Főoldal » Energetikai önellátás háztartások számára

Energetikai önellátás háztartások számára

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Milyen szép is lenne az életünk, ha egyik napról a másikra megszabadulhatnánk a gáz-, és villanyszámláktól, vagy legalábbis átválthatnánk egy nagyságrendekkel olcsóbb és “környezetbarátabb” formájára energia-szükségleteink kielégítésének, ugye? Hogy ez nem lehetséges? Vagy talán … mégis? Hályogkovácsolás helyett nekem van koncepcióm…

Mi is a baj a meglévő villamos energia-ellátási rendszerrel?

1. Az energia-átalakítási folyamat a felhasználás helyétől általában jelentős távolságban történik, így a hálózati veszteségek okán nagyjából 2,5 kWh energiát kell a folyamat elejébe beadnunk, hogy a végén kivehető legyen belőle 1 kWh.

2.  Az erőművi energia-átalakítási folyamatok egy jelentős része még ma is a kémiailag, tüzelőanyagban kötött fűtőérték átkonvertálása mechanikai munkává, mellyel ezután villamos energiát termelünk meg. A folyamat másik “termékére”, a hőre szükséges rosszként tekintenek, melyet – erőművek közvetlen közelében távhővel fűthető lakóépületek általában nem lévén – hűtőtornyokon egyszerűen eldobnak.

3. A nagy hatékonysággal működő gázmotoros, gázturbinás, kogenerációban (a folyamatban megtermelt hő-, és villamos energia egyaránt felhasználásra kerül) működő eszközök, berendezések továbbra is túlnyomó részben importált, fosszilis (nem megújuló) energiaforrással működnek.

4. Az erőművek megawattos kapacitásokkal dolgoznak, ugyanis üzemméret alapján ez a gazdaságos. Ha megnézzük, hogy egy átlagos magyar háztartás mennyi villamos energiát fogyaszt, láthatjuk, hogy az a pár ezer kWh-s tartományban van. Ezek alapján egy tartós üzemzavar jelentős kiesést tud okozni a szolgáltatásban.

5. A villamos energia szolgáltatók mára többségükben külföldi tulajdonban vannak. Nem szeretem és nem is hiszek az összeesküvés-elméletekben/nek, szánalmasnak tartom a külföldi tulajdonú szolgáltatókkal szembeni ellenérzéseket, gyűlöletet keltőket, tényszerűen csak annyit írok: prioritások tekintetében más nézőpontot képviselnek azok a cégek, akik külföldi központtal, de Magyarországon szolgáltatnak. Az üzleti vállalkozásoknak a célja a profitszerzés, miközben kielégítő minőségű szolgáltatást kell, hogy nyújtsanak. Hogy ehhez mennyi fejlesztés, mennyi új munkahely kapcsolódik, már a magánügyük. Hogy mi lesz a profittal, amit megkeresnek itthon, az is a magánügyük. Hogy mennyit fogyasztunk, szolgáltatónak kit választunk, az pedig már a mi magánügyünk.

Mit tehetünk azért, hogy mérséklődjenek a költségeink, és minél inkább függetlenedjünk a “hálózatoktól”?

Telepíthetünk pl. napelemeket, vagy felállíthatunk szélkerekeket. A megtermelt villamos energiát egy bizonyos mértékig a villamos energia törvényben rögzített módon eladhatjuk a szolgáltatónak, akinek kötelessége átvenni. Nagyszerű, ha alkalmazunk pl. egy hőszivattyút (ami csak villamos energiát fogyaszt), akkor máris ki tudjuk váltani a fűtési, melegvíz-készítési és elektromos szükségünket. A beruházás költsége még egy viszonylag alacsony energiaigényű háznál is több milliós nagyságrendben adódik, mindemellett továbbra is megmaradt az első néhány pontban ismertetett gond a “nagy” rendszerrel.

Nem lehetne olyan mikro-rendszert építeni, amely orvosság a fentebb felsorolt problémákra? Véleményem szerint a válasz: DE. Hogyan?

Hazánk minden ellenkező híreszteléssel szemben jelentős agrárpotenciállal rendelkezik. A mezőgazdaság GDP-hez történő hozzájárárulásában mindez nem jelentkezik. A kilencvenes évek elején történő agrár-összeomlás (felvevő piacaink elvesztése, morálisan igazolható, gazdasági értelemben katasztrofális kárpótlás, és számos, más probléma) óta a magyar mezőgazdaság mind a mai napig nem talált magára. Nem tudjuk, mit is kellene termelni, nem tudjuk, milyen szerkezetben, nem tudjuk, mennyi géppel, eszközzel, berendezéssel, nem akarunk biztosítást kötni, állandó problémát okoz az aszály és a túl sok eső is, egyszóval hiányzik egy határozott vízió, amelyre fel lehetne fűzni minden kezdeményezést, minden próbálkozást. Adhatunk mi ilyet? Igen. Mi lenne, ha a saját magunk megtermelhetnénk a szükségleteinkhez illeszkedő energiamennyiséget?

Méltatlanul elfelejtett technológia a “fagázosítás”. Hogy micsoda?!? Hallani lehet ugyan a faelgázosító kazánokról, de hogy mitől hatékonyabb az, mint egy hagyományos vegyes tüzelésű berendezés, arról már csak keveseknek van információja. Segítek. Oxigén szegény környezetben, hő hatására a biomassza „kigázosodik”, azaz faolajok, faszén, kátrány, és gázok (CO, CO2, H2, H2O, CH4, és egyéb alifás, aromás szénhidrogének) képződnek. Hogy mi ennek a jelentősége? Ha a biomasszát “kigázosítjuk”, akkor a keletkezett “termék” légnemű, sűríthető, szállítható, tárolható, és bármikor felhasználható, mert kémiailag stabil állapotú. Ha ezt egy motorban tüzeljük el, akkor mezőgazdasági gépet, autóbuszt, teherautót, személyautót is hajthatunk vele, sőt, a második világháborúban még harckocsik is üzemeltek fagázról, mert a német hadseregnek állandó problémát okozott a kőolaj-származékok beszerzése.

Rendben, de hogy jön ez a háztartásunkhoz? Akkor megint segítek egy kicsit: ha követjük mi is egyes vállalkozások példáját, és gázról működő motort üzemeltetünk otthonunkban, akkor a megtermelt hőt felhasználhatjuk a fűtésünkben és melegvíz-készítésünkben. A villamos energiát pedig – ha a gáz fagáz – elhasználjuk mi magunk, vagy feltápláljuk a hálózatra, ugyanis a megújuló energiaforrásból származó villamos energiát – a biomassza besorolás tekintetében ez, csakúgy, mint a napelemes és szélkerekes megoldások – a szolgáltató köteles átvenni. Milyen megoldás ez, hogyan is kell elképzelnünk?

Vegyünk alapul egy példaházat. Legyen ez 100 m2-es, kifejezetten alacsony hőigényű ingatlan (majdnem passzívház), adódjon 30 kWh/m2-re a fűtés, és lakják négyen: két felnőtt és két gyermek.

– 100 m2 x 30 kWh/m2 = 3000 kWh fűtési igény

- 4 fő melegvíz-használata: napi 200 l víz 35 K-nel történő hőmérséklet emelése. Éves hőigény: 3000 kWh.

– Összesített hőigény (fűtés + HMV) 6000 kWh/év.

– Villamos fogyasztók (hűtőszekrény, mosógép, szivattyúk, stb.) felhasználása: ~2500 kWh.

– egy gázmotor 60/40 % arányban ad hőt illetve villamos energiát. 6000 kWh hőenergia-igény kielégítése mellett tehát 4000 kWh villamos energia termelődik. A szaldó mértékéig saját fogyasztás kerül kiváltásra, majd 1500 kWh értékesítődik a hálózat felé.

– az összességében 10.000 kWh megtermelése az átalakítási folyamatok hatékonysága miatt ~15.000 kWh fűtőértéket emészt fel. Fás szárú növények fűtőértéke 18 GJ/at (atrotonna: teljesen száraz állapotra átszámított fatömeg). Megjelenési formája elsősorban a faapríték.  Kereskedelmi ár: 18.000 Ft+ÁFA/at, azaz 1000 Ft+ÁFA/GJ (Összehasonlítás: földgáz 3000 Ft+ÁFA/GJ áron vásárolható meg). 15.000 kWh = 54 GJ, tehát 3 at faaprítékkal, azaz ~68.600 Ft energiahordozó költséggel kiválthatjuk a saját hő-, és villamos energia igényünket, és emellett még értékesíthetünk a szolgáltatónak 1500 kWh fölös áramot. Annak a bevétele 85%-os árszinten történhet (ennyiért kell visszavennie háztartási méretű kiserőműtől a szolgáltatónak a saját fogyasztás feletti részt). A bevételből adózni kell: ÁFA-t és SZJA-t. A számítás végeredményeképpen ~42.000 Ft bevétel keletkezik. A szaldó még negatív, tehát az üzemanyag költsége még mindig több 26.600 Ft-tal, mint az értékesítés bevétele, de vannak lehetőségek a TELJES kiváltásra, sőt, nettó bevételszerzésre is. 

Hogyan?

„Saját energiaültetvénnyel” 10.000 Ft/at alá szorítható az apríték költsége. A „saját energiaültetvény” 10 at/ha/év termésátlag mellett a példaingatlan ~0,43 ha (4300 m2!) területen megtermelhető biomasszát igényel.

Milyen előnyök származnak ebből a megoldásból?

– A decentralizált villamosenergia termelés csökkenti a hálózati veszteséget, növeli az ellátás-biztonságot

- A kogenerációs működés csökkenti az energetikai átalakítási folyamat veszteségeit

- Felújításoknál a hőtechnikai javítások és a fagáz-motoros beruházás kombinált megvalósításánál „zéró energia” igényűvé válhat az ingatlan

– Csökken az import energiahordozónak történő kitettség, függőség

– Megújuló energiaforrás hasznosul, értékesíthető szén-dioxid kvóta keletkezik

– A felhasználónál marad a korábbi energiaköltség, amely akár életszínvonal-növekedést, ezáltal fogyasztás-bővülést, végeredményben gazdasági fejlődést tud jelenteni

– Munkaerő-igényt generál, és elsősorban vidéken, a képzetlenek körében, ami a legfőbb fegyvertény

Mire kell ügyelni? Az energetikai növények telepítése nem szabad, hogy az élelmiszertermelés céljára fordított termőterületek kárára történjen. Rosszabb minőségű, termelésből kivont vag parlagoltatott, esetleg árvízvédelmi területeken ezen növények viszont bátran telepíthetőek.

Nekem van kigázosítóm. Csak pénzem nincs a technológia fejlesztésére, engedélyeztetésére:(.

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.