Főoldal » Találmány: Basic nyelv (Kemény János)

Találmány: Basic nyelv (Kemény János)

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

A számítástechnika fejlődése során sok magyar feltaláló neve égett bele történelemkönyvekbe. Valószínű a lista ebben az évezredben is bővülni fog. A harmadik generációs számítógépek legfőpp programnyelve a BASIC volt, ami Kemény Jánoshoz köthető.

A harmadik generáció számítógépek abban tértek el az előző generációs gépekthől, hogy integrált áramköröket használtak a felépítésükhöz1958-ban találták fel őket. Ezek a gépek práhuzamosan több feladatot is képesek voltak elvégezni. A technológia fejlődése a programnyelvek fejlődését vonzotta magával. A grafikus megjelenítés a éa programnyelvek egyszerűsödésének köszönhetően a számítástechnika még nagyobb ütemben tudodd továbbfejődni. A következő genereciós programnyelv segítségével már multiprogramozásról beszéhetünk. El is értem a történelmi bevezővel a témámhoz, ami a Kemény János által fejlesztett BASIC programozási nyelv.

A BASIC (Beginner’s All-purpose Symbolic Instruction Code) általános célú programozási nyelvet 1964-ben készítette Kemény János és Thomas Kurtz a Dartmouth College-ben, oktatási céllal. A nyelv alapján egy másik programozási nyelv, a FORTRAN adta. A legfontosabb tulajdonsága az volt, hogy a porgram futása során fordítja a forráskódot a számítógép saját nyelvére, más néven interpretált programozásról beszélünk.

Az 1980-as években a számítógépek terjedésével sikerült kialakítani a programnyelv piacát is, hiszen a számítógépekkel többnyire csomagban adták a BASIC-et is. Sajnálatos módon a számítógépek sokfélesége miatt a BASIC programok ne minden konfiguráción működtek, nem egyszer az inkompatibilitás elkerülése lehetetlen feladat volt.

A fejlődés nem állt meg a DOS operációs rendszernek köszönhetően a kompatibilitási probléma vesztett jelentőségéből. A Microsoft QuickBASIC-jéhez hasonló a DOS-ba is be volt építve egy QBASIC nevű BASIC változat, sajnos a Microsoft előnyben volt, mert a QBASIC nem tudott futtatható állományokat készíteni a megírt programokból.

Az 1990es években sokan már temették a programnyelvet, mert a C/C++ és a PASCAL nyelvek űtvették a piac nagy részét. A Microsoft még kiadta a VISUAL BASIC-et, ami a QuckBASIC továbbfejlesztett változataként funkcionált. Eseményvezértelt nyelvjárással és az obejktumorientált programozással továbbra is fenn tudott maradni ezen a kemény piacon.  Hasznos és egyszerű fejlesztőeszközzé vált Windows környezetben.  Tovább segítette a nyelv terjedését két variánsa: Visual Basic for Applications (VBA) az Office programcsomag makrónyelvévé, a Visual Basic Script a Windows operációs rendszer scriptnyelvévé vált.

2002-ben újabb ráncfelvarráson esett át és megjelent a napjaink legnépszerűbb keretrendszere a .NET. Visual Basic .NET már teljes mértékben objektumorientált volt és csak a nevében maradt meg a BASIC szó. Szinte semmiben sem hasonlított az eredeti BASIChez, de a fejlődés csak ilyen áron volt elérhető.

Mit is kell tudni a BASIC programnyelvről? (Jellemzők, példák, forráskód részletek)

Adattárolás és változók

  • nem kell a változókat deklarálni (a legtöbb BASIC változatnál nem szükséges, de mint mindennél itt is vannak kivételek)
  • a parancsértelmező futásidőben hozza létre a változókat
  • hibázási lehetőség – gépelési hibák esetén hibás változónevek
  • 1, illetve 2 jegyű változók használata, de a második karakter opcionális volt – pl. A1
  • az első karakter betűt, a második számot tartalmazott, így 11×26=286 változót tudott kezelni
  • LET kulcszóval tudtunk értéket adni, de a későbbi változatokban már elvesztette aktualitását – pl. LET x=1
  • a számokat lebegőpontosan kezelte, a fejlődés következtében más típusok is megjelentek
  • a változó tulajdonságait a neve után tett karakterek segítségével határozták meg – pl. a$ = string, a! = egyszeres pontosság stb.
  • a stringkezelő függvények nevében is megtalálható volta $ karakter – hasonlóan, mint a változóknál az utolsó helyen

Sorszámozás

A korai BASIC változatokban kötelező volt a sorok számozása. Minden programsor elején egy sorszám állt. Ennek több oka volt:

  1. Az ugrásoknál (GOTO, GOSUB) sorszámra hivatkozva lehetett csak megadni, hova ugorjon a vezérlés, a nyelv kezdeti változatai nem ismerték a címkéket.
  2. A kezdetleges fejlesztőkörnyezeteknél a sorszámról döntötte el az értelmező, melyik programsort írta be a felhasználó. Ha például a 30-as sor után írta be a 20-ast, akkor az sorrendben a 30-as elé került futtatáskor.
  3. A hibaüzeneteket is a sorszámot kiírva adták meg az interpreterek.

Kemény János György  (Budapest, 1926. május 31. – New Hampshire, USA, 1992. december 26.),  matematikus, számítástechnikus.

Kemény János, egy pesti fiú Amerikában valószínűleg a legismertebb magyar-amerikai tudós lett (Teller Edén kívül) az 1970-es, 1980-as években. A New York Times három hasábon búcsúztatta. Tartalmasan emlékezett meg róla a Washington Post, a Herald Tribune, a Guardian is. A pesti lapokban 3 sor jutott halála hírének. Meglepő, hogy Magyarországon milyen kevesen ismerik nevét, személyiségét, hatását. Az Eötvös Társulat centenáriumi közgyűlésén tiszteletbeli tagjává választotta, de túl későn történt. Az Eötvös-érmet már nem vehette át. Neves fiának tartozik szülőhazája azzal, hogy ezen az estén a megemlékezésen túl bemutatást és méltatást is adjon.

Kemény gondolata volt, hogy ki kell dolgozni a célnak megfelelő interaktív nyelvet; amelynél a gép azonnal reagál a kapott utasításra, így azt a kezdő is gyorsan megtanulhatja próba-szerencse alapon. – Megfogalmazta a kívánalmakat:

  1. A nyelvet a kezdő is könnyen megtanulhassa.
  2. Sokoldalú nyelv legyen: bármilyen célra készülhessen program.
  3. Magasszintű utasításai utólag tanulhatók, árát ne a kezdő fizesse, hanem a haladó.
  4. A nyelv legyen interaktív használó és számítógép között.
  5. Világos, érthető hibaüzeneteket adjon használóinak.
  6. Kis programokra gyorsan válaszoljon.
  7. Használható legyen a gép szerkezetének ismerete nélkül.
  8. Védje a használót a computer operátorrendszerének gondjaitól.

Nyelvi változatok (a teljesség igénye nélkül)

Zárójelben a program futtatási környezet található.

  • Apple Business BASIC (Apple ///)
  • Applesoft BASIC (Apple II)
  • Atari Microsoft BASIC II (Atari 8-bites család)
  • Business Basic
  • Commodore BASIC (Commodore 8-bites család)
  • Dartmouth BASIC (lásd még: True BASIC)
  • Gambas (GNU/Linux) (Visual Basic-hez hasonló)
  • Microsoft GW-BASIC interpreter (MS-DOS) (BASICA compatibilis, IBM ROM routinoktól független)
  • IS BASIC (Zilog Z80)
  • LotusScript (Lotus Notes)
  • Phoenix Object Basic programnyelv (GNU/Linux)
  • QBASIC programnyelv (MS-DOS)
  • Microsoft QuickBASIC fordító (MS-DOS)
  • ScriptBasic (Win32 and GNU/Linux)
  • True BASIC (MS-DOS, MS Windows, Apple Macintosh)
  • Visual Basic (MS Windows)
  • Visual Basic .NET (MS Windows)
  • Visual Basic for Applications (VBA) (MS Office beépített nyelv MS Windows és Apple Macintosh alapú gépeken)

Forrás: 

Írta: Sipőcz Norbert

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.