Főoldal » Hajtástechnika alapjai (kinematika, dinamika, energetika)

Hajtástechnika alapjai (kinematika, dinamika, energetika)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A járművek és gépek hajtásánál alkalmazható alapmegoldásokkal, a különböző hajtásrendszerek kinematikai, dinamikai és energetikai sajátosságaival, továbbá a hajtásrendszerekkel kapcsolatos gépcsoport együttműködési (vezérlési- és szabályozási) problémáit foglalhatjuk össze egy szóban. Ez a sza a HAJTÁSTECHNIKA.

A hajtás a közlekedés legfontosabb és elengedhetelen része. Sokan azt hiszik a hajtásrendszer csak a mozgás elindításában és mozgásban tartásában játszik szerepet, de tévednek. A rendszer lényeg, hogy a mozgásfolyamatot elindítja, a kellő ideig szintenten tartja – azaz mozgást eredményez – majd amikor szükséges a fékezés mechanizmusát is biztosítja.

Az erőgenerálást két csoportba sorolhatjuk:

  • közvetlen:tolósugaras hajtómű
  • közvetett:kerékhajtás, propelleres hajtás.

Hajtásrendszerek általános felépítése

A folyamat előfeltéle a megfelelő energiaforrás (üzemanyag, természeti energia), amit egy erőgép működtetésehez használunk fel. A megtermelt energiát el kell juttatnunk (erőátvitel, hajtómű, közlőmű) a lehető legkevesebb veszteséggel a hajtott gépig/munkagépig. A folyamatban a teljesítményt kétszer kell átadni, ezalatt veszteség keletkezik, tehát a legtökéletesebb hajtásrendszer is veszteséges. A veszteség mértéke az alkalmazott eljárások függvényében szabályozható. Az üzemanyag minősége, az erő- és munkagépek kiválasztása mind-mind befolyásolja a “hasznos munka” mértékét.

Hajtásrendszerek energetikai tulajdonságai – csoportosítás terhelhetőség szerint

Túlterhelhető erőgépek, hajtásrendszerek – van tároló

  • gőzhajtás, gőzvontatás
    A gőztérben tárolt, munkavégzére alkalmas gőz mennyiségének csökkenése véges ideig fedezi Pd – Pk teljesítmény különbség áhidalásához szükséges energiát.
  • villamos hajtás
    Akkumlátoros üzem: a tároló szerepét tölti be – szakaszos feltöltés vagy változó intenzitású ürítés
  • hálózati üzem
    Nagyobb a teljesítménye, mint amenniy egy járműnek szükséges, így képes többet elláűtni egyszerre. Minél több felhasználó, annál kisebb kieosztható mennyiség, így meg kell osztani a feszültésget a hálózatra csatlakozók között, hogy mindenki számára hozzáférhető és elegendő legyen

Nem túlterhelhető erőgépek, hajtásrendszerek – nincs tároló

  • belsőégésű motoros hajtásrendszerek
    Névleges teljesítménynél nagyobb teljesítmény leadására képtelen. Nem rendelkezik árolóval, ami az esetleges többlet teljesítményt fedezné.

Az erőátvitellel szemben támasztott követelmények

Járműhajtás esetén:

  • a motos és a hajtott egység szétválaszthatósága
  • a motor beépített teljesítményének jó kihasználása
  • részteljesítmények beállíthatósága
  • a jármű megindíthatósága
    Az autó megindulásához van szüksége a legnagyobb telejesítményre és ha a motor névleges teljesítménye ez alatt van, akkor az egy lehetlen küldetés.
  • a járműben való elhelyezhetőség (méret és súlykorlátok)
    Egy Rail Jet motorját egyszerűen képtlelenség lenne egy Audi alvázra illeszteni.

Vezérléssel szemben támasztot követelmények:

  • a teljes és részteljesítmények megvalósítása jó hatásfokú üzemben
  • az indító vonóerő szabályozható legyen
  • kedvezőtlen üzemállapotok elkerülése
    pl. füstölési határ
  • a biztonsági rendszerek és a vezérlő-szabályozó rendszer összhangja

Írta: Sipőcz Norbert

Forrás: BME KSK BSC tananyaga alapján – Vasúti Jáművek Tanszék

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.