Főoldal » A budai Vár Mátyás-kori vízellátója

A budai Vár Mátyás-kori vízellátója

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.

Mikor a fogaskerekűn utazunk, minden bizonnyal felfigyelünk a Svábhegy előtt (vagy után, attól függ hogy melyik irányba tartunk) következő megálló furcsa nevére: Városkút. Gyerekként, mikor nagymamámmal rendszeres hétvégi programnak számított, hogy felfogasoztunk a Széchenyi-hegyre, legalábbis mindig foglalkoztatott az a dolog, hogy a teljesen átlagos külsejű peron közelében vajon hol lehet kút. Később persze megtudtam: a közeli Béla király út mellett van.

A Városkút két részből áll: az alsó kútháza nem, viszont a felső forrásház, amely gótikus faragványokkal díszített, műemléki védettség alatt áll. Ez utóbbi foglalja magába a szintén gótikus stílusú, 350 m. hosszú forrásfolyosót, amely 9 belső, és 1 külső forrást fog össze. A faragványok nem akárhonnan származnak, Salamin András helytörténész adatai szerint a törökök által lerombolt budaszentlőrinci pálos kolostor XII. századi faragott kapuzati köveit használták fel a forrásház építéséhez (Lásd: Salamin András: Buda-hegyvidéki vasutak, 347.).

A Városkút jelentőségét még az adja, hogy egyike volt azon három forrásnak, amelynek vizét Mátyás király korában fa-, ólom-, és cserépcsöveken juttatták a budai Várba (a másik kettő az azóta eltűnt Sváb-kút, valamint a ma is látható Béla király kútja jóval feljebb, Zugliget irányában), vízvezetéken keresztül. Ez a vízvezeték a Budapest Lexikon ide vonatkozó cikke szerint a második vízvezeték volt a Főváros területén a római aquaeductusok után. Ez a török uralom alatt tönkrement, csak azt követően újították fel Eberhard von Everling törzsorvos tervei szerint (innen a Városkút korábbi neve: Orvos-kút, vagy Doktor-kút). Később maga József Nádor is innen hordatta magánaz ivóvizet, ezért Nádor-kútnak is hívták. A vízvezeték vári csorgója a mai Szentháromság téren volt, ennek nyomait 1968-ban találták meg, szintén a Budapest Lexikon ide vonatkozó adatai szerint. 

Azonban a kút nem csak a középkorban volt ismert: a környezetében végzett ásatások során kőkori-, római kori-, és népvándorlás kori leleteket egyaránt találtak, későbbi korokból pedig Mátyás korabeli dénárokat és török akcsékat. Most ismert nevét azért kapta, mert Buda városát látta el vízzel. Ma már nem forrás-, hanem csapvíz folyik belőle, mert a forrás vize a környékén létesített emésztők miatt elszennyeződött (Salamin András: Buda-hegyvidéki vasutak, 349.).

MEGOSZTÁS

Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki.