Főoldal » Természetvédelem és vadgazdálkodás

Természetvédelem és vadgazdálkodás

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A múlt héten a 19. FEHOVA-n Semjén Zsolt bejelentette, hogy aláírták egy megállapodást a természetvédelmi és a vadgazdálkodási ágazat között, mely tartalmazza a vadászható fajok körét, az apróvadfajok vadászati idényét és foglalkozik egyes trófeák behozatalával. Ez a hír adta az ötlelet, hogy írjak a természetvédelem és a vadgazdálkodás kapcsolatáról, az érdekellentétekről és az érdekegyezésekről.

Kezdésként definiáljuk a vadászatot és vadgazdálkodást. José Ortega y Gasset spanyol filozófus és író a következőképpen fogalmazta meg a vadászat lényegét: „Vadászatnak nevezzük azt, amit egy állat tesz a célból, hogy elevenen vagy holtan hatalmába kerítsen egy másik állatot, amely egy, az övénél vitálisan alacsonyabb rendû fajhoz tartozik.” Gasset leírása is érzékelteti, hogy a vadászat nem csak az ember által kitalált “úri passzió”, hanem a természet veleszületett és szerves része. Vadászik a farkas is a zsákmányára, és vadászott az ősember is, hogy társaival életben maradhasson. Hogy magyar véleményt is szerepeltessek, álljon itt gróf Széchenyi Zsigmond író, vadász vélekedése is: “A vadászat: vadűzés és erdőzúgás. De több erdőzúgás!”

A vadgazdálkodás a vadászatnál egy sokkal tágabb fogalom, ami magában foglalja a vadon élő állatok és élőhelyeik védelmét, a vadkárok minimalizálását, a téli etetéseket, a kártevők, betegségek elleni védekezést, a megfigyeléseket, kutatásokat, illetve a vadak hasznosítását, szabályozását, gyérítését is.

A természetvédelem és a vadgazdálkodás között mindig voltak (és lesznek) érdekellentétek, ezek tárgyalása után térek rá az érdekazonosságokra.
1./ Fajok védetté nyilvánítása, védettségi listán tartása – mindkét fél érdeke lenne, hogy a különböző fajokról pontos állományadatokkal rendelkezzen.
2./Betelepülő állatfajok megítélése
3./Korábban betelepített vadfajok megítélése – a muflont (Ovis gmelini musimon) a XX. század elején telepítették be, jelenléte a védett területeken (jelentős rágása és taposása miatt) nem kívánatos.
4./ A vadállomány nagyságának hatása az élőhelyekre, az okozott károk megítélése – a vadállomány sűrűségének összhangban kell lennie az erdő- és mezőgazdálkodás, valamint a természetvédelem érdekeivel.
5./ A vadetetéssel járó flóraszennyezés kérdése védett területeken – a takarmánnyal bekerülő gyomok veszélyeztethetik a védett növények létét.
6./ Nagy tömegű apróvad kibocsátás ökológiai és etológiai hatásai – nem vitás, hogy a zárt téren nevelkedett fácánok kevésbé életképesek, a ragadozókal, betegségekkel szemben kevésbé ellenállóak, mint vadon nevelkedő társaik.
7./ Vadászat zavaró hatásai (zaj, taposás, szemetelés) – személyes véleményem szerint a (nem) szemetelés intelligencia kérdése, a zaj és a taposás pedig a túrázók, kirándulók részéről is meglévő probléma.

És most az érdekazonosságok:
1./ Korszerű természetismereti tudatformálás – mindkét fél érdeke, hogy felnőjön egy olyan generáció, amely sajátjának érzi a természetet, és éppen ezért természetesnek kezeli annak védelmét, és ésszerű használatát.
2./ A diverz élőhelyszerkezet megtartása (visszaállítása) – minél változatosabb az élőhely, annál összetettebb az élővilága is. A természetvédelem egyik fő célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése.
3./ Az állatbetegségek megelőzése, visszaszorítása
4./ A vadorzás elítélése
5./ Szervezett ökoturizmus támogatása – mindkét fél számára zavaró lehet a szervezetlenül “bóklászó” turista (gondoljunk csak arra az esetre, ha a kiránduló egy hajtóvadászatba csöppen, vagy egy fokozottan védett területre téved)
6./ Kutatások támogatása
7./ Környezetbarát ipar és mezőgazdaság kialakítása
8./ Tűzvédelem biztosítása
9./ Gyűjtési szenvedély elutasítása
10./ Vadállat – háziállat kereszteződésének megakadályozása

A fentiekből kitűnik, hogy a természetvédelem és vadgazdálkodás együttműködésére a természet érdekében szükség van. Reményeim szerint a jövőben a szakágak képviselői félretéve a múltbéli összetűzéseket és a sérelmeket, összefognak annak érdeében, hogy még unokáink is űzhessék a vadat, és hallgathassák az erdőzúgást.

Bejegyzésem írásához felhasználtam Prof. Dr. Faragó Sándor: A vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatrendszere Magyarországon című vitaanyagát.
A kép forrása: http://jomagyararu.hu/magyar-vad-es-vadhus/vadhus/vadon-elo-vadak-es-termekeik

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.