Főoldal » Termálvíz kitermelés-Természeti környezet 1:0

Termálvíz kitermelés-Természeti környezet 1:0

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Egy a napokban megjelent hír (erdon.ro, index.hu) szerint a túlzott (legális és illegális) termálvíz kitermelés következtében szinte teljesen kiszáradt a Nagyvárad közelében fekvő Püspökfürdő termáltava.

A tó a Sebes-Körösbe ömlő, termálvízű Pece-patak felső folyásánál alakult ki. A környék hévizeiről már 1221-ben is említés történik, s a hely már a késő középkortól kezdve számontartott gyógyfürdő (hírnevének emeléséhez egy Szent Lászlóhoz köthető legenda is hozzájárult). A török időkben – és azt követően is – fürdőhely, majd a XIX. században a megnövekedett turisztikai-rekreációs igények hatására modernizálják. Mai hivatalos nevét (Május 1. fürdő) 1950-ben kapta, amikor is a kommunista adminisztráció a katolikus egyháztól elvette a fürdőt. Magyar nevét Schlauch bíboros-püspökről kapta, eredeti neve Szent László-fürdő volt (Nagyvárad és környéke a hagyomány szerint “Szent László földje”).

Ökológiai szempontból különleges hely.

Amellett, hogy egy melegvizes tó mindig különleges természeti értékkel bír, itt él az 1934 óta védelmet élvező hévízi tündérrózsa (Nymphea lotus forma thermalis), amelynek legközelebbi rokona a Nílus deltájában él és Európában csak itt őshonos. A tó olyan maradvány (reliktum) fajok egyetlen élőhelye, mint a bordás homorcsa (Melanopsis parreyssi) nevű csigafaj vagy a Racovita-kele (Scardinius Racovitzai) nevű halfaj. Itt él továbbá a kockás sikló (Tropidonotus Tessallatus), valamint több apró csigafaj, amelyek a hévizi tündérrózsával szimbiózisban élnek.

A vidék flóráját először Kitaibel Pál  kutatta 1798-ban, s a “magyar lótuszvirág” védelmét már a XIX. századi botanikusok is szorgalmazták. A virágot a költő Ady Endre is “megénekelte” “Pusztul a lótusz” címmel.

Ez a különleges ökoszisztéma az elmúlt években veszélybe került. A helyi környezetvédelmi szakemberek szerint a kiszáradást a környekbeli idegenforgalmi helyek (hotelek, motelek, panziók) túlzott termálvíz-igénye (fürdőzési és fűtési célzattal) idézte elő, de problémaként a palagáz-kitermelést is megemlítik. Az apadás mellett az elmúlt években előfordult, hogy a tó hőmérséklete 20 celsius fok alá süllyedt, 2012 februárjában pedig a tó be is fagyott. A szakemberek szerint további problémát jelentent az illegális hulladéklerakás, horgászat, növényszedés valamint az idegen fajok betelepítése.

Egy termálvízű tó vízszint- és hőmérséklet csökkenésére magyarországi példát is találunk, időben nem is kell messze mennünk, csupán néhány évtizedet. Az 1970-es évektől a bakonyi bauxitbányászat karsztvízkitermelése miatt kezdett rohamosan csökkeni a Hévízi-tó vízhozama. A ’80-as években a vízhozam az erdedeti felét sem érte el, majd 1989-ben egy kormányrendelettel a kritikus helyzetet megszűntették. 

A Hévízi-tó tehát megmenekült, “rokona” a Püspökfürdői-tó pedig megmentésre vár.

Csak remélhetjük, hogy a tavat kezelő Körösvidéki Múzeum tómentő erőfeszítései eredményt hoznak majd és sikerül megmenteni “Szent László-tavát”.

   …és nem utolsó sorban reméljük, hogy a Kárpát-medence-szerte virágkorát élő  termálvíz-üzlet szereplői és a helyi közigazgatási szervek is ráébrednek majd, hogy a termálvíz és a hozzá kapcsolódó ökoszisztéma véges, s hogy vannak fontosabb szempontok is mint az idegenforgalmi bevétel-maximalizálás.

Források:

Ismét kiszáradt a püspökfürdői tó

Veszélyben a püspökfürdői termáltó

http://index.hu/kulfold/2014/06/19/illegalis_termalvizfurasok_miatt_kiszaradt_a_puspokfurdoi_to/

http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2009&honap=8&cikk=10910

http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%BCsp%C3%B6kf%C3%BCrd%C5%91

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kitaibel_P%C3%A1l

http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9v%C3%ADzi-t%C3%B3

Vezérkép forrása:

http://www.szepkertert.hu/blog/150/vegveszelyben-a-puspokfurdoi-tavirozsa


MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.