Főoldal » Vörösiszap-katasztrófa: Újra él a Marcal folyó

Vörösiszap-katasztrófa: Újra él a Marcal folyó

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Újra feléledt a Marcal. A növény- és állatvilág, valamint a víz jelenlegi állapota jó. Ezt állapították meg a vörösiszap-katasztrófa által sújtott Marcal folyón a győri Reflex Környezetvédő Egyesület mérései – jelezte Lajtmann József programvezető keddi sajtótájékoztatóján Győrött – írja a népszava online.

A vörösiszap-katasztrófa annak idején elsődlegesen a Torna-patakba került, azonban a szennyeződés semlegesítése alapvetően a Marcal-folyóban történt meg. A már semlegesített víz a Marcalból a Rábába, majd a Mosoni-Dunába és végül a Dunába érkezett. A semlegesítés hatására az elsődleges tapasztalat az volt, hogy mind a lúg, valamint nehézfémek tekintetében sikerült lokalizálni a problémát.

A kiömlő vörösiszap semlegesítésére savat és gipszet alkalmaztak.  A gipsz hozzáadása, pH csökkentése mellett az egyéb káros anyagok kiülepesedését is segítette. A beavatkozások hatékonyságát azzal növelték, hogy a Torna és a Marcal-folyó több pontján is fenékküszöböket építettek. A fenékküszöbök segítségével felgyorsult a káros anyagok kiülepesedése,  így fokozatosan csökkent a koncentrációjuk a továbbhaladó vízben. 

Az ártalmatlanítások segítségével a Marcal alsó szakaszán a vízminőség elérte a 7-es pH értéket már néhány hónappal a katasztrófa bekövetkezte után. A folyónak az volt a nagy szerencséje, hogy vizét a szennyezésben érintetlen bakonyi patakok vize táplálta. Ennek hála a növény- és állatvilág gyorsan visszatelepült. Regenerálódott a természet – állapította meg Lajtmann József.  

A győri Reflex Környezetvédő Egyesület a 95 kilométer hosszúságú folyón tudományos intézményekkel és szakmai szervezetekkel együttműködésben végzett méréseket. Eme fontos környezetvédelmi programjukhoz nem kevesebb, mint 2 millió 77 ezer forint támogatást nyertek a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás pályázatán.

A tapasztalatokat összegezte a Reflex, amely ezek segítségével javaslatokat is készít egyebek között a folyó vízminőségének további védelmére és a haltelepítés érdekében. Eddig süllőket telepítettek már a Marcalba, de a Reflex jobbnak látná a csuka telepítést az adott természeti környezetben – jegyezte meg a projektvezető. A Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásához a civil egyesület 10 százalékos önrésszel tudott hozzájárulni.

Kapcsolódó tartalom: 

Tagadták bűnösségüket az ajkai timföldgyár hidrátgyártó üzemének vezetői a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper tárgyalásának harmadik napján, szerdán a Veszprémi Törvényszéken.  

Vezérkép 

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.