Főoldal » Egy ötlet és néhány kérdés

Egy ötlet és néhány kérdés

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Én ugyan már főleg csak olvasó vagyok itt, bár az imázsblogomat még nyárig használom, oda teszem fel majd a sajtóközleményeket, de mégis vannak ötleteim. Ezt az ötletemet már tavaly nyáron elküldtem a főszerkesztőségnek, de nem kaptam rá semmilyen választ, ezért most kíváncsi lennék olvasóink és bloggertársaim véleményére, hogy lenne-e igény ilyesmire.

Lehessen adott témában cikket megrendelni a bloggerektől! Nem sajtóközleményre vagy imázsblogra gondolok, hanem ez egy tanácsadásszerű funkció lenne. Ha pl. valakit érdekel, hogy milyen betegségei lehetnek a szilvafának, az rákattint a főoldalon a „cikk megrendelés” gombra (ami még nincs, de szerintem egy ilyen gombbal működn ez a legegyszerűbben), beállítja a szakterületet (pl. agrár), szakágat (pl. kertészeti növényvédelem), és beírja szövegdobozba a témát (pl. szilvafa betegségei). Így eljuthat a megrendelés az adott szakterület/szakág bloggereihez, akik eldöntik, hogy ki írja meg a cikket. Ezzel látogatottságot is növelhetünk (a megrendelő biztos elolvassa a megrendelt cikket, és talán attól a szerzőtől is ezt-azt, ha tetszett a cikk, így felkeltjük az érdeklődést a Felsőfokon iránt), és talán még kereshetünk is vele, ha elkérünk a megrendelt cikkért egy jelképes összeget, de akár ingyenes is lehet a szolgáltatás. (Javaslat: regisztrációval ingyenes, anélkül fizetős.) Így jól jár a blogger is, mert van igény a cikkeire, jól jár az olvasó is, mert arról olvashat, amiről érdekli, és ha ennek pénzügyi vonzata is lenne, akkor jól járna a Felsőfokon is és a blogger is, mert a cég is és a cikk szerzője is kapna ebből pénzt. Tehát mindenki jól járna vele.

Nekem is lennének kérdéseim néhány szakterületen, a teljesség igénye nélkül.

  • Bölcsészettudomány területen:
    • A “magyarázni” egy nagyon érdekes szó. Mit is jelent ez a szó? Valamit mások számára szavakal érthetővé tenni. Azt értjük, amit elmagyaráztak nekünk. És csodálatos módon benne van ebben a szóban a mi népünk, nyelvünk neve, a magyar. Mi magyarok azt értjük, ami magyarul van. Ezt is kifejezi ez a szó. És kíváncsi lettem, hogy más népek is beleteszik-e akár a saját nevüket, akár a “magyar” szót a “magyarázni” szóba. Hát nem! Pl. angolul a saját nevük, az angol: English, A magyar: Hungarian, magyarázni: explain. Nem is hasonlít egyik nép nevére sem. És ezt végigjátszottam a Google fordítóban az összes nyelvvel, és nem találtam egyezést! (A nem latin betűs nyelvekben csak az íráskép alapján kerestem a hasonlóságot, de nem volt.) Egyedülálló lenne ez a szó? Ha igen, miért? És miért éppen a mi nyelvünk ilyen kifejező? Más nyelvek miért nem teszik bele saját magukat ebbe a szóba?
    • Még mindig bölcsészet: a magyarok eredete. Az iskolában még úgy tanultam, hogy finnugor nép vagyunk, és 7 törzsből származunk. De újabban megint kezd felerősödni a török és távol-keleti rokonság elmélete, főleg jobboldali körökben. A nyelvünkben is szép számmal vannak finnugor és török szavak is. (Az is megérne egy elemzést akár a Bölcsészettudomány, akár a Társadalomtudomány területen, hogy miért hit kérdése újabban a származásunk, és miért függ pártállástól, hogy ki melyik elméletnek hisz.) Genetikailag viszont a legújabb kutatások szerint az ukránokhoz és lengyelekhez állunk közel (tehát nem a mongol-török rokonsághoz, és nem a finnugorokhoz). Finnországban állítólag már tanítják is, hogy (a nyelvrokonság ellenére) etnikai rokonság nincs köztünk. De a japánok, akiket mi nagyon távoli népnek gondolunk, rokonnak tartják a magyarokat. Az erdetmondáink pedig a hunokkal rokonítják a magyarokat. Én ebben nem foglalnék állást, mindegyik elméletnek vannak hívei, bizonyítékai. Csak annyit kérdezek: Miért ragaszodik mindegyik elmélet az egységes származáshoz? A hivatalos finnugor elmélet szerint is 7 törzsből, más elméletek szerint pedig 10-12 törzsből származunk. Ha ennyi törzsből eredünk, és ennyiféle eredetre van több-kevesebb bizonyíték (a finnugor nyelvrokonságra is, a török és távol-keleti rokonságra is, és az ukrán-lengyel génekre is), akkor miért nem jutott eszébe még senkinek, hogy kevert nép is lehetünk? Az egyik törzs török, a másik mongol, a harmadik finnugor, a negyedik ukrán-lengyel, az ötödik japán, a hatodik hun, stb. Így érthető lenne, hogy miért van mindegyik elméletre bizonyíték, és miért nem tökéletes egyik sem. Miért is ragaszkodik mindenki az egységes eredethez? Mi zárja ki a kevert származást?
  • Divat és szépség területen:
    • Miért változik évről évre a divat? Anyagi érdekeken kívül van-e ennek más, gyakorlati oka is?
    • Még mindig ezen a területen, de akár az Orvos- és egészségtudomány terület pszichológia és/vagy táplálkozástudomány szakágában is felmerülhet a kérdés: Miért félnek a nők jobban az elhízástól, mint a férfiak? Ha egy nő kigömbölyödik, akkor mondhatja, hogy “Nem híztam el, csak terhes vagyok!”, de egy férfinak nincs mire hivatkoznia. Mégis jobban félnek az elhízástól a nők, mint a férfiak.
  • Hittudomány területen:
    • A világon sokféle vallás van. Keresztény, zsidó, iszlám, stb. És ezek még csak az egyistenhívő vallások. De vajon ugyanabban az Istenben hisznek? Vagy mind másikban? Ha mind másban, melyik az igazi és miért? Ha mind ugyanabban, akkor miért ennyire más a felfogásuk, miért ennyire mások az előírásaik, szertartásaik? És mi a helyzet a többistenhívő vallásokkal, pl. hinduizmussal? Melyik istenük felel meg a keresztény Istennek? És a többiek kinek felelenek meg a kereszténységben?
    • De a kereszténységgel kapcsolatban is vannak provokatív kérdéseim. Pl. ha a Bibliában benne van, hogy “Ne ölj!”, akkor miért is voltak keresztes háborúk és inkvizíció? Nem álszentség ez? És hogyan is történt a “szeplőtelen fogantatás”? (Azt mindenki tudja, hogy a hagyományos fogantatás esetén melyik testrész melyikkel érintkezik, és hogyan lesz ebből gyerek. Ez a folyamat érdekel hasonló részletességgel a szeplőtlen fogantatás esetén is.)
  • Informatika területen:
    • A hardver és szoftver közötti kapcsolódás mikéntje érdekelne. Nem is tudom pontosan megfogalmazni a érdésemet, ezért inkább egy példával szemléltetném. Ha leütök egy billentyűt, akor a hardvert (a billentyűzetet) működtetem, mégis a szoftver (pl szövegszerkesztő) írja ki a betűt a képre. Ha kinyomtatom, akkor megint a hardvert (egeret) mozgatom először, de a kattintással már a szoftvernek (szövegszerkesztőne) adok utasítást, de a végén megint a hardver (a nyomtató) végzi el a feladatot. Tehát egyszer a hardver irányítja a szoftvert (pl. ha nyomkodom a billentyűt), máskor a szoftver irányítja a hardvert (pl. nyomtatáskor). De hogyan megy át az információ a hardverből a szoftverbe és vissza? Milyen kapcsolat van köztük? Hogyan tudja az egyik a másikat irányítani?
  • Művészet és kultúra területen:
    • Hogyan dönhető el valakiről egyértelműen és objektíven, hogy nagy művész-e vagy sem? Van-e egyáltalán objektív mérce? Ha igen, mi az? Ha nem, akkor miért éppen azokat a művészeket tanítják az iskolában (irodalomból, énekből, művészettörténetből), akiket tanítanak? Fontos-e a közérthetőség? Fontos-e a népszerűség? Fontos-e az, hogy életében vagy halála után lesz-e népszerű a művész? Fontos-e a hibátlanság (pl. hogy a versben mindig kijöjjön a szótagszám, a zenében ne legyenek hamis hangok, a festményen helyes legyen a perspektíva, stb.)? Melyik miért fontos vagy miért nem fontos? És ha ezek nem fontosak, akkor mi a fontos?
  • Oktatás szakterületen:
    • Annak idején, amikor beiratkoztam az egyetemre (1999-bn Veszprémben), akkor még csak 2 kar volt: Tanárképző Kar és Mérnöki Kar. (Most már nem is Veszprémi Egyetem a neve, hanem Pannon Egyetem, és nem is 2 kar van, hanem 5.) És azért nem mentem a Tanárképző Karra, mert úgy éreztem, hogy az osztályzáshoz, számonkéréshez nem vagyok elég vérszomjas. Így maradt a Mérnöki Kar, azon belül is a környezetmérnöki szak. De mostanában minden pedagógus ismrősömtől azt hallom, hogy sokkal jobb érzés 5-öst adni, mint 1-est, pedig diákként fordítva gondoltam (annak ellenére, hogy jól tanultam). Kérdés: Miért van az iskolákban osztályzás, számonkérés, és létezik-e számonkérés nélküli iskolatípus? Milyen jegyet jobb érzés adni, és ha tényleg 5-öst jobb adni is (nem csak kapni), akkor miért érezhettem úgy diákként, hogy a tanárok jobban szeretnek 1-est adni?
    • Még mindig az Oktatás szakterületnél maradva: Mikor szűnik meg az iskolákban az a nem egyenrangú viszony, hogy a pedagógusok tegezik a tanulókat, de a tanulók nem tegezhetik őket vissza, hanem magázniuk kell a pedagógusokat? Mikor érjük el azt, hogy kölcsönös legyen a viszony? (Óvodában és általános iskolában a kölcsönös tegezést javasolnám, középiskolában és a felsőoktatásban pedig szabadon dönthetnének a tanárok a kölcsönös tegezés és a kölcsönös magázás között.)
  • Társadalomtudomány területen:
    • Szükség van-e államra? Ha igen, miért? Ha nem, miért vannak államok és mi lehetne helyettük?
  • Természettudomány területen:
    • Csillagászatban feltűnt nekem néhány dátum, és feltűnt egyfajta szimmetria. Gyanús nekem ez a nagy “középen állás“. Az Univerzum korát különböző kutatások 12-15 milliárd évre becsülik, és ugyanezen kutatások szerint a hátra lévő idő is kb. 12-15 milliárd év. Hasonlóképpen: a Föld és a Naprendszer kora 4-5 milliárd év, és a kutatók szerint kb. 4-5 milliárd év van még hátra. Mi okozza ezt a nagy “középen állást“, hogy éppen most vagyunk az Univerzum és a Naprendszer élettartamának is a közepén?

Frissítések, új kérdések 2014.02.04:

  • Gazdaság és üzlet szakterületen:
    • Mindenki tudja, hogy a nettó és a bruttó fizetés nem ugyanaz. Senki nem kapja meg a bruttó fizetését, mert levonnak belőle ezt-azt (adókat, járulékokat), ezért a nettó, amit el lehet költeni, kevesebb, mint a bruttó. De a munkáltatónak sem annyiba kerül a munkavállaló, mint amennyi a bruttó fizetése, hanem többe, hiszen a munkahelytől is vonnak adót, járulékot a munkavállaló után. Tehát: a nettó fizetésem kevesebb, mint a bruttó, a munkáltatói költség viszont még a bruttónál is több. De ha ez így van, akkor hol jelenik meg kézzelfoghatóan a bruttó fizetés? Ez csak egy számítási alap, vagy valaki valakinek valamiért tényleg annyit fizet, mint amennyi az én bruttó fizetésem?
  • Társadalomtudomány szakterületen:
    • Mindenki hallott már a zsidókal, cigányokkal, melegekkel, sérült emberekkel, stb. szembeni előítéletekről. Ezek rendkívül helytelen, de sajnos létező társadalmi jelenségek, viselkedés- és gondolkodásmódok. De kevesebbet tudunk ennek a fordítottjáról. Léteznek-e vajon fordított előítéletek is? Vannak-e előítéleteik a zsidóknak a keresztényekkel szemben, a cigányoknak a magyarokal szemben, a melegeknek a heteroszexuálisokkal szemben, vagy a sérült embereknek az egészségesekkel szemben? Ha nincsenek, miért nincsenek? Ha vannak, mi okozza ezeket a fordított előítéleteket, és mi volt előbb? Pl. a magyarok voltak előítéletesek előbb a cigányokkal szemben vagy a cigányok a magyarokal szemben? (Ezt megkérdezhetném a többi ellentétpár esetében is.)

Egyelőre ennyi kérdésem van, de ha lesz még, akkor kérdezek. A kérdéseimmel elsősorban a saját kíváncsiságomat szeretném kielégíteni, ezek a kérdések és válaszo tényleg érdekelnek. Egyik-másik kérdést részben provokációnak is szánom, de egyik kérdéssel sem szeretnék senkit megsérteni. Az ilyen esetekért előre is elnézést kérek. Remélem, valaki megírja majd egy-egy cikkben a választ a kérdéseimre. A cikk megrendelés hasznosságáról is várom a választ minél több bloggertől és olvasótól.

Kép: http://www.gemklub.hu/images/9/900000544_2.jpg

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.