Főoldal » Kommunikációs titkok – Védekezés vagy támadás?

Kommunikációs titkok – Védekezés vagy támadás?

Kommunikációs titkok - védekezés, vagy támadás

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

    Kommunikációs titkok. Mit tegyünk ha támadják, kritizálják amit írunk, mondunk, vagy teszünk?
A kommunikáció egy intenzív kölcsönhatás a kommunikálók között, amely energiaszerző és vesztő tevékenység lehet, ha nem ismerjük a mögötte meghúzódó energetikát. Ha tisztában vagyunk a kommunikáció mögött meghúzódó energetikai tényezőkkel, amelyek az érzelmeket, gondolatokat, s tetteket irányítják, ez a tevékenység harmonikus művészetté válhat.

 

Védekezés, vagy támadás?

Amikor ellentétes álláspont csap össze a miénkkel, két szélsőséges irányba mehetünk el. Az egyik az, amikor fülünket, farkunkat behúzva megijedünk és mentegetőzni kezdünk. A másik, amikor heves ellentámadásba lépünk és mindenáron megpróbáljuk védeni az igazunkat és meggyőzni (legyőzni) a másikat. Melyik irányba mozdulunk el függ a személyiségünktől, mennyire vagyunk határozott egyéniségek és milyen mértékben hiszünk abban, amit képviselünk, illetve mennyire vagyunk nyitottak más nézőpontok iránt.

Rengeteg hibát követhetünk el kommunikációnk során, ami önmagában nem feltétlenül baj, mert ez a műfaj is tanulandó. A baj akkor van, ha sosem tanulunk és mindig ugyanazokat a sémákat ismételjük, ezzel ugyanazokba a helyzetekbe keveredve. A kommunikáció művészete nem olyasmi, amit ha egyszer megtanulunk örökre szuperül műveljük. Ezt egy életen át egyre magasabb szintre fejleszthetjük. Eddigi életem során, másokhoz hasonlóan, sok kommunikációs hibát követtem el. Szerencsére tudatosan odafigyelek erre, ezért sokat dolgoztam ennek csiszolásán.

Több módszert kipróbáltam és továbbra is hibáztam, bár rendkívül kellemes, jó tapasztalataim is voltak. Az alább következő hozzáállás és gyakorlati módszer is akkor lesz élővé, ha a gyakorlatban használod. Először nehéz, mert hozzá vagyunk szokva a belénk rögzült szokásokhoz és vérmérsékletünkhöz. De ha önneveléssel hozzászoktatjuk magunkat arra, hogy irányítsuk reakcióinkat, ösztöneinket, érzelmeinket, akkor egy csodás világ tárul elibénk.
Amikor valaki kritizálja, vagy leszólja amit mondunk, vagy írunk, vagy megosztunk, azért teszi, mert abban a pillanatban az tűnik számára helyesnek, legalábbis ő úgy érzi. Lehetséges, hogy a legjobb szándék vezérli, még akkor is, ha az ellenkezője látszik. Ezért nem érdemes védekeznünk, vagyis ellenállnunk a mi igazunkat bizonygatva. Attól függetlenül kinek van igaza – bár ezek az igazságok viszonylagosak – először mindig meg kell vizsgálnunk, vajon az illető mire gondolt. Úgy kell elképzelnünk “bírálónkat” mint legjobb barátunkat, aki csak nekünk akar jót.

 

Kommunikációs titkok

Ezért nem érdemes sosem vitába bonyolódni. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne eszmecserét folytatni ellentétes álláspontokról, de ha úgy állunk hozzá igazunk van és meg akarjuk győzni a   másikat, ez vitához vezethet, sőt veszekedéshez, aminek sosincs győztese. Különben is akkor tudunk a legkönnyebben meggyőzni másokat, ha ez nem is áll szándékunkban. Ha a másik érzi, hogy próbáljuk megérteni az ő álláspontját és nem akarjuk mindenáron elfogadtatni a mi igazunkat, megváltozik a hozzáállása, kezd  tisztelettel kezelni bennünket, s talán olyasmit is elfogad, amit eleinte nem.

Előfordulhat, hogy végig “ellenséges” marad, ilyenkor sem érdemes vitába bonyolódni, hiszen ha belemennénk,csak feltöltjük energiával, de természetesen semmiben nem tudjuk meggyőzni. Meg kell maradnunk végig közvetlennek, de objektívnek, határozottnak és barátságosnak. Ha a lelkiállapotunk végig nyugodt, békés, szeretetteli marad, abból csak jó származhat. Ha a “támadónak” ez sem lenne elég jó, akkor is az ő negatív energiája visszaszáll reá. De az esetek legnagyobb részében a kritizálót nem ellenséges szándék vezérli. Ami pedig a legfontosabb: nem személyünk ellen szól, amit mond! Előfordulhat, hogy végül mégis, úgy alakul a dolog, de ez esetben mi is “adtuk alá a lovat”.

Amikor két erős egyéniség összevitázik, általában azért van, mert hasonlóak és egymásban tudat alatt saját hibáikat látják.
Tehát a másik ember ha nem ért egyet, ezzel nem ellenünk irányul, sőt sokszor az ellen sem, amit mondtunk. Azt mondja, amit ő helyesnek érez akkor! Ezért vigyáznunk kell, ne lépjenek fel bennünk olyan érzések, mint a sértődöttség, megbántottság, ijedtség, aggódás, csalódottság, stb. Maradnunk kell a békés, szeretetteli lelkiállapotban, mintha akivel beszélnénk egy nagyon értelmes és szeretetreméltó gyermek lenne, aki éppen dacos és nem érti, miért nem úgy gondoljuk, ahogy ő. Mit tennénk ilyenkor?

Valószínűleg megsimogatnánk a buksiját és a saját példánkon keresztül mutatnánk meg mit gondolunk. Semmiképp sem próbálnánk meg logikus érvekkel meggyőzni, hiszen a gyermek ennél okosabb! Van amikor olyasmit lát, amit mi nem. Bárkinek érdemes kipróbálni ezeket a gyakorlatokat, mert óriási mértékben megváltoztatja a kommunikációt! Akik eddig támadóak voltak, teljesen másképp állhatnak hozzánk, sőt akár mellénk állhatnak.

Ha tetszett, lájkold, oszd meg és véleményezd!

A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.