Főoldal » Teendők szakterületenként (Oktatás)

Teendők szakterületenként (Oktatás)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az oktatás az emberi élet fontos része. Az óvodától egészen az egyetemig a különböző intézmények az általuk (vagy az állam által) fontosnak tartott tudásanyagot próbálják átadni a beiratkozott tanulóknak, hogy aztán majd ezzel az ismeretanyaggal próbáljanak boldogulni az életben. Az oktatás ismeretek átadását, képességek, készségek fejlesztését jelenti, és fontos része a nevelés is, vagyis a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodás kifejlesztése a tanulókban. Az oktatási rendszer szemléletformáló hatású, ezért sokat tehet a tanulók környezettudatoságának növeléséért.

Nemrég egy 7-8. osztályosoknak készült környezetvédelmi kérdőív adatait kellett számítógépen rögzítenem. A kérdőívet a veszprémi Csalán Egyesület készítette, 252 általános iskolás (7-8.) osztályos tanulónak, akik papíron, névtelenül válaszoltak a kérdésekre. A kérdések és a válaszok nagyon tanulságosak voltak. Voltak kérdések a klímaváltozásról, a víztakarékosságról, a háztartásban keletkező hulladékok mennyiségéről, és arról is, hogy általában mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért. Szerencse, hogy névtelen volt a kérdőív, és nem a tantestület kezébe került, hanem csak a környezetvédőkhöz, mert ha ez egy iskolai dolgozat lett volna, akkor többen kaptak volna 1-est, mint más jegyet. De nem is ez a legnagyobb baj, a tudást meg lehet szerezni. A baj az, hogy sok gyerek nem is érzi magát felelősnek a környezetért. És ezen sokkal nehezebb változtatni. Persze az oktatási rendszer mindkettőn segíthet: ismeretek átadásával enyhítheti a tudatlanságot, példamutatással és neveléssel pedig kialakíthatja a környezetvédelem iránti felelősségtudatot.

Persze az oktatás sokrétű, különböző tantárgyakra oszlik, és nem mindig egyértelmű, hogy pl. a klímaváltozásról milyen órán érdemes beszélni. Az éghajlat-változás fő oka a szén-dioxid, a metán és más üvegházhatású gázok légkörbe kerülése. A szén-dioxid keletkezés oka leginkább kémiai téma, de a metán nagy része az állattartásból származik, amiről biológiaórán lehet beszélgetni. A felmelegedés, az energia visszatartása fizika, a klímaváltozás hatásairól: megváltozott időjárásról, melegedő hőmérsékletről, az évszakok és éghajlati övek eltolódásáról, sarki jégolvadásról, elsivatagosodsáról pedig földrajzból tanulhatnak a gyerekek. A kérdőív többi témája: víztakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés, stb, még nehezebben skatulyázható be egy-egy tantárgy kereteibe. Éppen ezért a szakterületünk egyik szerzőjét, Tari Timit idézve felmerül a kérdés: Kinek a dolga? A kérdésre több megoldás is létezik. Én legalább hármat ismerek:

  1. Minden tanár elmondja a gyerekeknek a saját tantárgyához tartozó környezetvédelmi ismereteket. Technikaórán beszélgetnek pl. az újrahasznosításról, fizikaórán az energetikáról, kémiaórán a veszélyes anyagokról, a hulladékok lebomlásáról, biológiából tanulhatnak a gyerekek a védett, őshonos, vagy éppen tájidegen, invazív fajokról, földrajzból el lehet mesélni a klímaváltozás, savas eső, szmog okait és következményeit, stb. De akár más órákba is bele lehet csempészni egy kis környezetvédelmet. Pl. matematikából a százalékszámítási feladat lehet az (akár egy létező falu adataival is), hogy “Tavaly egy faluban … kg hulladék keletkezett, ennek …%-át gyűjtötték szelektíven. Idén … kg hulladék keletkezett, és 2-szer annyit gyűjtöttek szelektíven, mint tavaly. Hány %-át gyűjtötték idén szelektíven a hulladéknak?“, de nyelvtanórán is lehet környezetvédelmi szöveget diktálni a diákoknak, a helyesírásuk azon is ugyanolyan jól lemérhető, mint bármilyen más szövegen. Vagy pl. történelemórán is meg lehet említeni, hogy éppen mikor terjedt el a városokban a csatornázás, mikor volt az első londoni szmog, stb. És természetesen mindnkinek a saját szintjén kell megtanítani a környezetvédelmet. Óvodásoknak és alsó tagozatosoknak valahogy úgy, ahogy Palcsu-Doktor Angéla teszi a Föld Szigfrid és Kutica blogban, aztán felső tagozatban már jöhet a komolyabb megközelítés, de mindig a gyakorlati szemléltetés legyen a legfontosabb!
  2. A környezetvédelmet önálló tantárgyként is be lehetne vezetni az iskolában. Veszprémben az egyetemen már évek óta képeznek környezettan tanárokat, de vannak környezetvédelem tanár végzettségű bloggerek a Felsőfokon szakmai szerkesztői között is.
  3. Garay Klára javasolta a vele készült mai interjúban, hogy ne is legyenek tantárgyak, legyen egységes tudása a tanulóknak, így nem kellene a környezetvédelmet sem szétdarabolni különböző tantárgyakra. Ez a mai magyar oktatási rendszerben még kissé utópisztikusnak tűnik, de lenne értelme, hiszen az iskolán kívüli világ sincs tantárgyakra osztva, minden együtt, egymás mellett jelenik meg.

De akármilyen formában is kerül be az oktatási rendszerbe a környezetvédelem, nagyon fontos lenne ezeket az ismereteket is átadni a tanulóknak, lehetőleg a gyakorlatban is, és legyen az iskolában szelektív gyűjtő, madáretető, faültetés, energiatakarékos fényforrással világítsanak a folyosón, stb. hogy a gyerekeket az iskolában a környezettudatos szemlélet vegye körül, mert ez sokkal fontosabb a környezetvédelmi tényanyag bemagolásánál. Nem baj, ha a gyerek nem tudja pontosan, hogy a metán vagy a szén-dioxid az erősebb üvegházhatású gáz, de azzal igenis legyen tisztában, hogy mit okoz a klímaváltozás és mit tehet ő ellene! Így tehetne az oktatás hatékonyan a környezetvédelemért, így lehetne környezetvédő fiatalokat kinevelni, akik majd felnőttként nem dobják el a nejlonzacskót a parkban, nem tépik le a védett növényeket, nem járnak autóval, ha nem muszáj, szelektíven gyűjtik a hulladékot, energiatakarékos fényforrásokkal világítanak, megújuló energiát használnak, komposztálnak, víztakarékosan élnek, és segítenek visszafordítani az emberi tevékenység káros környezeti hatásait.

Kép: http://www.josuli.hu/pictures/108/a_joker.png

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

HOZZÁSZÓLÁS

Ha nem hagy nyugodni az, amit a cikkben olvastál, akkor nyugodtan írd meg kérdésed vagy észrevételed kommentbe. Így szerzőnk könnyen tud neked válaszolni.