Főoldal » Mit miért érdemes kitölteni?

Mit miért érdemes kitölteni?

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Ebben a bejegyzésben a szakmai profil kitöltéséről és a blogbejegyzéshez kapcsolódó funkciókról fogok írni.

Először a szakmai profillal kezdem, mert a bloggereknek a regisztráció során ezt kell először kitölteni, utána következik a blogbejegyzések írása.

A szakmai profilban a következő pontokat lehet kitölteni (a kötelezőket félkövér betűkkel jelzem):

  • Személyes adatok
    • Név: ez az alap, aki még ezt sem szeretné kitölteni, az ne írjon szakmai blogot, mert a hitelességhez hozzátartozik, hogy vállaljuk magunkat.
    • Rövid szakmai bemutatkozás: ez a legfontosabb, ebből tudják az olvasók, hogy kitől milyen jellegű, témájú, stílusú bejegyzésekre számíthatnak.
    • Profilkép: ez ugyan nem kötelező, de 10 szakértő pontot ér, és szerintem ez is a hitelesség része. Fontos, hogy arc is tartozzon a blogokhoz. Így érzékelhetik az olvasóink, hogy minden bejegyzéshez tartozik egy ember. Egy szakember, akihez fordulhatnak a szakmai kérdéseikkel.
    • Születési dátum: ezt nem kötelező kitölteni, de mégis érdemes lehet. Leginkább a születési év lehet fontos, pl. tegezés-magázás szempontjából, ha az olvasók felvennék a bloggerrel a kapcsolatot.
    • Nem: ez talán megint a kapcsolatfelvételhez lehet fontos, ha az olvasó “Tisztelt Hölgyem/Uram!” megszólítással küld levelet a bloggernek, de ez elég ritka eset, inkább a bloggerek teljes nevét használják az olvasók.
    • Családi állapot: ez nálam kötelező adatként jelenik meg, de sokan magánügynek tartják. Szerintem is inkább magánügy, mint szakmai kérdés, de a magánéletre vonatkozó kérdések közül még talán ez a legkevésbé személyes. És mire jó ez a kérdés? Talán arra, hogy aki egyedülálló, az jobban ráér, akinek feleésge, férje vagy gyereke van, az kevésbé tud blogot írni és olvasói kérdésekre, hozzászólásokra válaszolni.
    • Tartózkodási hely: ez is kapcsolatfelvételi adat, csakúgy, mint az elérhetőségek. Főleg személyes kapcsolatfelvétel esetén fontos, de nem is annyira az olvasóknak, mint inkább a szakterület többi bloggerének. Enélkül elég nehéz pl. bloggertalálkozókat szervezni.
  • Szakmai profil
    • Munkahely: ez nem kötelező adat, de hasznos lehet, a szakmai partnerek és az olvasók láthatják, hogy ki hol dolgozik/dolgozott, milyen tapasztalatokat szereztek a bloggereink a saját szakterületeiken, milyen szemszögből látjuk az egyes szakterületeket.
    • Projektek: ez a munkahelyhez hasonló adat, nem kötelező kitölteni, de hasznos lehet. Ebből látszik, hogy melyik blogger milyen feladatokat oldott már meg, kit mivel bíztak meg, kinek milyenek a szakmai képességei. Ez is főleg a szakmai partnereket érdekelheti.
    • Szakmai kompetenciák: gyakorlat, jártasság, képességek, stb. Ez részletesebb, árnyaltabb információt ad, mint a munkahelyek felsorolása, és tájékoztatja az olvasókat és a szakmai partnereket arról, hogy melyik blogger mihez ért a legjobban.
    • Szakmai érdeklődés: ez leginkább azért fontos, mert kiderül belőle, hogy melyik bloggert mi érdekli, kitől milyen témájú bejegyzések várhatnak az olvasók, és kit milyen szakmai ajánlattal érdemes megkeresni szakmai partnerként.
    • Szakmai motiváció: ez általános szakmai célokról is szólhat, de lehetnek itt “Mit akarok elérni ezzel a bloggal?” típusú célok is. Ez főleg a szakmai partnereknek szól, a szakmai együttműködésben lehet fontos. De fontos lehet a bloggereket alkalmazni szándékozó cégeknek is, hogy mennyire illeszkednek a szakmai célok a cég profiljába, mennyire érdemes azt a feladatot annak az embernek adni.
    • Önéletrajz: ezt főleg álláskeresőknek érdemes feltölteni, de hasznos lehet azoknak is, akiknek stabil munkahelyük van. Részben azért hasznos, mert erre is jár szakértői pont, részben pedig azért, mert az olvasók szemében is hitelesebb az a blogger, aki önéletrajzzal tudja bizonyítani a szakmai jártasságát az adott témában, és a szakmai partnerek is szívesebben működnek együtt egy olyan bloggerrel, akinek megfelelő szakmai múltja van és ezt önéletrajzzal is igazolja.
    • Szakmai oklevelek, díjak
    • Publikációk
    • Nyelvismeret: ezt a 3 adatsort az önéletrajznál is részletezett okok miatt érdemes kitölteni.
  • Elérhetőségek
    • Az itt található adatok a kapcsolatfelvétel szempontjából fontosak,  így a blogger társak, az olvasók és a szakmai partnerek is könnyebben kapcsolatba léphetnek a bloggerekkel.

A szakmai profilnál többször említettem, hogy szakértői pont jár egyes adatok megadásáért. Részletesen: fénykép 10 pont, teljesen kitöltött szakmai profil 20 pont, önéletrajz 20 pont. További részletek a pontrendszerről: https://www.felsofokon.hu/szakertopontok.

A szakmai profil pontjainak kitöltése ez alapján könnyen megmagyarázható. De a blogbejegyzéshez miért tartoznak különböző beállítási lehetőségek? Miért nem elég csak címet adni és szöveget beírni? Erről szól a bejegyzés hátralévő része.

  • Cím: ez talán nem szorul magyarázatra, de ha mégis, akkor ezzel azonosítható a bejegyzés, és ezzel hívjuk fel az olvasó figyelmét a tartalomra. A címadásról már írtam egy blogbejegyzést: https://www.felsofokon.hu/gyakran-ismetelt-kerdesek/2012/04/16/hogyan-adjunk-cimet.
  • Szakág magazinba publikálás: érdekes módon ez nem kötelező adat, de mégis érdemes kitölteni. (Ha szövegközi kép is van a bejegyzésben, akkor csak utólag töltsük ki, különben nem lehet képet beilleszteni! Ez valószínűleg rendszerhiba, de ha már feltöltöttük a képeket, akkor mindenképpen érdemes beállítani a szakágat.) Miért érdemes megadni? Azért, mert ez jelzi a szakterületen belül a bejegyzés témáját, ezzel pontosabb tájékoztatást adunk az olvasóknak a cikk tartalmáról. (Pl. egy környezetvédelmi cikk esetén nem mindegy, hogy természetvédelem, hulladékgazdálkodás, vagy környezeti nevelés-e a téma, mindegyiknek más az olvasótábora.)
  • Szakmai szint: 3 szakmai szinten lehet blogbejegyzéseket írni, a szakmai szint megjelölése jelzi az olvasóknak, hogy mennyi hozzáértés szükséges a cikk elolvasásához. Az érdeklődő szintű bejegyzéseket átlagember is elolvashatja, szakmai képzettség nélkül is. A szakmázó szintű cikkeket az átlagnál érdeklődőbb olvasóknak ajánljuk, de nem kell hozzá szakembernek lenni. A szakavatott szintű cikkeink szakembereknek szólnak. (Tervezünk egy negyedik, tudományos szintet is.)
  • Vezérkép: ez kb. ugyanazért fontos, mint a szakmai profilban a fénykép. Szemlélteti a cikk tartalmát, élővé teszi a blogbejegyzést, és felhívja a figyelmet a cikkre. Érthetőbbek is a bejegyzések, ha az olvasó látja, hogy miről írtunk.
  • Törzs: ez a bejegyzés tartalma, itt írjuk le a szakmai mondanivalónkat.
  • Galéria: ha túl sok kép lenne a szövegben, akkor egy részüket beszúrhatjuk a galériába, és a szövegben elég csak hivatkozni a képre, pl. “galéria 1. kép”. A szövegközi kép és a galéria közti különbségről és a képek feltöltéséről már írtam blogbejegyzést ugyanebben a blogban: https://www.felsofokon.hu/gyakran-ismetelt-kerdesek/2012/05/22/a-kepfeltoltes-trukkjei.
  • Letölthető anyagok: a cikkhez tartozó dokumentumokat, kiegészítő információkat tölthetjük fel ide.
  • Címkék: ez elvileg nem kötelező adat, de mégis létfontosságú, ugyanis ezek alapján találják meg a cikkeket az olvasók és az internetes keresők (pl. Google). A címkék összefoglalják és különböző témakörökbe sorolják a bejegyzést, és segítségükkel sok problémát megoldhatunk. (Pl. ha nem egyértelmű, hogy egy cikk melyik szakághoz tartozik, akkor besoroljuk az egyikbe, és a többi szakág nevét kulcsszóként beírjuk a címkék közé.) Ha azt szeretnénk, hogy az olvasók megtalálják a cikkünket a Google keresőben, akkor címkézzük fel a cikket! (Legfeljebb 8 címkét írhatunk be.) Az olvasóknak más szempontból is megkönnyítjük a dolgát a címkékkel: ha valaki pl. baglyokról szeretne olvasni, akkor elég csak egy baglyokról szóló cikket megtalálni, és a többi előjön a “bagoly” címkére kattintva.
  • Kapcsolódó bejegyzések: ez azoknak az olvasóknak fontos, akik a cikk elolvasása után tovább ismerkednének a témával. Nekik könnyebb, ha beírjuk a kapcsolódó cikkeket, mert nem kell keresgetni, hogy melyik cikk szólhat még kb. ugyanarról a témáról. (A szakágak neve és a címkézés is sokat segíthet az olvasóknak ebből a szempontból, de egy további segítség a kapcsolódó bejegyzések felsorolása.)
  • A végére maradtak az időzítési, közzétételi, stb. beállítások. Az időzítés akkor lehet fontos, ha egy bizonyos cikket egy bizonyos napon szeretnénk megjelentetni (pl. egy vízről szóló cikket a víz világnapján), vagy ha ritkán érünk rá blogot írni (ilyenkor egyszerre több bejegyzést is megírhatunk, ha éppen ráérünk, és különböző napokra időzítve úgy tűnik, mintha gyakran írnánk blogot). A közzététel vagy elrejtés akkor fontos, ha nem érünk rá egy részletben megírni a bejegyzést. Ilyenkor rejtett formában (piszkozatban) mentjük, később módosítjuk, és csak a végleges változatot tesszük közzé.

Ezek alapján talán már érthetőbb, átláthatóbb, hogy melyik funkció mire jó és mit miért érdemes kitölteni. Kellemes töltögetést kívánok! :)

(Vezérkép forrása: http://www.szerencsejatek.hu/download/010/280/lotto%205%20k%C3%A9z.jpg ez is olyan, amit érdemes kitölteni…)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.