Főoldal » Veszprém védett sziklái

Veszprém védett sziklái

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Kivonat a veszprémi önkormányzat tavaly februári ülésének jegyzőkönyvéből:

8. napirendi pont
Helyi védett természeti területté nyilvánításról szóló önkormányzati rendelet megalkotása

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése védetté nyilvánította
– a Benedek-hegyet
– a Kálvária-dombot
– az Ördögsziklát
– a Sintér-dombot
– és a jutaspusztai szikla alakzat elnevezésű területet.

Forrás: http://vehir.hu/helyi_hirek/2011-02-23/kozgyulesi_hatarozatok.html

A képen a legnagyobb szikla, a Benedek-hegy látható, arról külön blogbejegyzést írok majd. (Kép: http://www.egete.hu/userpics/6e39f0ee1177b7a9e0a0f09380751923.jpg) A Kálvária-dombról már írtam, most a többivel foglalkozom.

Miért védettek ezek a sziklák?

Leginkább azért, mert természetes karsztos képződmények (Veszprémben dolomitos karszt van). A karsztos területeken mindig fontos ivóvízbázis van: a karsztvíz a legtisztább, de egyben a legsérülékenyebb is, ezért védeni kell a felette lévő karsztos sziklákat. (A veszprémi karsztvíz kalcium – és magnéziumtartalma élettanilag is jótékony hatású.) A sziklák természetes sziklagyepes növényzete miatt is fontos a védelem.

A jutaspusztai szikla védelme azért is nehéz, mert azon a környéken katonai lőtér található (régebben még a szovjet és a magyar katonák is használták, most teljes egészében a magyar hadseregé, NATO hadgyakorlatokat is szoktak ott rendezni), és rendszeres raliversenyek vannak (Veszprém rali minden évben, és Mikulás kupa, az év utolsó raliversenye, szintén minden évben), így a szikla veszélyben van, tehát hivatalosan is védelem alá kellett helyezni.

Az Ördögszikla, más néven Ördögrágta-kő Csatárhegy közelében található, árvalányhaj és kosborfélék is élnek ott. A kosborfélék az orchideák közé tartoznak, a legtöbb orchidea a trópusokon él, de a kosborfélék nálunk is őshonosak és védettek. Az árvalányhajjal régebben kalapot is díszítettek, ma már egyre kevesebb helyen láthatjuk, ezért védett. Szintén őshonos növény.

A Sintér-domb az állatkert és a Vár között található a Séd partján. Az állatkert a Fejes-völgyben van, a völgyet a Gulya-domb és a Sintér-domb határolja. A Sintér-domb csaknem teljesen beépített terület, ezért szorul védelemre. A Séd partján végighaladva érdemes megnézni az állatkert közelében ívelő völgyhidat. Alatta folyik a Séd, lépcsőn juthatunk fel a tetejére. 1938-ban épült, felújítása folyamatban van. (Sajnos a veszprémi öngyilkosságok többségét a völgyhídról leugorva követik el, ezért a felújítást úgy próbálják megoldani, hogy a műemlékvédelmi szempontokat is figyelembe vegyék, a belváros és a Dózsaváros közti forgalmat is elbírja a híd, és az öngyilkosok se tudjanak onnan leugrani.) A Séd partjától távolabb van a Szikla, egy titkos katonai létesítmény a Sintér-domb belsejében. Sokáig fontos szerepe volt a magyar légierő működésében.

Veszprém legtöbb védett értéke (Szerelem-sziget, Benedek-hegy, Sintér-domb, Betekints völgy, régi vidámpark) a Séd völgyében található, részben azért, mert meg kell őrizni a karsztos területeket, részben a Séd védelme miatt, de több hely várostörténeti okokból is védett. Veszprém ugyan a Bakonyhoz tartozó, a Bakonyt a Balaton-felvidékkel összekötő Veszprémi-fennsíkon épült, de a fennsíkon több kisebb-nagyobb kiemelkedés is van, ezért büszkék rá a veszprémiek, hogy 5 dombra épült a város. (A terepviszonyok egyenetlenségét tovább fokozza a Séd völgyének mélysége.) A dombok és a fennsík anyaga is dolomitkarszt. Érthető hát, hogy miért van ennyi védett szikla Veszprémben.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.