A villámárvizek általában hegy és dombvidéki területeken alakulnak ki, gyors lefolyásúak, konvektív viharok (heves zivatarok, felhőszakadások) kísérőjelenségei. Az angol nyelvű szakirodalom „flash flood”-ként emlegeti, utalva gyors lefolyására. Magyarországon a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja vezette be a fogalmat és végzi a témakör kutatását. (http://www.flashflood.hu)

A jelenség meghatározója a rövid idő alatti (akár 10 perctől 6 óráig terjedő időintervallumban) nagy mennyiségű vízszállítás – kis keresztmetszeten. Természetükből, dinamizmusukból adódóan rövid idő alatt jelentős kárt okozhatnak az infrastruktúrában, épületekben és a mezőgazdasági termelésben is. Az előrejelzések szerint a villámárvizek a 2020-as évek Európájában egyre nagyobb számban jelennek majd meg és ezáltal egyre több kárt okoznak majd.

Előrejelezhetőségük szinte lehetetlen, hiszen a kiváltó ok általában egy lokálisan jelentkező, szélsőséges időjárási esemény (ez egyébként lehet akár egy markáns melegfront okozta gyors hóolvadás is).

Kialakulásuk viszonylag ritka (elsősorban a tavaszi és nyári hónapokban fordulnak elő) és többnyire kis vízgyűjtőterületet érintenek.

Milyen természeti és antropogén feltételek segítik kialakulásukat?

Természeti tényezők:

Elsőként a klímaváltozást érdemes megemlíteni. Egyre gyakoribb megjelenésük a globális éghajlatváltozáshoz is köthető, hiszen a változó klímán egyre gyakoribbak az extrém csapadékmennyiségek, lokálisan és akár igen rövid idő alatt is. A jelenség Magyarországon a 2000-es évek eleje óta láthatóan sűrűsödik. Elég csak a 2005. áprilisi mátrakeresztesi árvízre, vagy 2010 észak-magyarországi árvizeire gondolnunk (pl. 2010. májusában Miskolc Diósgyőr városrészében okozott árvizet a Szinva-patak, de ebben az időszakban szinte az összes Borsod megyei patak kilépett a medréből).

A villámárvíz kialakulásának esélyét növeli, ha az intenzív csapadékhullásnak kitett területet nagyrészt vízzáró kőzetek fedik. Ilyenek a magasabb agyagtartalmú vagy a vulkanikus kőzetek. Ilyen kőzetek fedik pl. a Bükk fő tömegének kivételével szinte az egész Északi-középhegységet. (Ezért is hallhatunk a híradásokban csapadékosabb, zivataros nyarakon elsősorban zempléni, mátrai, börzsönyi stb. patakok hirtelen és gyors árvizeiről.) A mészkőhegységek (pl. a Bükk, a Mecsek középső és keleti vonulatai és a Villányi-hegység) többnyire rendzina típusú talajjal fedettek, amelynek kicsi a víztározó képessége. Ellenhatásként viszont a mészkő (és kisebb részben a dolomit) harántrepedései elősegítik a víz mélybe áramlását és ez a geológiai tényező némileg csökkenti a villámárvizek kialakulásának valószínűségét.

A terepi adottságok is meghatározóak. Az élénkebb domborzat, a nagy lejtőszögű felszín is segíti a villámárvizek létrejöttét. Egy vízfolyás felső szakaszán, nagy esésű, mély völgyben a víztömeg a völgy alját tölti ki, azonban amint az árhullám kis esésű, közel sík területre ér, a lelassult vízfolyás kilép a medréből. A kanyargós-fonatos mederrajzolat is – a vízfolyás lassításával – kedvez az árvizek kialakulásának.

A felszínborítottság, a talajvastagság, a talaj fizikai jellemzői is mind befolyásolják egy terület „vízvisszatartási” képességét (kopár felszínen, vékonyabb talajtakarón vagy tömörebb állagú talajon gyorsabb a lefolyás, ezáltal az árvíz „esélye” is megnő).

Antropogén tényezők, avagy az ember felelőtlensége.

Talán az emberi tényező az, ami a leginkább képes fokozni egy-egy villámárvíz pusztító hatását.

Ilyen a vízfolyások, patakok medreinek rossz állapota. A korábban ritkán jelentkező árvizek után ugyan történtek helyreállítások, de a karbantartások (egyáltalán a patakmedrek tisztítása) azonban számos esetben elmaradtak. Az árvizek szüneteiben eltelt évek folyamán a mederkeresztmetszetek általában leszűkültek (feltöltődtek vagy feltöltötték őket pl. hulladékkal) és így a meder már nem képes fogadni és levezetni a következő, nagyobb árvizet.

A vízfolyások ártereire történő építkezés, amely sok-sok évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna (a régebbi korok emberei előrelátóbbak voltak….).

Az erdők kiirtása a vízgyűjtő területen és ezzel a növényzet vízvisszatartó és árvíz-levezetést késleltető hatásának felszámolása.

Az árvízvédelmi berendezések eltulajdonítása és rongálása.

A védekezési lehetőségek a villámárvizek fent leírt természete okán is nagyon korlátozottak, azonban a megelőzés lehetőségei már lényegesen kedvezőbbek. Ilyenek a vízfolyások medreinek rendszeres tisztítása, karbantartása, építési tilalom az árterületeken/a vízfolyások közvetlen közelében, átmeneti tározók építése a „többletvíz” befogadására – bár ez utóbbi igen költséges, a közvetett haszon (rekreációs hasznosítás, ivóvízbázis létrehozása) ellenére is.

Az azonban már most látható, hogy változó éghajlatunkon a nyári félév extrém zivatarai, felhőszakadásai mind gyakoribbá válnak majd, ezért is szükséges jobban odafigyelnünk hegy és dombvidéki vízfolyásaink és csapadékvíz elvezető hálózatunk állapotára. Való igaz, hogy a szükségtározók, záportározók építése költséges állami beruházásokat igényelne, de a települések vízelvezető árkainak, a településen átfolyó patak medrének tisztán tartása már az adott közösség felelőssége is. Ez utóbbi és az árterekre való építkezések (és engedélyezésük) is azt mutatja, hogy – ha nem is mindenhol és minden esetben- de településeink és a magyar táj kicsit gazdátlanná váltak az elmúlt évtizedekben. Nagyapáink idejében egy átlagos falu közterületeinek szükségszerű karbantartása még természetes közösségi feladat volt…és ma?

Források:

http://www.flashflood.hu/Bevezeto.html

http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/27/dolgozatok/04balint_gabor.htm

http://www.muszakiforum.hu/?fejezet=5&cid=84021&wa=EPIRSS1127

http://www.bautrend.hu/index.php/2010-szeptember/3111-kora-nyari-arvizek

http://www.afoldgomb.hu/egyszervolt/484-ar-emelkedes#

A vezérkép forrása:

http://zalaihirlap.hu/cimlapon/20100516_iteletido_korkep/15  (MTI Fotó: Vajda János – a kép 2010. májusában készült Miskolc belvárosában)

További képek forrásai:

http://www.origo.hu/idojaras/20100506-heves-zivatarok-alakultak-ki-az-orszagban.html

http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/1005/Vihar201051611547/gallery.xml&rovat=itthon

http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/1005/Vihar201051611547/gallery.xml&rovat=itthon

http://www.koh7.hu/6_szerkeszto/01_kosdi/100606_arviz/arviz.html