Főoldal » Teendők szakterületenként (Divat és szépség)

Teendők szakterületenként (Divat és szépség)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A Divat és szépség témához férfi lévén nem sokat tudok hozzászólni, de környezetmérnökként tudok környezetvédelmi tanácsokat adni, akár divat témában is.

Lássuk, miből áll a divat! Nem sorolom fel Divat és szépség szakterületünk szakágait, de inspirációt merítek belőlük.

Az első és legfontosabb a ruha, amit a divattervezők megterveznek, a ruhakészítők megvarrnak, a modellek bemutatnak, a kereskedők eladnak, és a vásárlók (általában egyszerű, hétköznapi emberek) hordanak. A ruha fontos része, mégis külön kategória a cipő, amit cipészek készítenek, és a további útja a ruháéhoz hasonló. A ruhát kiegészíti az ékszer, amit ugyan nem divattervezők, hanem ékszerészek, ékszertervezők terveznek és készítenek, de fontos a ruhát és ékszert viselő ember külseje is. A külsőt a gondos testápolás, tisztálkodás mellett a smink (ami a kozmetikusok, sminkesek munkája), a köröm (akár természetes, akár mű), és a fodrászok által alkotott hajviselet teheti tökéletessé. Nagyjából erről szól a divat: az ember külsejéről.

És milyen környezetvédelmi hatásai vannak a divatnak? Meglepően sokféle…

Kezdjük a ruhával! Miből készül a ruha? Általában valamilyen állati vagy növényi erdetű anyagból: pamutból (ami a gyapot növény termésének textillé alakított változata), vászonból (ez legtöbbször lenből van, régen a kendervászon is használatos volt, ma már inkább csak kötelet fonnak kenderből, vagy még azt sem), gyapjúból (ez valamilyen állat, általában juh levágott szőre, de van kecskegyapjú is, aminek kasmír vagy moher a neve, kecskefajtától függően), selyemből (ami a selyemhernyó gubója, vagyis a bábja, amelyben lárvából kifejlett lepkévé alakulna, a nem fejtenék le róla), stb. De készülhet különféle műanyagokból is: nylonból, poliészterből, viszkózból, stb. Részletesebb eligazítást itt kaphatunk a témában, én csak azt írtam le, ami eszembe jutott, a teljesség igénye nélkül.

A legjobb eset, ha természetes anyagokat használnak a divattervezők, mégpedig főleg olyat, aminek a megtermelése nem jár egy állat vagy növény elpusztításával. Ilyen anyag pl. a gyapjú, amelyhez csak “levetkőztetjük” a juhokat, de nem pusztítjuk el őket. A műszálas ruha egyébként sem túl egészséges, mert rosszabbul szellőzik, de az előállítása a környezetet is jobban terheli, mint a természetes anyagokból készült ruhák.

A ruhákat használat után, ha már nem kellenek, át lehet alakítani, újra lehet hasznosítani, pl. a kötött pulóvert felfejteni, és sálat kötni belőle. Erre akár egy ügyes háziasszony is képes lehet, de egy divatcég is használhat újrahasznosított textíliát.

A ruha anyagához különböző adalékanyagokat is felhasználnak a divatcégek, pl. festéket, vasalást könnyítő anyagokat, a szálakat összefogó anyagokat, stb. és valószínűleg még sok mást is, amit egy divatban járatlan ember talán el sem tud képzelni… Adalékanyag témában azt tudom tanácsolni a divatcégeknek, hogy használjanak környezetbarát, természetes adalékanyagokat, és abból is csak annyit, amennyi feltétlenül szükséges.

Az ékszerek előállítása általában a legkevésbé környezetszennyező része a divatnak, főleg ha valódi drágakőből vagy féldrágakőből készül az ékszer, nem köveket utánzó műanyagból vagy színezett üvegből. Itt is azt tanácsolom, hogy a valódi, természetes anyagokat keressük, ami pl. igazi kőből van, de egy fából vagy természetes alapanyagú textilből készült karkötő, vagy egy fagolyókból álló nyaklánc is szépen mutathat a megfelelő ruhával.

A cipőkészítés során is keletkezhetnek veszélyes anyagok. A probléma leegyszerűsítve a következő: a bőr cipőhöz veszélyes cserzőanyagokat használnak, a műbőr, mint műanyag előállítása szennyező, de minden más anyagból készült lábbeli beázik, tehát nem vehetjük fel esőben, hóban (kivétel talán a gumicsizma, de az soha nem volt és soha nem lesz igazán divatos, bármennyire is praktikus bizonyos helyeken), viszont nem járhatunk mindig mezítláb (nyáron talán még igen, de télen lefagyna a lábunk), valamilyen lábbelire szinte mindig szükség van… A megoldás: száraz időben a nem bőr és nem műanyag alapú cipők használata, nedves időben pedig inkább a természetes bőrt részesítsük előnyben, de a cipőiparnak figyelnie kellene a minél kevésbé veszélyes cserzőanyagok használatára. Hóban, vagy sárban, aszfaltmentes területeken pedig amúgy is praktikus gumicsizmát húzni…

Ha már így túl vagyunk a ruhán, cipőn, ékszereken, akkor jöhet a bennük lévő ember divatossá tétele…

A testápolás, tisztálkodás általában biológiailag lebomló anyagokkal történik, ezért nem okoz gondot csatornázott területeken a szennyvíztisztítóban, de csatornázatlan területeken a talajba, talajvízbe szivárogva komoly gondokat is okozhat, mert ez is lehet akár méreg, akár túlzott tápanyagofrrás a növényeknek és egyik sem jó (a talajba kerülő növényi tápanyagokról bővebben az Agrár témánál…) és hasonló, de a bennük lévő anyagok miatt valamivel súlyosabb problémákat okozhat a smink, a körömlakk (főleg a körömlakk-lemosó, ami nagyrészt aceton, tehát méreg), és a hajfesték is (főleg, ha ammóniát tartalmaz, ami nem egészséges sem az embernek, sem a környezetnek).  Ezeket a problémákat természetes anyagokból készült tisztálkodószerek, smink, hajfesték, körömlakk, stb. használatával lehetne megoldani, ez főleg a gyártó cégek feladata, de természetesen a termékek felhasználóinak döntésén is múlik, hogy ilyen termékeket választanak-e.

Remélem, segítettek ezek a tanácsok abban, hogyan lehetünk egyszerre divatosak és környezetvédők, és talán egyszer majd a környezetvédelem is divatba jön…

Kép forrása: https://www.felsofokon.hu/blog/20110524-divat

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.