. tanulmány szerzői is úgy látják, hogy az éghajlatváltozásnak (ill. az ellene való küzdelemnek) jelentős ösztönző hatása van a gazdaságra és ezen keresztül a foglalkoztatásra. A tanulmány egyik szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok az 1929-33 közötti nagy gazdasági válságon állami beruházások eszközlésével jutott túl (ez volt az ún. New Deal, mely Franklin D. Roosevelt nevéhez köthető). Európában a legnagyobb „zöld” növekedési távlatokat az energetikában és az épített környezet (alternatív fűtési és szigetelési eljárások alkalmazásával) átalakításában látják. Pl. 2030-ra Németországban várhatóan több embernek ad állást a környezetvédelem, mint a nehézipar, a gép-és autógyártás. A modellszámítások szerint az EU összesített GDP-jéhez mintegy 8 és fél milliárd dollárral járulhat hozzá 2020-ig az éghajlatváltozás elleni harc.

Az Amerikai Egyesült Államokban várhatóan 630 milliárd dollárnyi tőke áramlik a megújuló energiaszektorba 2030-ig és ez akár 20 millió új munkahelyet is teremthet.

Hosszan lehetne még folytatni a felsorolást. A megújuló energiaszektor és az építőipar, mint zöld húzóágazatok inkább a fejlett (vagy éppen feltörekvő) országok specifikumai. A környezetvédelem gazdaságélénkítő hatását hagyományosabb eszközökkel (öntözési programok, tájrehabilitáció, zöld agrár foglalkoztatási programok) is el lehet érni-adott ország gazdasági fejlettségétől függetlenül is (tehát ez utóbbi viszont nem csupán a szegény országok sajátossága).

A „zöld high tech” mellett a változó éghajlat és az ezzel párhuzamosan változó környezeti feltételek az alacsonyan képzett munkaerő mind nagyobb mértékű munkába vonását is lehetővé teszik, szakképesítést nem igénylő munkákra is.

Pl. Dél-Afrikában a 2000-es években 25 000 munkanélkülit kezdtek alkalmazni a „Working for Water” programban. A program céljai között szerepel: a vízbiztonság fokozása, a talajok termőképességének helyreállítása, területek megtisztítása invazív növényfajoktól (nem őshonos özön-, jövevény fajok). Összességében tájrehabilitációs munkákat és ezek oktatását végzi a program. A fentiekben bemutatott, inkább a centrum (fejlett) országait jellemző alternatív energia-iparág mellett ez a program „periférikusabb”, de áttételesen a fejlettebb világban is megjelenhetnek hasonló „New Deal”-szerű kezdeményezések.

…és itt kapcsolódhatunk vissza a blogbejegyzés kezdő mondataihoz. Magyarország, mint centrum (fejlett) ország is rákényszerülhet egy hasonló foglakoztatási program bevezetéséhez. Napjainkban mintegy 30 ezer közmunkás vesz részt a mezőgazdasági területek csatorna hálózatának rendbetételén, karbantartásában. Öntözési munkálatokba pedig már 20 ezer közmunkás bevonását is elképzelhetőnek tartják. Sok gazdálkodó számára szinte megfizethetetlenek az öntözés költségei (beruházási költségek, gépek beszerzése), ezért megoldást jelenthetne a kézi munka igényű, olcsó felületi öntözés. Ezáltal az öntözés üzemi költségeinek több mint felét az állam átvállalná. Hazánkban jelenleg körülbelül a termőföldek 1%-át öntözik (mintegy 60 000 hektárt). Magyarországon az 1970-es években még 300 000 hektár termőterületet öntöztek, de a birtokviszonyok megváltozása után az infrastruktúra egyszerűen tönkrement és ez az öntözött területek csökkenésével járt együtt (l. lenti ábra). A fentebb említett Varga Árpád szerint a széttagolt parcellák gazdaságos öntözéséhez a gazdálkodók összefogása, víztársulások létrehozása lenne indokolt.

Az öntözött területeken növekednének a termésátlagok és ez a vízigényes kukorica esetében akár az 50%-ot is elérhetné. Öntözéses vízutánpótlásra jelenleg Magyarországon 3-5 évente van (volna) szükség és várhatóan a jövőben a klímánk nem lesz csapadékosabb (l. „Aszály=veszély!” c. blogbejegyzés)…

…és egy másik, még nagyobb horderejű vállalkozás:

A Duna–Tisza csatorna tervének eddig 13 kísérlete is megbukott már, mindössze 22 km hosszan épült meg. A csatorna nyomvonala kb. a Dunaharaszti-Dabas-Cegléd-Szolnok vonalat követné, jelentősen megkönnyítve a Kiskunság északi részének vízpótlását. („Ikertestvére” a délvidéki (bácskai) Ferenc-(ma: Duna-Tisza-Duna) csatorna végleges formájában még 1899-re megépült.)

A csatorna mellett szólók kiemelik, hogy a létesítmény jelentősen javítaná a Duna–Tisza köze vízellátását, új vízi út jönne létre a két folyó között, valamint új 20 kw-os elektromos és kommunikációs hálózat kerülne létrehozásra a beruházással stb. Nem elhanyagolandó, hogy a csatorna mellett kampányolók hosszú távon 350-400 ezer új munkahely létrejöttével számolnak a vízi létesítmény közvetett „hozadékaként”. Mindezt a „Kert-Magyarország” koncepcióra alapozzák, amely a beruházás pozitív hatásaként kialakuló modern, gépesített, árutermelő mezőgazdaságnak adhatna lendületet. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület a terv kapcsán új távlatokra is felhívja a figyelmet. A csatorna építésével együtt 500 ezer hektár erdő telepítését is kívánatosnak tartanák, valamint szélerőművek létesítését az energiaigények környezetbarát kiszolgálására. Ezáltal (biomassza + szélerőművek) a zöld felületek növelését megújuló energiatermelési módokkal ötvöznék. A csatorna építési költsége 400 milliárd forint lenne és a Vidékfejlesztési Minisztérium csak 100%-os állami hozzájárulással tartaná elképzelhetőnek az építkezést. A tervnek akadnak ellenzői, akik a beruházás költséges voltát, ill. az esetleges környezeti károkat kifogásolják.

A szárazodó klímával és a munkanélküliséggel egyaránt sújtott Magyarország egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. A megoldás talán egy magyar New Deal lehetne (ha szigorúan az egykori amerikai program foglalkoztatás-élénkítő szerepére gondolunk), mert rengeteg a megoldandó probléma (aszály, a sztyeppesedő, félsivatagos Duna–Tisza köze, éghajlatváltozás, vízhiány). A zöld high tech mellett újra eljöhet a hagyományos, nagy munkaerő-igényű beruházások ideje.

Források:

http://www.agromonitor.hu/index.php/videk/39-videk/1521-duna-tisza-csatorna-az-elsivatagosodas-ellen

http://www.haszon.hu/agrar/penzes-oetletek/627-terv-marad-e-a-dunatisza-csatorna.html

http://hirek.logportal.hu/6-millio-munkahelyet-teremthet-a-klimavaltozas-elleni-kuzdelem

http://www.dtcs.hu/

http://www.csrhirlevel.hu/hu/10_12/zoldmunkahely/nemzetkozicsr.html

http://www.piacesprofit.hu/klimablog/klimavaltozas/mindenkinek_ad_munkat_a_klimavaltozas.html

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/tobb_tizezer_kozmunkasnak_adhat_dolgot_a_szarazsag.514341.html

http://www.alternativenergia.hu/20-ezer-embernek-adhat-munkat-a-szarazsag/46097

http://www.greeneconomycoalition.org/glimpses/working-water-south-africa

vezérkép:

http://www.paprikart.hu/node/230

Ábrák, képek forrásai:

http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2007/023/20070410152954755000000605.html

http://dabasregio.hu/?p=667

http://www.agra-tfkk.hu/portal/?q=node/96

http://www.videkesgazdasag.hu/index.php?id=lanctalpas-kotrogep-csatornak-karbantartasahoz

http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/26/2szekcio/PoczaOK.htm

http://www.dtcs.hu/

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.