Főoldal » Tiszta energia?

Tiszta energia?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Az energia mindennapi életünk fontos része. Szoktunk néha beszélni “tiszta” vagy “zöld” energiáról. Ezek pontatlan, de szemléletes kifejezések. Az energia ugyanis nem lehet tisztább vagy szennyezettebb attól, hogy honnan származik. Legfeljebb az előállítása és a felhasználása szennyezheti a környezetet. Minél kevésbé szennyez, annál “tisztább” és “zöldebb” energiáról beszélünk. Persze a legtisztább energia az, amit nem is kell megtermelni.

A mellékelt képen egy szélerőműpark és a Nap látható. (A kép a http://4.bp.blogspot.com/_PZjcNSGWpT0/Su8oVwuTAyI/AAAAAAAAACo/GXnKi_UiQyU/S692/energia_eolica.jpg oldalról származik, Google képkeresőbe írtam be az “energia” szót.) Talán ez a két legtisztább energia. A legkevésbé tiszta pedig a hagyományos fosszilis energiahordozók használata. Másik hátrányuk az, hogy nem megújulók, tehát elfogynak. A tiszta és a megújuló energia nem feltétlenül ugyanaz, de nagy az átfedés köztük: a megújuló energia általában tisztább.

Az energiát leginkább 3-féle formában használjuk: hőenergiaként, elektromosság formájában, és járművek meghajtására.

A hőenergiát jelenleg csaknem kizárólag égetésből nyerjük. Pedig van más módja: kihasználhatjuk a Föld hőjét is. Ezt hívjuk geotermikus energiának. Fűthetünk termálvízzel is (a központi fűtéshez hasonlóan, amely szintén meleg víz keringetésével fűti az épületeket), de ahol nincs termálvíz, ott is kihasználhatjuk a Föld hőjét egy hőszivattyúval. Ez is melegvizes fűtés, csak mi tápláljuk a vizet a rendszerbe. Egy hosszú csövön lemegy a víz, felmelegszik, majd feljön. Fűtünk vele, közben kihűl, és visszamegy a felszín alá.

Szintén vízmelegítéses fűtés a napkollektoros rendszer is. A Nap energiája is tiszta, megújuló energia. A napkollektort sokan keverik a napelemmel. Az a különbség, hogy a napkollektor hővé, a napelem elektromos árammá alakítja a napsugárzást. A napkollektor tehát fűtésre, a napelem pedig áramtermelésre jó. A napkollektor felmelegszik, leadja a hőjét a víznek, és ez a meleg víz kering az épületben. Akkor is működik a kollektor, ha nem süt a nap (pl. esős, ködös időben), de éjszaka, a sötétben természetesen nem. De a víz olyan magas hőmérsékletre melegszik napközben, hogy éjjel nem hűl ki.

Az égetésnek is van jobb módja, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése. Szén, kőolaj vagy földgáz elégetése esetén szén-dioxidot juttatunk a légkörbe, ami fokozza az éghajlat-változást. (Az éghajlat-változás népi neve: “globális felmelegedés”, ami annyiban igaz, hogy a Föld átlaghőmérséklete melegszik. De nem csak az átlag nő, hanem a szórás is, ezért egyáltalán nem biztos, hogy mindig, mindenhol melegebb lesz. Inkább az a legjellemzőbb, hogy gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási helyzetek.) Ha fát vagy biomasszát égetünk, akkor is szén-dioxid keletkezik az égéskor, de csak annyi, amennyit a növény felvett a légkörből, így összességében sem több, sem kevesebb szén-dioxid nem lesz a légkörben.

Az elektromos áramot eddig nagyrészt erőművekben termelték. Hőerőműben vagy atomerőműben. A hőerőműben elégetik a fosszilis energiahordozókat, ezzel vizet melegítenek, gőz keletkezik, a gőz meghajtja a turbinát, a turbina megforgatja a generátort, és a generátor termeli az áramot. Az atomerőmű annyiban más, hogy nem égetéssel, hanem nehéz atommagok kettéhasításából származó energiával melegítik a vizet. A hagyományos, széntüzelésű erőmű a szén-dioxid miatt szennyezi a környezetet. Az atomerőmű összességében kevesebb szennyezést bocsát ki, de a nagy aktivitású (tehát nagy mértékben sugárzó) hulladékok elhelyezésére még csak ideiglenes megoldások vannak.

Az elektromosságot is előállíthatjuk tisztábban. Szél- vagy napenergiával. A szélkereket más néven szélerőműnek vagy szélturbinának hívják. Abban különbözik egy hagyományos erőműtől, hogy kisebb, olcsóbb, a működése nem szennyezi a környezetet, és nem vízgőz, hanem szél hajtja a turbinát, vagyis a lapátkereket. Akkor működik, ha fúj a szél, de egyes helyeken, pl. a Dunántúl északi részén (a Balatontól északra szinte bárhol) annyi energiát termelhetünk vele szeles időben, hogy szélcsendben is megoldható az áramellátás. Ehhez csak tárolni kell a megtermelt energiát.

Mivel Veszprémben élek, és városunkat leginkább arról ismerik a turisták, hogy itt mindig fúj a szél, teszek egy kis kitérőt, és megmagyarázom a jelenséget. A Balaton vize párolog. Ez felszálló áramlást okoz a légkörben. Az áramlat szétterül, nekiütközik a Bakonynak, ott leadja a csapadékot (ezért esik gyakrabban a Bakonyban, mint Veszprémben), és leszáll. A talaj közelébe érve az áramlásnak még mindig marad energiája, ezért az egyetlen lehetséges irányba halad: a Balaton felé. Így bezárul a kör. Veszprém kb. félúton van a Bakony és a Balaton között, ezért itt mindig fúj a szél. Legtöbbször északi, északnyugati szél, a Bakonytól a Balaton felé. Ezért alkalmas városunk környéke szélerőművek telepítésére.

A napenergia szintén használható áramtermelésre, napelem formájában. A napelemekről, azok megépítéséről már itt is született egy színvonalas írás. A napelem elektromossággá alakítja a fényt. Természetesen éjjel nem működik, de a nappal felvett energia éjszakára is kitart.

A járművek hajtására még mindig benzint vagy gázolajat (légi jármű esetében kerozint) használunk a leggyakrabban, vagyis fosszilis tüzelőanyagok robbanásszerű elégetéséből nyerünk mozgási energiát. A fosszilis tüzelőanyagok sok szén-dioxidot termelnek, és előbb-utóbb elfogynak (egyesek szerint a kőolaj és a földgáz már néhány évtizeden belül elfogyhat), ezért érdemes átállni alternatív energiaforrásokra, pl. elektromosságra (legjobb, ha napelemmel termelünk áramot), biodízel vagy bioetanol hajtásra (ezekből csak annyi szén-dioxid keletkezik, amennyit az üzemanyag alapjául szolgáló növény felvett a légkörből), esetleg hidrogénre (ami még nem terjedt el a hidrogén ára, előállításának és tárolásának nehézségei miatt, de tiszta, mert az égéséből csak víz keletkezik).

Érdemes tehát a hagyományos, fosszilis energiaforrásokat mással helyettesíteni,  és takarékoskodni az energiával, így nem szennyezzük a környezetet, megőrizhetjük a természet egyensúlyát.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.