Főoldal » A közúti közlekedés története – napjainkban

A közúti közlekedés története – napjainkban

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A történelmi áttekintés utolsó befejező bejegyzése következik. A közlekedés jelenlegi helyzetéről fogok írni. Most semmilyen segédanyagot nem fogok használni, ezért a közzépontban a saját gondolataim, érzéseim lesznek, amik nem minden szempontból lesznek mérvadóak. Tehát az én egyéni szubjektív (az egyén érzésvilágából kiinduló, elfogult) véleményemet olvashatjátok.

A történelem folyamán a fejlődés megállíthatatlan volt. Mindig volt olyan tényező ami előrébbmozdítótta a társadalmakat. A közút fejlődését kívánta meg a több áru szállítására alkalmas szekér. A szekeret is ki kellett fejlesztenie valakinek, aki nem hagyatkozhatott az emberi erőre – a legrosszabb hatásfokú szállítási mód. A szekerek kapacitása se volt elegendő, így az állatok jobb tehereloszlású hámokat kaptak, amivel többszörösére nőtt a teherbírás és hosszabb távolságok megtételére voltak képesek. A következő állomás az  állati erő felváltása volt. A gőzgép és a gőz enregiája jelentette az újabb áttörést. Főleg a vasút fejlődött ennek hatására, de megjelentek az első gőz hajtású közúti járművek is. A nagy áttörést a robbanómotor jelentette, ami minőségi változást hozott a közúti közlekedésben. Az állati erő használata visszaszorult, napjainkban már csak az elmaradottabb országokban, sport tevékenységekhez és ahol a terepviszonyok nem engednek más megoldást ott találkozhatunk velük. A gépjárművek fejlődése megváltoztatta a közlekedési szokésokat kialakult a tömegközlekedés. A robbanómotor által elért eredmény a sebesség növekedése is, aminek elengedhetetlen volt a jó minőségű közút. A közút fejlesztése elengedhetetlen volt a biztonság megőrzése érdekében.

New York

A bevezetőm gyors áttekintés volt és biztos alapot teremtett a tényleges mondanivalómnak is. A közúti közlekedés több részre osztható:

  • egyéni közlekedés
    gyalogosan
    biciklivel
    személygépjárművel
  • tömegközlekedés
    helyi
    helyközi
  • szállítás 
    belföldi fuvarozás
    nemzetközi fuvarozás

A közúti közlekedés bármelyik ágáról órákat tudnék írni, de most próbálom rövidre fogni, hogy mindent legalább érintőlegesen be tudjak mutatni. A tömegközlekedés és a logisztika nem törzstémája a közúti közlekedésnek – ide tartozik mindenképpen, de külön téma keretein belül sokkal pontosabb kép alakulhat ki mindkettőről.

Gyalogos közlekdés – minden közlekedési formának az alapja

Gylogos közlekedés

Az egyéni közlekedés napjaink legelterjedtebb közlekedési formája. Gyalogolni mindenki szokott, biciklizni a legtöbb ember már gyerekkorában megtanul, a legtöbb háztartásban minimum egy autó van – sok esetben több is. A gyalogos forgalom a kezdetektől jelen van a társadalmakban. Ez a közlekedési forma az alap, ebből fejlődtek az élet megkönnyítését segítő alternatív megoldások – bicikli, görkorcsolya, autók stb. Az emberi test felépítéséből fakadóan járásra lett teremtve, ami a mindennapi életban a rövidebb távú helyváltoztatásoknál mindenkinek gyakorlnia kell. (úgy érzem, hogy kicsit túlmagyaráztam, de mindennek ez az alapja, a két lábon járás különbözetet meg bennünket a többi földön élő élőlénytől) Az emberi képzelőerő sokszor tekint a jövőben, sok sci-fi-ben az emberek már nem járnak, nem csinálnak semmit. Ezek a víziók valós félelmek szüleményei. Az emberi kapcsolatok többsége már online világban zajlik. A személyes kontaktus megszűnése végetes következményeket vonhat maga után – drasztikusnak hangzik a változás, de az emberek elfelejtenek majd járni.

Több filmes példát is tudok hozni:

  • Walle (animációs film): a jövőben játszódik egy úrhajón, ahol az emberek minden kívánsága ki van elégítve. Járniuk sem kell, egy mozgó fotel oda viszi őkat, ahova akarnak. Bármit kívánnak megkapják.
  • Hasonmás (Bruce Willis főszereplésével): 2054-et írunk és az emberek minentől félnek, ezért nem mennek ki az utcára, nem mennek ki a szobájuk biztonságából sem. Egy hasonmást irányítanaka az elméjükkel, azon keresztül tartják a kapcsolatot, a hasonmás dolgozik helyettük.

Mindkét jövőkép szörnyű. Az elsőben legalább az emberi kapcsolatok megmaradtak, de az emberek elhízottak és mindenhez lusták. Ez a kombináció nem lehet reális jövőkép, de a dolgok jelenlegi állása szerintem az emberi kapcsolatok fenntartásához már elegendő az internetre felmenni. A következő lépcsőfok lehet az, hogy senkisem mozdul ki – szerencsére az ehhet szükséges technológiára még várni kell, de az előszele már megérkezett. Az én lustaságom is jó példa rá: kb. 100 métert kellene sétálnom, hogy a boltban egészséges ételeket vegyek, amikből egészséges ételeket készíthetnék, de a lustaságom és az internetben rejlő csodálatos lehetőségeknek köszönhetően pár kattintás után és kb 30-60 perc várakozás után az ajtóba megjelenik a pizzafutár és nekem már csak meg kell ennem. 

Biciklizés– megszokás vagy életforma?

Biciklizni vagy gyaloglni?

A gyaloglást felválthatjuk kerékpározással. Igaz itt már mások a körülmények. A saját példámból kiindulva csak annyit mondanék, hogy ahova el tudok jutni gyalog, oda gyalog megyek. Tehát a biciklizés más szerepet tölt be. A távolságokat több féle képpen lehet leküzdeni, itt jönnek képbe a közlekedési eszközök: autó, bicikli, görkorcsolya, tömegközlekedés, roller. A biciklizés, gyaloglás és rollerezés nem csak közlekedési eszköz, hanem életforma is, aminek középpontjában a sport áll vagy az anyagi helyzet. Az egészség megőrzésének alapfeltétele a mozgás, napjainkban már egyre aggasztóbb statisztikákat olvashatunk a túlsúlyos emberekről. A számuk napról-napra nő. Ez a csoport, akiket a társadalom kiszolgál. Minden egyes könnyítést kihasználva a mozgás és ételfogyasztás egészséges egyensúlyát megbontva elkényelmesednek. Az amerikai statisztikák a legaggasztóbbak, ott minden háztartásra több autó jut és ott a legmagasabb az egy főre jutó gyorséttermek száma is. Visszatérve a kerékpározásra sokaknak ezzel kezdődik és fejeződik be a napjuka munkahelyre, az iskolába el kell jutni, akkor miért ne lehetne egészségesen tenni. Sokaknak nem csak eszköz, hanem életforma is a biciklizés. A kerékpározás kultúrája nem nyúlik olyan messzire vissza, mint a gyaloglásé, ezért is van sok nehézsége a kerékpáros társadalomnak. A járdák minden település alapfelszereltségét jelentik, mint a csatornahálózat. DE mi a helyzet a kerékpárutakkal.

Sajnos többnyire nincsen, ha van is akkor életveszélyes:

  • vékony sáv a gyalogosok mellett
  • gyalogosokkal megosztott járdán
  • úttest vonallal elválasztott része

A magyar sajtó is sokszor viszhangzik ettől, sok baleset, sok petíciót, sok rendezvény (pl. Critical Mass). A legbizarrabb ügy szerintem a budapesti – lehet máshol is ilyen nevű híd – Margit-híd esete. A tervekben még a kerékpáros érdekképviseletek ötletei szerepeltek. A megvalósítás közben viszont egyéb okokra hivatkozva, önkényesen megváltoztatták, azokat. A végleges képet ezek után a két nézőpont közelítésével próbálták megoldani. A biciklis közlekedés hagyományai Magyarországon nem nyúlnak vissza olyan régre, de a nyugati példák mind jó hatással vannak rábécsi és párizsi biciklikölcsönző pontok, a holland biciklis morál stb. A biciklisek életét nem csak a hálátlan állapotban lávő kerékpárúthálózat nehezíti, hanem a szmog is, amit leginkább a nagyvárosokban tapasztalhatnak.

Gépjárművek – robbanómotor, hidrogén hajtású, hibrid?

Robbanómotor, hibrid, hidrogén hajtású, elekromos

Ezzel rá is térhetek végre a legmeghatározóbb kategóriára – hasznosság, kihasználtás, környezettudatosság, fejlődés. A gőzgép sikeretelenségét a robbanómotor megjelenése gyökeresen megváltoztatta. A fosszilis tüzelőanyagok elterjedésének köszönhetően elegendő energiát tudtunk termelni – akár egy jármű motorjában, akár egy szénerőműben. A meghatározó anyagok: a kőolaj, földgáz, szén. Ezek az anyagok több millió év alatt keletkeztek növények és állatok lebomlott szöveteiből. Nem is mérhető ahhoz az időhöz amennyi alatt felhasznájuk őket, hogy energiát biztosítsunk az életvitelünkhöz. A keletkezett energiát elektromos áram látrehozására használjuk, vagy a gépeink üzemeltetésére. Az energia előállításához az éppen használni kívánt anyagok elégetjük, vagy felrobbantjuk – a robbanómotor is innen kapta a nevét.

A benzin és gázolaj a két legelterjedtebb üzemanyag (kőolaj feldolgozás folyamán, más-más szinten válnak ki), a legtöbb motor ezek égetésére van kialakítva. A robbanómotor alapjában véve nem változott, csak az egyes feladatokat ellátó alkatrészek minősége és feladata változott meg. Új kiegészítő berendezések, alkatrészek kerültek beépítésre, hogy a jobb teljesítmény mellet a fogyasztást is szabályozni tudják. Nem csak a motor fejlődött, hanem a fékrendszer, a tengelyek, a kerekek – egyszóval minden. Ezek mind külön-külön is megérnek egy bejegyzést, ezért nem is megyek mélyebben bele a témába. A fosszilis üzemanyagok ára az egekben van, mivel a többszáz milló év alatt létrejött anyagok kitermelése nagy ütemben zajlott és a készletek megfogyatkoztak. Egy fosszilis energiára alapuló világ végét a fosszilis üzemanyag kimerülés jelentené. Ezért kell folyton új technológiák kifejlesztésén fáradozni. Sok szempontból is fontos feladat. Mivel nem csak egy hiányterméket pótolni – bioetanol, hidrogén, elektromosság, hibrid motorok stb. – hanem a környezet védelmét is biztosítaná. Sajnos a fosszilis tüzelőanyagok égetése során káros anyagok kerülnek a levegőbe – szén-dioxid, szén-monoxid, kén-dioxid. Az égetés mellett a kitermékés és a szállítás során is szennyez – az olajkutak és a szállítást biztosító vezetékrendszer környezetét a kifoló olaj szennyezi, pusztítja.

http://greenpeace.hu/kepek/d_img/c2411089.JPG

A változások tehát a jelenlegi helyzetből kifolyólag elkerülhetetlenek. Tehát a változást nem lehet egy csoport üzleti érdekének tükrében a szőnyeg alá söpörni. A sajtóban az elmúlt száz évben több találmányt is meglebegtettek, amik nem a fosszilis üzemanyagokra épült, de eddig nem láthattuk még a prototypust sem, tömeggyártásról is csak álmodhatunk.

A legéletképesebb fejlesztések, kezdeményezések a következők (a teljesség igénye nélkül):

Olajfúró

 

Az előző válogatás az álltalam is közzétett cikkekből áll – nagy hatással voltak rám. Az autók és a közúti közlekedés jövőjét a megújuló energiaforrásban látom, ameddig viszont nem készül tömegtermelésre olyan jármű, ami mindenki számára elérhető, addig a felsorolt megoldásokat kell fejleszeni. A fosszilis üzemanyagok egyedurlmát megszűntetve áttérni alternatív hajtásra egy biztonságosabb, jobban élhető jövő reményében.

A közúti közlekedés jelen vegyes érzelmeket ébreszt bennem, de az irány már ki van jelölve és a nagy gyártók is erre az útra léptek, ami mindenképpen pozitív. Az emberiség tudatos gondolkodása elengedhetetlen ahhoz, hogy a vészjósló jövő ne következzen be.

Írta: Sipőcz Norbert

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.